Az USA kongresszusának emberi jogi bizottsága négy amerikai céget marasztalt el, amiért segítik a kínai kormányt az internet cenzúrázásában - adta hírül a BBC. A nevek jól ismertek, hiszen a legnagyobb amerikai internetes és IT-vállalatok hajoltak meg a kommunista rezsim akaratának és dobták sutba a szólásszabadság elvét: a Microsoft, a Yahoo, a Cisco és a Google szerepel a képviselők feketelistájának élén.
A szerdai meghallgatáson egyik vállalat képviselői sem jelentek meg a törvényhozásban, a Yahoo és a Microsoft csak egy nyilatkozattal védte magát. A cégek szerint szolgáltatásaik még cenzúrázott formában is "sokkal szélesebb körű hozzáférési lehetőséget biztosítanak a független információforrásokhoz" a több százmillió kínai lakos számára, mint eddig. A Google pár napja indította el keresőjének kínai mutációját, és szintén arra hivatkozott, hogy a tartalomszűréssel működő Google.cn is jobb a semminél.
Élet a Nagy Tűzfal mögött
A kínai hatóságok számára kényes, kerülendő témának számítanak az 1989-es Tienanmen-téri megmozdulásokról, a Tibet és Tajvan függetlenségéről vagy egyáltalán, bármilyen demokratikus reformról vagy a szólásszabadságról szóló információ. A kommunista kormány számára főleg az emigránsok tevékenysége okoz gondot, mivel ők az ország lakosainak anyanyelvén, a belső viszonyok ismeretében igyekeznek hírt adni ezekről a témákról, és az internetet használják szócsövüknek.
Egy netező logóterve a kínai Google-hoz |
Pénz beszél, rendőrkutya ugat
Ami tény: kínában több tízezer fős internetrendőrség figyeli az állampolgárok online tevékenységét. A kormány propagandagépezete újabban kabalafigurákkal is emlékezteti erre a felhasználókat, egyben a tudatos, fegyelmezett magatartásra igyekszik ösztönözni őket. Kína mindeközben a világ leggyorsabban növekvő internetes piaca: az országban jelenleg több mint százmillióan interneteznek rendszeresen, és ez a szám az elemzők szerint pár éven belül megduplázódhat. Ilyen körülmények között érthető, hogy az IT-cégek nem szeretnének kimaradni a nagy bizniszből. Az eleve, a kommunista rezsim elvárásainak megfelelően működő Baidu például jelentős piaci részesedést vett el a Google elől: a céget tőzsdei bevezetése idején több mint 850 millió dollárra értékelték.
JingJing és ChaCha, a kínai netrendőrség kabalafigurái |
Miközben az amerikai internetes vállalatok a kínai netezők és a kommunista vezetés kegyeiért és a nagy bevételekért harcolnak, nyilatkozataikban arról adnak tanúbizonyságot, hogy valójában maguk sem hisznek az internetcenzúra hatalmában. Bill Gates szerint végső soron kudarcra van ítélve minden olyan próbálkozás, amely az információáramlás korlátozására vonatkozik. "Valójában már nincsenek rá eszközeink, hogy ténylegesen visszatartsuk az információkat..., ha az emberek meg akarnak tudni valamit, akkor az úgyis kiderül" - nyilatkozta a Microsoft vezére szerdán Portugáliában, a BBC híradása szerint.
A Microsoft ezen a héten módosította cenzúrázással kapcsolatos alapelveit: ezek szerint csak akkor törölnek vagy tesznek elérhetetlenné valamilyen, általuk szolgáltatott internetes tartalmat (például blogbejegyzést), ha annak megjelentetése bizonyítottan sérti egy adott ország törvényeit. Az intézkedés emellett csak a panasszal élő ország területén lesz érvényes, vagyis a világ többi internetezője hozzáférhet a kérdéses szövegekhez.
Szégyen
Az amerikai törvényhozás egyelőre más véleményen van, Tom Lantos demokrata képviselő szerint a high-tech cégek "szégyellhetik magukat", amiért meg sem jelentek a kongresszusi meghallgatáson, a profit érdekében viszont kiszolgálják a pekingi kormány igényeit. Az ügy mindenesetre nem zárult le ezzel. Az emberi jogi bizottság két hét múlva folytatja a vizsgálatot, a Cisco, a Microsoft, a Google és a Yahoo pedig azt ígérte, ott lesznek a következő fordulón.