Hogyan készül a magyar Windows?

Már a célegyenesben tart a Windows Vista és az Office 2007 fejlesztése, a magyar nyelvű változatok készítői azonban még mindig dolgoznak - igaz, már ők is az utolsó simitásokat végzik. Utánajártunk, hogyan készül a legnépszerűbb Microsoft-termékek honosítása.

Ötévnyi várakozás után már tényleg csak hetek kérdése, hogy megjelenjen az új Windows, a Vista, és vele párhuzamosan a Microsoft új irodai szoftverei, amelyek közül az átlagember az Office-t ismeri leginkább. A két szoftver újításainak legtöbbjét már ismerjük, arra azonban még kíváncsiak voltunk, hogyan készül el belőlük a magyar nyelvű változat.

Lokalizáció - így nevezik szaknyelven a szoftverek honosítását, ami még jelenleg is nagyban zajlik, tudtuk meg a Microsoft három szakemberétől. A cég hazai főhadiszállásán Antunovics Mónika programmenedzser, Pozsony Balázs, az Office-ért is felelős üzletágvezető és Szelthafner Zoltán, a Windows Vista termékmenedzsere válaszolt kérdéseinkre. Bár sokan dolgoznak a kezük alá, a lokalizációval foglalkozó állandó "team" mindössze ebből a három emberből áll.

A csehek előbb kapnak Vistát

A magyar Windows ugyanis Redmondban készül, az Office pedig Dublinban - legalábbis ott rakják össze őket. Magyarországon "csupán" a szoftverekben található szövegek fordításai készülnek, amelyeken nem a Microsoft emberei, hanem külső partnerek dolgoznak. Ezek a fordítócégek tartós partnerségben állnak a szoftvercéggel, tehát nem az adott feladatra toborozzák őket - tudtuk meg Antunovics Mónikától, és a hazai szakemberek csupán ellenőrzik ezeket a szövegeket, mielőtt jóváhagyásukkal bekerülnének az alkalmazásokba.

A Windows Vista száz nyelven jelenik majd meg, és az első olyan Microsoft-termék, amelynek esetében az angol is "csak egy nyelv a sok közül" - emelte ki a lokalizációért felelős hölgy. Igaz ugyan, hogy először csak a legnagyobb világnyelveken jelenik meg a szoftver, de technikai értelemben ez nem különbözik majd a honosított verzióktól. A Vista ugyanis moduláris felépítésű lesz, vagyis a szövegeket tartalmazó állományokon kívül mást nem kell majd kicserélni benne a más nyelvre való átállításhoz.

Az Office 2007 bőven adott munkát a fordítóknak

Az egyes nyelvekre több hullámban honosítják a termékeket, és Magyarországot ilyen szempontból megelőzi a nagyobb piacnak számító Lengyelország, valamint Csehország is - ők tehát előbb kapják meg a saját változatukat. Nem is minden nyelvre készül teljes lokalizáció: vannak olyanok, amelyekre csak részben fordítják le az operációs rendszert úgynevezett Language Interface Packekkel. Ezek csak a felhasználók által leggyakrabban használt elemeket fordítják le, a rendszer "mélyén" angol vagy a kisebb támogatott nyelvhez hasonló nyelvű szövegek maradnak meg: ilyet kapnak majd például az izlandi vagy a baszk anyanyelvű vásárlók.

Átnevezték a Registryt is

Ami pedig a lokalizáció menetét illeti: a lefordítandó szövegek több kört tesznek meg a célország és Redmond, illetve az Office esetében Dublin között. Mivel Windows és Office is már jó ideje van magyarul, a hazai szakemberek először egy olyan listát kapnak, amely tartalmazza a már meglévő terminológiát: ezt átnézve eldönthetik, hogy kell-e valamin változtatni - mondta el Pozsony Balázs. Bár például a fájl menü minden szoftverben fájl menü marad, az új Office azért adott munkát a fordítóknak is, mivel nagyon sok újfajta elem került bele a kezelőfelület átalakítása miatt.

A screensaver magyarul régóta képernyőkímélő

Csak hogy a legalapvetőbb példát említsük, az Office menüit kiváltó "szalag" (eredetileg ribbon) nevű eszköztár nem csak technológiai újítás: a neve is ismeretlen volt mindeddig. Az új Windowsban a telepített szoftvereket nyilvántartó registryt sem a komplikált "rendszerleíró adatbázis", hanem "beállításjegyzék" néven tisztelhetjük majd. Vannak persze szinte történelmi távlatokba visszanyúló kifejezések is, a "súgó" kifejezés például még a Windows 3.1 fordításával született meg a kilencvenes évek elején - és onnan terjedt el, mint a "help" általánosan használt magyar megfelelője.

Magyarul hosszabb

A változatlan kifejezéseket egy az egyben, szinte automatikusan át lehet venni az új szoftverekhez is. Ami új, azt a fordítócégek találják ki, a Microsoft hazai szakemberei viszont átnézik az újonnan kialakított terminológiát, hogy szakszerű és használható legyen. Előfordul, hogy ennek érdekében olyan szakemberekkel is konzultálnak, akiknek tevékenységét érinti az éppen fordítás alatt lévő szoftver. Erre Antunovics Mónika nagyon kézenfekvő példát hozott fel: egy informatikus lehet, hogy nagyon jól ért a hálózatszervezéshez, de a képnézegető, képszerkesztő szoftver parancsainak kialakítását nem célszerű rá bízni.

A nyelvi szakszerűség persze csak a lokalizáció egyik része, a másik az, hogy a szoftver lefordított változatának is ugyanúgy kell működnie, mint az eredetinek. A tesztelés egy pszeudolokalizáció nevű lépéssel indul, ami általánosan bevett módszer a szoftverfejlesztésben: csak úgy tesznek, mintha lefordítanák a programot, hogy ki tudják próbálni. A tesztelők ilyenkor hozzáírnak az angol nyelvű szövegekhez, mivel azok magyar fordításban többnyire hosszabbak az eredetinél, hiszen az angol tömörebb nyelv, illetve ékezetes karaktereket szúrnak bele a szövegekbe.