Az indulás évében készült december végi áttekintő cikkünkben még arról számoltunk be, hogy az akkor még WiW (Who is Who, ki kicsoda) néven ismert oldal felhasználói tábora elérte a 16 ezer főt. A siker jelentős részben annak volt köszönhető, hogy a honlapra a korábban általánossá vált becenevek helyett valódi névvel kellett regisztrálni, ami ekkor még nagyon egyedi dolognak számított. A bekerülésnek az ad "rangot" azóta is, hogy egy régi tagnak meghívót kell küldenie, hogy ismerőse vagy rokona bejuthasson az oldalra.
Az első év végén az WiW-esek még csak 22 ezren voltak, míg az ötvenezredik felhasználó 2004-ben, a 100 ezredik pedig 2005 májusában iratkozott fel a szájtra. 2006 júliusára már egymillióan használták a nevét időközben iWiW-re váltó szolgáltatást, amelyet két hónappal korábban az [origo]-t is kiadó T-Online Magyarország közel egymilliárd forintért vásárolt fel.
Az ötéves évfordulóra a felhasználók köre már a kétmilliót is meghaladja, a bejelölt ismeretségek száma pedig mintegy 220 millió, s nagyjából naponta 1 millióval növekszik - tudtuk meg az üzemeltetőktől. Míg az első években napi 50-60 fővel bővült az iWiW-esek tábora, napjainkban egy átlagos napon hatezer új taggal bővül a létszám.
486-os PC-ről indult
Természetesen a felhasználók számának rohamos bővülése nyomán a rendszert kiszolgáló infrastruktúra is jó párszor bővítésre, cserére szorult. Várady Zsolt, a WiW megalkotója - s legelsőként regisztrált felhasználója - egy régi, 266 megahertzes 486-os asztali számítógépen indította útjára a kapcsolati háló alapváltozatát, ráadásul a nem túl izmos gép erőforrásain több webszájt is osztozott.
Az első verzió még saját domainnévvel sem rendelkezett, egy számokból álló IP-címen lehetett elérni, melyet Várady először egy levelezőlistán publikált, így baráti társaságának tagjai voltak az első felhasználók.
Az első csúcsot két héttel indulását követően, nyolcszázas taglétszámnál érte el a WiW, ekkor egy időre a meghívók kiküldése is szünetelt. Ekkor egyébként háromdimenziós kapcsolati térkép megjelenítéséhez szükséges koordináták kiszámítása nem automatikusan történt, még a rendszer atyja maga futtatta le a programot manuálisan minden éjjel.
Így festett a domain nélküli WiW
Néhány hónap múlva a rendszer egy kölcsönkapott duál Pentium 3 500 megahertzes szerverre költözött, s ezt csak egy év múlva váltotta le egy komolyabb masina, amelyet aztán ugyancsak többször kellett jelentősen kibővíteni.
Sosem elég a hardver
E sorok írásakor az iWiW-et kiszolgáló informatikai háttér kiépítése százmilliós nagyságrendű beruházást igényelt, több mint nyolcvan darab, különböző feladatokat ellátó számítógépből áll, s ezt is gyakran kell fejleszteni. Ezek legnagyobbika egy fizikailag is hatalmas, több száz merevlemezt tartalmazó adatbázis-szerver, de csak a képek kezeléséhez tizenöt gépre van szükség, a kapcsolatok nyilvántartását, lekérdezését négy masina szolgálja ki. A felhasználók adatlapjaihoz feltöltött fotókból nagyjából tízmillió darabot őriz a rendszer, számuk napi átlagban 80 ezerrel nő, ami naponta 15 gigabájt tárhelyet emészt fel.
Ez már a WiW.hu
Idegesítő lánclevelek
A WiW-es időkben a közösségi oldal levelezőrendszeréből külsős e-mail címekre is tudtak üzenetet küldeni a felhasználók, az egyre jobban elharapódzó reklámlevelek miatt azonban az üzemeltetők 2005 nyarán a tagok közti belső kommunikációra korlátozták a szolgáltatást. A probléma elhárítását követően új jelenség borzolta az iWiW-esek idegeit: a nagy számban landoltak a felhasználók postafiókjaiban közeli és távoli ismerősöktől különböző hamis információkat tartalmazó lánclevelek. Az egyik legtöbbet továbbküldött ilyen, továbbküldéséért 50 meghívó elnyerését kínáló kamu üzenetet az iWiW eladását követően indították útjára Simó György, a céget felvásárló T-Online Magyarország vezérigazgatójának nevében.
Az ehhez hasonló üzeneteket korábban sokan összes ismerősüknek elküldték, mivel ehhez csak néhány kattintásra volt szükség, így ugyanazt a lánclevelet a tagok egy tucatszámra is megkaphatták. A irritációt tetézte, hogy a címzettek közül sokan úgy küldték el válaszaikat ("Ne küldj nekem többet ilyesmit!"), hogy azt szintén mindenki más megkapta, ami ugyancsak jelentős - és felesleges - levélforgalmat generált. A megtévesztő lánclevelek problémája nem csak az iWiW-en, hanem világszerte is gondot jelent, a közösségi oldal működtetői úgy tudták valamelyest elejét venni a problémának, hogy a sok címzettnek való levelek küldését komplikáltabbá tették, így két-háromszáz címzett betáplálása már komoly elszántságot igényel a küldőtől.
WiW-felhasználók "élőlánca" a Városligetben, 2003-ban
Fordult a kocka
Érdekes jelenség, hogy míg 2005 végéig nagyjából a felhasználók 70 százaléka volt budapesti, addig mostanra a vidéken élő felhasználók vannak ilyen arányú többségben. A külföldön élő iWiWesek száma tíz-húszezer körül van (ez az összes felhasználó alig egy százalékát jelenti).
Ugyanakkor a nemek aránya az elmúlt években számottevő mértékben nem változott, folyamatosan fele-fele a férfiak és a nők aránya, időszakonként néhány százalékos eltérés mutatkozik (azaz hol a fiúk, hol a lányok vannak picivel többen). A felhasználók csaknem fele az iWiW indulása óta a 18-34 éves korcsoportból kerül ki, ám meglepő módon egyre több 50 évesnél idősebb internetezőt hívnak meg a tagok közé, ők jelenleg a teljes tábor 4-5 százalékát teszik ki.