Még nem kell félniük a hazai fájlcserélőknek

Bár az Európai Parlament első olvasatban elfogadta a szerzőijog-sértésekkel szembeni szankciók szigorítását, nem sok esély van arra, hogy a közeljövőben uniószerte félniük kellene a fájlcserélőket használóknak.

A napokban adtunk hírt arról, hogy az Európai Parlament változtatás nélkül elfogadta azt a direktíva-tervezetet, amely jelentős mértékben szigorítaná a szerzői jog megsértőinek büntetési tételeit. Különös tekintettel a kereskedelmi nagyságrendben elkövetett eseteknél alkalmaznák a szigorúbb büntetést.

A gondatlanság megbocsátható

A tervezet már az elfogadása előtt nagy felzúdulást keltett: az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű jogvédő szervezet petíciójához gyűjt aláírást, Lévai Katalin, magyar EU-s képviselő pedig ugyan indokoltnak mind tartaná az egységes uniós szabályozást, s általában a szerzői jogsértésekkel kapcsolatos erőteljesebb fellépést, ugyanakkor - mint felszólalásában hangoztatta - a büntetőszankciókat túl széles körűen alkalmazhatónak és idő előttinek tartja.

Ugyanakkor a hazai büntetőjogi szabályozás épp a napokban változott, ráadásul bizonyos értelemben az uniós kezdeményezéssel ellentétes irányban. A június elsejétől hatályos változások értelmében aki gondatlanságból sért szabályt (és ilyen a fájlcserélőt használók zöme), az nem büntethető szabadságvesztéssel. Ám büntethető lesz az, aki például egy játékprogramot feltör, vagy a próbaverziót meghosszabbítja - legalábbis az új jogszabályban használt "műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli" kifejezés erre az esetre is ráfogható.

Bonyolult ügymenet

Mint Gyenge Anikó, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós jogi főosztályának munkatársa elmondta: az uniós direktíva európai parlamenti elfogadása még korántsem jelenti a szigorúbb szabályozás gyors elterjedését a tagállamokban. Ugyanis nem csak a parlamentnek, de az Európai Tanácsnak is igent kell mondania a keményebb szankciókra, ahol pedig már korántsem ilyen nagy a támogatottság: hazánk legalábbis magasnak találja a büntetési tételeket és nem támogatja a direktívát.

Gyenge érzékeltette: míg a jelenlegi hazai szabályozás két évben húzza meg a szerzői jogsértések kapcsán kiróható legalacsonyabb szabadságvesztési időtartamot, az uniós direktíva négy évben gondolkodik. Ez a hazai büntetőjogban aránytalanul magas büntetési tétel lenne. Például a halált okozó testi sértés büntetésének az alsó határa is két év, ha ebben a formában fogadnák el az uniós javaslatot, többet ülhetne egy nagybani CD-másoló, mint olyasvalaki, aki agyonverte embertársát. Szintén aránytalanul magas a pénzbüntetés: az unió 100 ezer eurónál (75 millió forintnál) húzta meg a határt, ami a hazai jövedelmi viszonyokat tekintve - még üzletszerű elkövetés esetében is - életszerűtlen.

Gyenge elmondta: az uniós direktívának - ha mindenütt támogatókra lel - évekre van szüksége, hogy átkerüljön a hazai jogrendbe. 5-6 év biztosan szükség lesz, hogy minden fórumot megjárva, és támogatva bekerüljön a hazai törvénykönyvekbe az uniós szigorítás, de nem lehetetlen, hogy egy évtizedig elhúzódik ez a folyamat. Ebben a formában azonban hazánk nem is támogatja az előterjesztést, így ma még megjósolhatatlan, hogy évek múlva mi és milyen formában ér el hozzánk az uniós szigorításból.