Bajban van az európai navigációs rendszer

Az eredetileg katonai felhasználásra készült amerikai GPS-műholdas szolgáltatás alternatívájául, kifejezetten polgári célú használatra szánt Galileo navigációs rendszer kiépítése nem halad zökkenőmentesen.

Az Európában is használható, ám amerikai üzemeltetésű Navstar GPS (Global Positioning System), és a részben kiépített, orosz GLONASS alternatívájául szánt Galileo kialakítása azért nem halad az eredeti tervek szerint, mert a projekt mögött álló konzorciumban lévő nyolc vállalat nem képes megegyezni abban, hogy miként osszák fel a feladatokat egymást közt - értesült az Associated Press.

Afrancia, német, spanyol, brit és olasz vállalatoknak csütörtökig kellene megegyezniük egy közös vállalkozás struktúrájának kialakításában, ám erre az EU felelősei vajmi kevés esélyt látnak.

A cégek vitája miatt áll a projekt

Az EU és az Európai Űrügynökség több milliárd eurós beruházással készülő európai műholdas navigációs rendszerének kifejlesztését célzó projekt mély krízisben van, mivel a Galileo üzemeltetésére vonatkozó pénzügyi tervek nem működőképesek - közölte hétfőn az Európai Bizottság nevében Wolfgang Tiefensee német közlekedési miniszter.

Tiefensee úgy véli, hogy a fő problémát az jelenti, hogy konzorcium tagjai nem képesek fontos kérdésekben dülőre jutni, ezért lehet, hogy alternatív finanszírozási megoldást kell kidolgoznia az Európai Bizottságnak. Az eredeti tervek szerint az európai műholdas rendszert kiszolgáló műholdak előállításának költségét, mintegy másfél milliárd euró egyik az európai adófizetők pénzéből fedeznék, a másikat az Európai Űrügynökség fizetné. A fellövés és az üzemeltetés további 2,3 milliárd eurót emészt fel, ennek kétharmadát a Galileo mögött álló cégek konzorciuma fizetné, egyharmadát pedig az EU-s közpénzekből állnák. A navigációs rendszer indítása és üzemeltetése becslések szerint mintegy 150 ezer munkahelyet teremt majd a kontinensen.

Miért kell a Galileo?

A Galileo a tervek szerint az amerikai GPS-rendszerrel párhuzamosan, ám attól függetlenül működik majd, ami azért fontos, mert az USA háborús helyzetben korlátozhatja globális helymeghatározó rendszerének használatát, mesterségesen leronthatja annak pontosságát, de akár el is zárhaja a rendszert a civil felhasználók elől. Tervezőinek ígérete szerint függetlensége mellett a Galileo nagyobb pontosságot biztosít majd a GPS-nél (igaz, az egy méteres pontosságot csak díj ellenében lehet majd igénybe venni). Nagyobb lefedettsége miatt megbízhatóbban lehet majd használni (például városokban, magas épületek közt sem veszti majd el a jelet), műholdjain keresztül pedig akár a tartózkodási helyet tartalmazó vészjelzéseket is lehet majd küldeni.

Míg a GPS-t 24 darab, a Galileót 30 darab Föld körül keringő műhold szolgálja majd ki, ám ezek közül egyelőre csupán egyet sikerült pályára állítani 2005 decemberében. A második műholdat 2006 őszén indították volna útjára, de ennek startja egy tesztelés során felfedezett műszaki hiba miatt végül elmaradt. A legkorábbi tervek szerint a Galileónak már 2008-ban elérhetővé kellett volna válnia, ám Wolfgang Tiefensee hétfői nyilatkozatai szerint a felmerült nehézségek miatt 2012 előttre nem várható az indulása.