Masszív minikamera videobloggereknek

A webes videókészítés lényege, hogy a kamera mindig kéznél legyen, gyorsan tüzeljen, és a felvételt is könnyen fel lehessen tölteni a netre. A Panasonic most ehhez hozott ki egy praktikus eszközt: kipróbáltuk az S10-es videokamerát.

A teljes nevén SDR S10-es modellt először a Panasonic tavaszi termékbemutatóján láttuk meg, és már akkor ki akartuk próbálni. Egy ideje ugyanis megszállottan keressük az ideális eszközt videoblogoláshoz, amivel talán nem vagyunk egyedül, látva a videomegosztók egyre növekvő népszerűségét. Az elvárásainknak pedig egy olyan készülék felelne meg leginkább, amelyik jó képminőséget produkál, egyszerűen kezelhető, bárhová, bármikor magunkkal vihetjük, és gyorsan előránthatjuk, hogy készítsünk vele pár felvételt, de emellett még megfizethető is.

A japán gyártó nemrég bemutatott kis készüléke első pillantásra úgy nézett ki, mint ami megfelel ezeknek az elvárásoknak. Egyszerű, kompakt formája van, memóriakártyára rögzíti a felvételeket, így azokat könnyen át lehet másolni a számítógépre, ráadásul még ütés- és cseppálló is, vagyis jól bírja a napi strapát. Amikor először, helyben kipróbáltuk, még a képminőséggel is meg voltunk elégedve - és ezzel egy szuszra el is mondunk minden lényegeset a készülékről. Az alaposabb próba persze kicsit árnyalja a képet, ezért érdemes kicsit részletesebben megnéznünk, mit is tud az S10-es.

A lényeg: kazetta helyett SD kártya

Kezdjük talán annál, aminek a legjobban örültünk: a memóriakártyával. A készülékbe maximum 4 gigabájtos kártyát lehet tenni, és ha a legjobb felbontásban filmezünk, akkor erre sem lehet 40 percnél többet rögzíteni. Persze SD-kártyából bármennyit hordhat magánál az ember, és ez a legkönnyebben újrahasznosítható adathordozó, de a készülék akkumulátorának kapacitása is körülbelül egy órában limitálja a maximális forgatási időt.

No de sebaj, ha valaki komolyabb hosszúságú felvételek készítéséhez szeretné használni a kamerát, az vihet magával tartalék akkumulátort is - a webes videó pedig, amihez ez a készülék ideális amúgy is jellemzően rövid műfaj. Otthon, a konnektor közelében persze fel lehet venni vele hosszú családi videókat is, de inkább arra való, hogy nyaralás vagy a napi jövés-menés közben az ember elcsípje vele legfontosabbakat. A felvétel aztán este mehet fel a netre, a kamera pedig a töltőre, hogy másnap tiszta memóriakártyával induljon útnak ismét.

Kisfilmünk a kameráról (lejátszás teljes képernyőn)

Ami a készülék felbontását illeti, a HD-tévék megszállottait nem fogja kielégíteni az eszköz 800 ezer pixeles részletessége, de megint csak azt kell mondanunk, webre, videomegosztóra ez bőven elég. Ugyanebben az árkategóriában - 100 ezer forint körül - a szalagos DV-készülékek is hasonló minőséget produkálnak. Az S10-es használatát nagyban megkönnyíti a beépített képstabilizátor, amit már csak annak apró méretére való tekintettel és célszerű bekapcsolva tartani.

Jól bírja a napi strapát

Egyszerű külső

Van a készüléken többek közt háttérfény-kompenzáció és éjszakai felvételi mód is, bár ezekben nem igazán remekelt a próbák során. Célszerű tehát jó megvilágítást keresni az S10-es használata során, és kerülni az éles, metsző napfényt - ilyenkor könnyen beég rajta a kép -, az érzékeny éjszakai üzemmódot pedig csak állványról érdemes használni. A kamera egyébként félhományos helységekben, gyér mesterséges megvilágítás mellett is elég jól teljesített. Kellemes kis extra, hogy a mikrofon is követni tudja a zoomolást, és egyébként sztereó hangot vesz.

A csepp- és ütésállóságot nem vetettük alá alaposabb próbának. A gyártó hivatalos mérése szerint a kamerát 1,2 méteres magasságból lehet leejteni, viszont a burkolat esetleges sérülése csökkenti a vízállóságot. Ezek a strapabírási paraméterek nem is az extrém körülményekkel, hanem inkább csak a hétköznapi használat viszontagságaival szemben teszik ellenállóvá a kamerát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem kell megijedni, ha véletlenül leverjük az asztalról, ráborul egy pohár víz, vagy felvétel közben elered az eső. A kemény tok és a kompakt, sallangmentes kialakítás akkor is jó szolgálatot tesz, amikor az ember a felvétel végeztével becsattintja a kijelzőt, és bevágja a kamerát a táskába, hogy tovább siessen a következő helyszínre.

Nem bonyolították túl

Kezelhetőség tekintetében az S10-es nem állított nehéz kihívások elé minket. Hátul és oldalt találunk rajta elsütőgombot a felvételek indításához, a zoom pedig a tetején található billenőkapcsolókkal szabályozható. Előbbiek nem mindig esnek kézre, és egyébként is kicsit kényelmetlen a kamera fogása: az alakjából adódóan nem sokat lehet variálni a tartásával. Vagy előre irányozva tartja az ember a tenyerében, vagy alulról fogja marokra, és nagyjából ennyi, amit kényelmesen meg lehet tenni vele.

A kezelőfelület is spártai, de bőven elég

A felvételi és lejátszási módokat a kijelző alatt található tárcsával, a beállítási opciókat pedig a kicsit beljebb található miniatűr gombokkal lehet elérni. Mindez pofonegyszerű, viszont a menügombok elhelyezése miatt a manuális fókusz szinte használhatatlan felvétel közben - de gyanítjuk, legtöbben amúgy is automatára kapcsolva használják majd a készüléket.

Ennél nagyobb hiányosság, hogy a kijelzőt nem lehet teljesen kifordítani, amire akkor lenne nagy szükség, amikor a kamerát egyedül kezelve fordítanánk magunk felé. A strapabíró kivitel pedig elbírna még valamilyen objektívsapkát is: a kamerával való rohangálás közben ugyanis gyakran sikerült összezsíroznunk a lencsét.

A célnak remekül megfelel

A fogása nem valami kényelmes

Ettől eltekintve meg voltunk elégedve az S10-essel, mivel arra, amire kitalálták, remekül megfelel. A terméken persze lenne mit fejleszteni, például jól jönne hozzá egy nagy látószögű optika, erősebb akkumulátor, vagy a már említett kifordítható kijelző - de így is el lehet boldogulni vele. Érzésünk szerint viszonylag alacsony ára miatt is jó vétel annak, aki a webre szeretne videót készíteni - egy borsos árú, nagy felbontású kamerával ellátott mobilnál például sokkal jobban megéri.

A készülékhez vágószoftvert is kapunk, de ezt inkább csak a fájlok számítógépre való importálásához és konvertálásához használtuk. A MotionSD Studio működése egyébként is elég nehézkes, és a memóriakártyáról a PC-re átmásolt fájlokat nem lehet elérhetővé tenni vele: csak azt látja, amit maga importált. Célszerű a használata helyett inkább kártyaolvasóval és pár profi videovágó- és konvertáló szoftverrel felszerelkezni.