Néhány nappal ezelőtti cikkünkben egy, a vezetékes internethasználat miatt előbb rendőrségi nyomozás alá vont, majd a bűncselekmény hiányának megállapítása után önkormányzati szabálysértési eljárás alanyaként hányódó fiatalember esetét ismertettük, kiemelve a jelenség szabályozatlanságát. Pontosabban: szabályok vannak, kérdés, hogy ezek közül melyik alkalmazható az esetre. Az önkormányzat lopás ügyében akar eljárni, miközben az internetezők szerint sokkal inkább a hálózatát nyitvahagyó előfizetőnek nagyobb a felelőssége.
Jó hasonlatokkal példálóztak
Jó hasonlatokat találtak olvasóink a történtekre. Míg Cirtek a pékség ablakán kiszivárgó illatot beszippantó járókelők megsarcolásához hasonlította az esetet, addig frakki60 az éjszaka az ablakon kiszűrődő fényben olvasgatón behajtott áramdíjjal példálózik. Ezeket a hasonlatokat találónak mondhatjuk, ám volt olyan is, amit nehéz erre az esetre illeszteni. Kertész, aki saját hálózatát tudatosan hagyja nyitva, hogy azt bárki használhassa - és szerinte ez a normális hozzáállás a kérdéshez, kimondatlanul is állítja: attól félni, hogy hálózatát valaki rossz célra használja, merő paranoia.
Egy olvasónk arra hívta fel a figyelmünket, hogy egyes internetszolgáltatók nem engedélyezik az előfizetés megosztását. Így, ha valaki ilyen díjcsomagot választott, és megosztja lakótársaival a netet, akár a szerződés felmondását is kockáztatja. Phoenix777 nevű olvasónk úgy értékeli, hogy az úgynevezett hackertörvény klauzulái sem állnák meg a helyüket ilyen esetben. Szerinte ugyanis a jogosulatlan belépés foglama nem alkalmazható akkor, ha az üzemeltető nem szabott gátat a hálózat hozzáférhetőségének. Álláspontja szerint a hálózat üzemeltetője - azaz az előfizető - azzal, hogy nem védi meg illetéktelenektől a kapcsolatot, maga nyújt hozzáférést az internethez, így a jogosulatlanság vádja nem áll meg.
Mezsgye
Sokan voltak ugyanakkor azon az állásponton, hogy a nyitott hálózatokba - akár csak a nyitott lakásajtókon - való belépés már azon a határvonalon túl van, amin nem lenne szabad átlépni. Hozzászólt olyan olvasónk is, aki utóbb észrevette: valaki más is használja az otthoni internetét. Mivel a díjcsomagja adatforgalmi korlátot is tartalmazott, kellemetlen szituációba került, hiszen abban a hónapban már csak alig-alig tudott internetezni (a UPC korábban ha egy előfizetője elérte az adatforgalmi korlátként szabott határt, a széles sávú kapcsolatot keskeny sávúra korlátozta, azaz netezni lehetett, de a korábbi sebesség töredékét használva). A pórul járt ügyfél azonban nem a rendőrséghez szaladt, nem tett feljelentést, hanem úgy tekintette: ez volt a tanulópénz. Egy szakember segítségével levédette hálózatát, s azóta is használja az immár biztonságossá tett vezeték nélküli netet.