"Biztos a DRM halála"

Meghalt a CD, és ingyenes lesz a zene a jövőben? Honnan fogjuk beszerezni a kedvenc számokat? Életképes-e a másolásvédelem? Barát vagy ellenség a BitTorrent? Kis Gergelyt, a GKIeNET e-kereskedelmi szakértőjét faggatták olvasóink a Vendégszobában.

Mit gondol arról, hogy a Radiohead ingyen tette letölthetővé új albumát? Ez a jövő?(cserketezs)
- A jövő egy része. Valószínűleg számtalan új értékesítési mód lát napvilágot , mint amilyet például a Sellaband.com oldal működtetői ötlöttek ki. De csak én az elmúlt 3 hónapban vagy 10 új kezdeményezést láttam. A világháló óriási lehetőségeket teremt egy zenekar számára, de érteni kell az információs termékkel való gazdálkodáshoz is.

Trent Reznor (Nine Inch Nails) arra kérte a közönségét, hogy ne vásárolják meg a zenéjét, mert drága. Ezáltal hatással van a kiadójára? (wanted69)
- A Trent Reznor ebben az esetben nem kellett volna, hogy szerződjön egy kiadóval. Ha viszont megtette, akkor kötelessége betartani a szerződésében vállaltakat. Egy ilyen lépés nagyon veszélyes népszerűsítési politika. Egyszer meg lehet tenni, de mit mondanak majd holnap, amikor egyik kiadó sem lesz hajlandó szóba állni velük?

Egyre több netes kiadó jelenik meg a piacon, akik kizárólag mp3 fomátumban jelentetik meg albumaikat. Ez lehet a jövő? (miStical)
- Az MP3 tömörítést használó eljárás alkalmas arra, hogy egy nem túl magas minőségi szinten zenét jutasson el az emberekhez. A minőségi szintet azért emeltem ki, mert ez az eljárás tömörít, így pl. alkalmatlan arra, hogy audiofil készülékeken szóljon (pontosabban hallgatható, de akkor minek venne bárki ilyen drága hifit?)

Az MP3 is valószínűleg addig lesz népszerű formátum, amíg a sávszélesség nem növekszik a világban, de egy háztartásig elmenő optikai hálózat esetében nem hiszem, hogy létjogosultsága lenne. Van ennél már most is sokkal jobb "zenére optimalizált" formátum, ami a zene értékéből sem vesz el annyit, mint az MP3.

Miért ne lenne az mp3 jó minőségű? Kötve hinném, hogy hallaná a különbséget egy mp3 és az Ön által emlitett audiofil-eszköz közti különbséget. (Egyetlen Dávid)
- Pedig lehet hallani. Már 200-300 ezer forintba kerülő otthoni készülékek esetében is kijön az ordító különbség, főleg, ha 192 kbit/s alatt van betömörítve az adott zene. High-end készülékek esetében pedig már fülsértő a különbség.

A CD halott. Mi lesz az utódja?(cserketezs)
- A CD nem halott, és még jó ideig lehet majd ilyen adathordozón zenét vásárolni a boltokban. A technológiákhoz való lekötöttségünket fokozza a tudásunkon kívül a készülékek szabvány olvasási képesség: sokan nem szívesen ruháznak be évente új lejátszóba. A CD-t követő DVD-megoldások is számtalan szabványt sorakoztattak fel, amit végül a gyártók hidaltak át olyan készülékek gyártásával, amelyek tudnak legalább 5-6-félét olvasni ezek közül.

De a jövő valószínűleg nem az adathordozókon való továbbítás lesz - ebből a szempontból egyetértek a CD "halott" voltjával - hanem a hálózatokon továbbított tartalmaké. Ennek viszont egyre növekvő sávszélesség igénye van, és ebben Magyarország nem áll a legjobban (igaz, EU-összehasonlításban nem is a legrosszabbul).

Fotó: Szabó Pál

Ön hisz a DRM-ben?(cserketezs)
- Nem! A DRM (digitális jogkezelő rendszer, másolásvédelem) egy kényszer hatására született félmegoldás, de egészen biztos a halála. Van egy kiváló kollegám a GKIeNETnél - Nagy Dávidnak hívják - aki még egyetemi hallgató korában éppen erről írt szakdolgozatot. Ez a kiváló munka nemsokára elérhető lesz a www.e-businessportal.hu-n.

A HD-audio jövője is olyan rögös lesz mint a filmeké? (apostate)
- A HD DVD és a Blu-ray harca ugyanaz a harc, ami korábban dúlt a gyártók között. A különbség most annyi, hogy a Toshiba és a Sony verseng egymással, és a végét megint a készülékgyártók fogják megoldani (végül mindkét szabványt tudják majd a DVD játszók olvasni).

De megint csak visszatérek a sávsélesség kérdésére, mert a HD minőségű filmek "helyigénye" miatt van szükség jelenleg ezekre az adathordozókra, amire nem lesz szükség a jövőben, ha a gyors hálózaton mindent el tudunk érni. Jelenleg Magyarországon nincs olyan lakosság számára elérhető szolgáltatás, ahol 18-28 Mbit/s -os adatátviteli sebességhez hozzá lehetne elérhető áron férni, márpedig a HD-minőségű filmeknek ekkora a sávszélesség igénye.

Az MPEG protokoll jelenti jelenleg a populáris formátumot. Mit gondol az OGG/Vorbis szabványokról, és azok létjogosultságáról? Magyarul a minőségibb tömörítésekről. (apostate)
- A szabványok harcát érteni kell. Én az egyik kurzusomon (Digitális Világ Gazdaságtana) 4x80 percet foglalkozom a kérdéssel, és még így is csak a felületet tudom megmutatni a hallgatóknak. A OGG/Vorbis esetében fontos, hogy miként tudnak lobbyzni a többi szabványosító testületnél, de még inkább fontos, hogy legyen hozzá kellően nagy sávszélesség:-)

A torrentezésről mi a véleménye? A le- és feltöltés közül melyik illegális?(scfbgm)
- A BitTorrent egy nagyszerű technológia, a feltalálója zseni. Ezt a technológiát lehet jó és rossz célokra is használni, ez utóbbi sajnos ma még többször fordul elő. Nem szívesen megyek bele abba a vitába, hogy a le és feltöltés közül mi legális és mi nem. A jogalkotók számára is fejtörést okoz a kérdés, én minden esetre azt gondolom, kérdés, én minden esetre azt gondolom, hogy bárki, aki valamilyen formában részt vesz a folyamatban szerzői jogsértést követ el.

A szerzői joggal rendelkezőt persze lehet bírálni, hogy nem jól gondolkodik a tulajdonában álló mű értékesítéséről, de mindaddig, amíg nem nyilatkozik másképp (pl. nem tesz CC2.5 licencet az adott műre), nem lehet a jogosultságát megkérdőjelezni.

Mi számít pontosan illegálisnak? Ha pl. a kocsim tele van illegális mp3-zenével, akkor mi van? Mert tele van, mint ahogy általában mindenkinek. (__BP_HELYES_SRAC)
- Ha az autód tele van mp3-zenékkel, akkor sok jó zenét hallgatsz valószínűleg. Ez még nem jelenti feltétlenül, hogy szerzőijog-sértést követtél el. Egy mp3 is származhat legális helyről, sőt, még ingyenes is lehet, ha a mű tulajdonosa így rendelkezett. De ha Te arra gondoltál, hogy a zenéid fálcserélő szerverekről származnak, akkor szerzőijog-sértést követtél el. Ezért ma még nem fognak börtönbe küldeni, de minden esetre nem dicséretes: ilyen eset elvben perelhető. Gondolj csak arra, hogy egy zöldségestől sem lopsz almát csak azért, mert szép, és kiteszi vevőcsalogatónak az utcára.

A könyveknek sem épült ki digitális piaca itthon, pedig szakkönyveknél, jegyzeteknél lenne létjososultsága. Mi ennek az oka? (Dixei Flatline)
- Szépirodalom esetében az, hogy nem szeretünk 250 oldalt a számítógép előtt ülve végigolvasni. Szakkönyvek és jegyzetek esetében pedig az, hogy a kiadók félnek, vagy nem ismerik az új terjesztési lehetőségeket. De szerintem ez már ma is változóban van, elég csak a Creative Commons szülőatyának (L. Lessing) könyvére (www.szabadkultura.hu) gondolni. A Harvard Egyetemen már évek óta folyik egy projekt, aminek keretében az egyetem összes könyvtári könyvét - amelyek még digitális formában nem léteznek, digitalizálják.

Milyen üzleti modellek vannak most a netes zeneboltoknál? Melyik tűnik sikeresnek? (szabó_bácsi1)
- A kérdés kiváló, de itt a chat keretei között nincs időm kifejteni. Arról nem is beszélve, hogy ezért tanácsadóként fizetnek is:-) De annyit elárulok, hogy ha komolyan foglalkoztat a kérdés, keresgess egy kicsit a neten, fogsz olyan előadásomra bukkani, ahol foglalkoztam a kérdéssel. A másik megoldás, ha eljössz az e-kereskedelemmel foglalkozó kurzusomra, ahol a közgázosokkal elemezzük az eddig felmerült lehetőségeket.

Melyik a kedvenc legális weboldalad? (@@NO(-_-)NO@@)
- Nincs kedvencem. Naponta legalább 30 weboldalt használok valamilyen célra, és ezeknek mind megvan a maguk létjogosultsága. De hogy valami konkrétumot is írjak a kérdésre: leginkább azokat az oldalat preferálom, ahol nem kell "junk news"-okkal találkoznom. Számomra az értékes tartalom a legfontosabb, és ezek olvasárára próbálom ösztönözni az egyetemi diákjaimat a Corvinus Egyetemen.

Hogyan látja a magyarországi elektronikus kereskedelem jelenlegi helyzetét, mit, miket tart a legfontosabb korlátoknak? (szabó_bácsi1)
- Már többször megkaptam, hogy negatív képet festek az e-kereskedelem alakulásáról az előadásaimban, és ezek a kritikák részben jogosak is. Úgyhogy ma már nem teszek így:-)

Alapvetően a mi felhasználók döntünk arról, hogy miként alakul az e-kereskedelem hazánkban. De fontos különbséget tennünk a fizikailag létező termékek és a digitalizálható termékek között. Az előbbiek esetében nem is várható, hogy hatalmas felfutást követően bezárjanak miatta a hipermarketek. Ebben az esetben kiegészítő szerepe van az online boltoknak, amelyek kényelmes vásárlást tesznek lehetővé. A digitalizálható termékek piacát (film, zene vagy bármilyen más információs termék) viszont gyökeresen alakítja át a lehetőség.

Hogy egy konkrét magyar példával éljek: ma Magyarországon egyetlen adatbázis van, amiben a tévéműsorok összeállításra kerülnek. Az összes tévéújság kiadója ezt
teszt105 használja a nyomtatott anyag megjelentetéséhez. De minek veszik meg kinyomtatva, ha az adatbázis tulajdonosánál (port.hu) az interneten ingyen elérhető?

Az online oktatásról mit gondol? (szabó_bácsi1)
- Az Közgázon, az E-business Kutatóközpontban Magyarországon az elsők között kezdtünk el e-learning megoldást használni (Moodle), de azt látom, hogy ennek is kiegészítő szerepe van. Jó, hogy egy helyen tudjuk kezelni a hallgatói adminisztrációt, jó, hogy otthon is követhető tananyagokat készítünk hozzá, nagyszerű, hogy vizsgáztatni tudunk vele, és azonnal van eredmény. De nem pótolja a tanár jelenlétét, a rendszer nem tart helyettünk jó előadást. Éppen ezért nem szabad túlértékelni a szerepét.

Kitől venne zenét a hazai netes boltok közül? Melyik a legjobb, melyik rossz modell? (átültetés)
- Attól, aki az általam keresett terméket a legolcsóbban kínálja, és mindezt legálisan:-)
A legjobb modell az, ami mindenki számára vonzó, a rosszat pedig senki nem fogja már rövid távon sem használni. Én nem lehetek a Nagy Megmondó, a szolgáltatások "jóságát" vagy "rosszságát" utoljára a szocializmusban akarták felülről eldönteni. Ma már a piacra bízzák.