A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6

Kedvenc kütyücsodáink Las Vegasból

Vágólapra másolva!
Windowsos autók, szobányi vagy éppen szemüvegbe rejtett tévék, elektromos léggitár, szerveres mesekönyv és gigantikus LED-csodák: látnivalók a Bűn Városából a CES-ről és azon kívülről.
Vágólapra másolva!

A múlt héten lezajlott CES szórakoztatóelektronikai vásárról itthonra jellemzően a legújabb csúcskütyükről szóló hírek jutnak el, maga a vásár viszont egy nagyon vegyes kavalkád, ahol sok minden más megragadja az ember figyelmét - nem is beszélve Las Vegas látnivalóiról. Cikkünkben ezekből válogatunk.

A tévék góliátja

Évről évre Las Vegasban mutatják be a gyártók a világ legnagyobb tévéjét, az idén a a Panasonic 150 hüvelykes (3,8 méteres) képátlójú készüléke volt a soros. Az ilyen rekorderek rendszerint nem gyakorolnak ránk túl nagy hatást: egyszerűen megnézzük őket, megállapítjuk, hogy "megint itt egy bazi nagy tévé", aztán megyünk is tovább abban a tudatban, hogy jövőre lesz még nagyobb.

Forrás: [origo]
A világ legnagyobb tévéje

Amikor azonban a 150 hüvelykes tévéhez élőben is eljutottunk, meg kellett állapítanunk, hogy ez valami nagyon más, mint az eddigiek. Nehéz megmagyarázni, hogy miért: miközben a CES többi látogatójához hasonlóan mi is csendben álldogálltunk előtte, mint valami szentélyben, csak arra tudtunk gondolni, hogy ezzel a mérettel a tervezők átléptek valami olyan, eddig ismeretlen határt, amit eddig nem sikerült megközelíteni. A készülékről az ember egyszerűen nem tudja elfordítani a tekintetét, és amikor valaki túl sokáig kódorgott a készülék előtt, kitakarva a képet, az ott összeverődött alkalmi nézősereg azonnal elkezdte noszogatni, hogy menjen már arrébb. Pedig semmi különös nem volt a képen, csupán New York-i látképek és természetfilm-részletek: ottjártunkkor még azt sem tudtuk megtapasztalni, milyen az, amikor életnagyságú embereket mutat meg a kisebb mozivászon méretével megegyező készülék.

Tévék a szemüvegben

A CES-en ugyancsak visszatérő látvány néhány olyan figura, akik egy tévészemüveggel üldögélnek valamelyik standnál, és közben nagyon hülyén néznek ki. Mi sem igazán hisszük, hogy ez lenne a jövő útja, de az idei vásáron is ott volt két cég, amelyik ebben a bizniszben utazik. A MyVu 100-200 dollár közötti áron kínálja azokat az egyébként igen menő kinézetű, napszemüvegnek álcázott eszközöket, amelyeket iPodra, telefonra vagy bármilyen médialejátszóra rá lehet kötni, és vezeték nélkül lövik át a képet a felhasználó szeme elé. Ha az ember kicsit lecsúsztatja az eszközt, akkor az akár hagyományos napszemüvegnek is tűnhet. A kütyük egy feltöltéssel 4-10 órás videózást bírnak ki.

Forrás: [origo]

A TD Vision nevű cég eszközével már nem lehet ilyen lazán bánni, mivel az teljes figyelmet követel magának: a gyártó ugyanis egy 3D-s, térhatású képet biztosító szabványt igyekszik elterjeszteni. Ilyen szemüvegek persze már korábban is voltak, ám eddig ez a kamera az egyetlen, amely nagy felbontásban (720p) mutatja a térhatású képet, és a gyártó elmondása szerint minden eddiginél simábban, sőt, fejfájást sem okoz - bár erről a standon eltöltött rövid idő alatt nem tudtunk meggyőződni.

A TDVisor nevű speciális szemüveget a hagyományos szemüvegre is rá lehet helyezni, és ha az ember az otthoni videókat is térhatású változatban szeretné felvenni, akkor párban érdemes megvenni a hozzá tartozó speciális, 3D-s MPEG-4 formátumot rögzítő kamerával. Ez egyelőre nem lehet olcsón megúszni, hiszen a CES-en bemutatott szemüveg jelenleg 1000 dollárba kerül, a kamera árát pedig még nem is tudták megmondani nekünk.

Vigyük magunkkal a tévéműsort

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

Mivel még mindig a tévé a legtöbb ember kedvenc high-tech készüléke, a CES-en is a legnépszerűbb termékek közé tartoztak azok az eszközök, amelyek a tévénézést változtatják meg. A Pinnacle TV-tunereit már nálunk is lehet kapni: az USB-s PCTV-adapter egy olyan külső TV-tuner, amelynek egyik végére az analóg vagy digitális antennakábelt kell csatlakoztatni, a másikra pedig a számítógépet, és máris könnyedén fel lehet vele venni az adást. A miniatűr kütyüt 22 ezer forint körüli áron forgalmazzák Magyarországon, és mivel egyszerűen zsebre lehet vágni, laptop-felhasználóknak ideális.

A cég másik kütyüje, a Pinnacle Video Transfer még a számítógép használatát is feleslegessé teszi: a mobiltelefonnál kicsit nagyobb doboz ugyanis a digitalizáló szoftvert is tartalmazza, amelyet közvetlenül lehet vele rögzíteni pendrive-ra, USB-s merevlemezre, vagy - és talán ez a legvonzóbb a készülékben - hordozható videolejátszóra, hogyha az annak megfelelő kódolást állítja be rajta az ember. A most bemutatott készüléket 130 dollárért (körülbelül 22 500 forint) lehet hazavinni.

IPTV házilag

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

A Sling Media Slingbox nevű eszköze már nem újdonság, hiszen 2006-ban jöttek ki az első modellel: a tévére, beltéri egységre vagy videóra köthető eszköz doboz segítségével az ember az interneten keresztül továbbíthatja magának az otthoni tévéadást, amelyet így bárhol (utazás vagy nyaralás közben, vagy akár a munkahelyen) nézhet. Mivel az amerikai háztartásban a több száz csatornás kábeltévé az úr, a közönség igen hálásan fogadta az otthoni tévét IPTV-sítő megoldást, amelynél csak annyi megkötés van, hogy egyszerre csak egy helyen lehet nézni az adást.

A cég idén kijött egy HD-s, nagy felbontású modellel is, és egy olyan változattal, amely mobiltelefonon keresztül továbbítja a jelet, és mobilos lejátszó szoftver tartozik hozzá. Az otthoni tévét a távolból, a kliens segítségével lehet kapcsolgatni, a képminőség pedig az aktuális ADSL- vagy mobilos sávszélességtől függően változik. Az alapmodellel csak egyetlen készülékről lehet az adást továbbítani, ám a Pro dobozra az összes otthoni kütyüt rá lehet kötni. A készülékek ára 100-200 dollár (18-36 ezer forint) között van, és ismerik a PAL szabványt is, hiszen már Nyugat-Európában is forgalmazzák őket.

Megszólal a léggitár

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

A Guitar Hero-őrület a következő szintre léphet azzal a kütyüvel, amelyet a CES egyik eldugottabb sarkában mutattak be. A virtuális léggitárt ugyanis elég a levegőben pengetni ahhoz, hogy megszólaljon, csakúgy, mint ahogy eddig az ember a tévé/otthoni hifi előtt imitálta az ujjaival a vad szólamokat. A Janda által gyártott Guitar Hero Air Guitar Rockerben a háttérből szóló zenére lehet rájátszani a háttérből szóló zenére, amelyek egy részét a konzolos játékból licencelték.

A készülék trükkje egyszerű: a játékosnak egy halálfejes övcsatot kell viselnie, amely előtt egy mágneses pengetővel kell "játszania". A jeleket a csat veszi és továbbítja az övre rögzíthető minierősítőhöz, amelyet a fokozott hatás érdekében az otthoni hifre is ki lehet hangosítani. Mivel a készülék csak a pengetőre reagál, az eszköz tetszés szerint pengethető jobb vagy bal kézzel, a gitár nyakán az akkordok lefogását utánzó másik kéz játéka pedig lehetőséget ad a vizuális önkifejezésnek csakúgy, mint a "hagyományos" léggitározás során - amelyből a Sziget fesztiválon rendszeresen szerveznek bajnokságokat is.

Az övcsat ugyan behatárolja kicsit a játékos lehetséges öltözetének variációit, de a siker esetén jó üzleti lehetőséget biztosít a gyártónak az újabb, eltérő díszítésű modellek megjelentetése. Mivel az eszköz elemről működik, utcazenészek is könnyedén használhatják, vagy akár az osztálykirándulás sztárja lehet vele az ember. A készlet 30 dolláros, vagyis alig több mint 5000 forintos áron kerül majd forgalomba tavasszal.

Mesekönyv a szerverről

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

A Microsoft idén egy egészen különleges kiadvánnyal lepte meg a vásár látogatóit: egy szerverekről szóló mesekönyvvel. A kiadvány címe: "Anyu, miért van egy szerver a házban?", és tényleg úgy néz ki, mint valami felvilágosító könyvecske. A Tom O'Connor által írt mese a kicsit otthoni médiaszerverrel kapcsolatos frusztrációit igyekszik feloldani, elmagyarázva nekik, hogy míg a szerverek rendszerint az irodában laknak, ahol a nagy bácsik és nénik nagyon idegesek, addig a Media Center otthon biztonságban őrzi a fájlokat akkor is, amikor a laptopot a kutyus véletlenül lepisili - és ettől mindenki vidám. Sőt, attól sem kell tartani, ha a többi gyerek csúfolódik, amiért otthon van egy szerverünk, mert valójában csak irigyek.

A könyvről először azt hittük, ingyenes reklámkiadvány, de nem, a cég nem csak viccnek szánja: a hátulján az ISBN-szám mellett egy 5 dollár 95 centes árat is találunk, és a fülszöveg szerint a szerző már több mint nyolcvan hasonló könyvet írt. Kíváncsiak lennénk a sorozat többi részére is...

Windows az autóban

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

A Microsoft a tavalyi CES-en jelentette be a Ford autógyárral közösen kialakított Sync fedélzeti multimédiás rendszert, amelyet idén ki is tudtunk próbálni, sőt, itt volt mellette a Fiat autógyár számára kifejlesztett Blue & Me rendszer is. (A standon kiállított Fiat 500-ast ráadásul sokkal többen csodálták meg, mint a mellette álló Ford Mustang Shelby GT 500 kabriót - hiába, utóbbi itt szinte mindennapos látvány, a felújított "Topolinót" viszont nem forgalmazzák a tengerentúlon, így igazán egzotikusnak számított.) Mindkét megoldás nagyjából ugyanazt tudja: az autóba beszállva a zenelejátszót és a telefont lehet rácsatlakoztatni a fedélzeti rendszerre, amely ezek után hangvezérléssel kezelhető.

Abban az autóban, amelyben mi kipróbálhattuk, egy Zune volt rácsatlakoztatva, és bár számot léptetni könnyebb a műszerfali gombbal, a megfelelő album vagy műfaj kiválasztása már egyszerűbb, ha nem kell miatta sokat matatni vezetés közben. Ehhez ugyanis csak egy gombot kell megnyomni a kormányon, és bemondani: "USB", erre a rendszer a külső eszközre vált, majd mondjuk azt, hogy "Play Artist AC/DC".

Itt elsőre gondban volt kicsit a szoftver, és mi is, mivel nem tudtuk, hogy az angol beszédértelmezőnek "éjszídíszít" vagy "éjszípördíszít" mondjunk a leírt változatnak megfelelően. A probléma végül úgy oldódott meg, hogy a szoftver kellemes női hangja felkínálta a hasonlónak hangzó választási lehetőségeket a számlistából, és az "egyes" opció ("one") bemondása után máris felcsendült a Highway to Hell a Zune-ról. A telefon esetében név szerint lehet tárcsázni, ami már biztosan nagyobb kaland, de a rendszer felolvassa például az SMS-eket is. Sajnos egyelőre csak angolul tud, de kelet-európai akcentusunkkal is boldogultunk vele.

Mint azt a Microsoft Auto standján megtudtuk, a rendszer lelke egy Windows CE operációs rendszer, amelyhez az USB- és telefoncsatlakozókon kívül nem is kell sok extra hardvert a kocsiba pakolni: a jelenlegi fedélzeti elektronikát ugyanis csak egy kis memóriával spékelik meg. Az általunk kipróbált Ford Focusban például két gigabájt volt, amely a zenék és a telefonkönyv indexét tárolja, és egyszerre három eszközt tud "észben" tartani. A Fiat számára kialakított Blue & Me pedig nem csak egy fedélzeti rendszer, hanem egy nyitott platform, amelyre a gyártó újabb szoftvereket is fejleszthet.

Ahol még az ég is mesterséges

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

Bár a világ legnagyobb tévéit a CES-en mutatják be, a vizuális technika terén maga a vásárnak helyet adó Las Vegas is biztosít látnivalót a technológia kedvelőinek. Itt található például a világ legnagyobb LED-es kijelzője, mégpedig a város északi részén található "óvárosban", a Fremont Streeten. Az utca képe minden bizonnyal sokaknak ismerős a Las Vegasban játszódó régebbi filmekből: itt találhatók azok a legendás kaszinók, ahol a korai szerencsejátékosok eljátszották a pénzüket, például a Golden Nugget vagy a 4 Queens, és leginkább a teljes homlokzatukat beborító futófényekről lehet őket felismerni.

A Casino vagy az Esőember utcai jeleneteiben még autóból felvett vágóképek mutatják ezeket a fényárban úszó épületeket, ma viszont már csak gyalog lehet végigmenni a Fremont Streeten. A Las Vegas Strip déli részén megszaporodott látványosságok ugyanis kicsit elvonták a turisták figyelmét a legendás környékről, ezért 1995-ben az utcát egy hatalmas, boltozatszerűen meghajlított kijelzővel fedték le, amely öt háztömbön és 426 méteren keresztül húzódik végig a városrészen majdnem 30 méteres magasságban.

A Fremont Street Experience-nek elnevezett gigantikus képernyő alatt pedig sétálóutcát alakítottak ki, így az arra járók nyugodtan élvezhetik a napnyugta után kezdődő pár perces klipeket, amelyek hangját 220 hangszóró dübörgi a fülükbe, nagyjából félmillió wattos összteljesítménnyel. A kijelző eredetileg izzólámpákból állt, amelyekben négy különböző izzó adott ki egy-egy képpontot, így 2,1 millió égő adta ki az egész képet. 2004-ben azonban LED-esre cserélték a Viva Vision névre keresztelt vásznat, és 12 millió világítótestet helyeztek el benne, potom 17 millió dollárért.

Forrás: [origo]
Fekve lehet a legjobban nézni

A napjainkban épülő új szállodák is ezt a technológiát használják: a Las Vegas Strip déli részén több, 5-10 méter magas LED-es óriás-display hirdeti a kaszinókat, illetve az ottani programokat. Fényreklámokat, neonokat már csak mutatóba látni, sőt saját múzeumuk is van, az új építésű szállodák hatalmas betontömbjeit pedig inkább reflektorokkal világítják be. Itt taláható a világ legerősebb reflektora is, amely az 1993-ban épült Luxor kaszinó fekete üvegpiramisának tetejéről "lő" egyenesen az égbe, és a város Fremont Streettel ellentétes, déli végébe kellett elzarándokolnunk, hogy megtekintsük. A 39 darab, egyenként 7 kilowattos xenon-lámpából összeállított fénysugarat több száz kilométeres távolságból is látni lehet.

Nem is beszélve a szállodák előadótermeiben megtekinthet show-műsorok színpadtechnikájáról, amely a Cirque du Soleil műsoraiból lehet ismerős a hazai nézőknek, vagy az Ocean's Eleven címá filmből ismert Bellaggio hotel több tízméteres vízsugarakat lövellő szökőkútjáról - de ezeket már tényleg nem volt időnk mind megnézni pár napos vegasi kiruccanásunk alatt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!