Ingyen e-könyvek kiadóktól is

Ingyen olvasnivalóval kedveskedik vásárlóinak két külföldi könykiadó. A hazánkban is népszerű Paulo Coelho azonban mindkét céget megelőzve saját oldalán népszerűsíti a kalózkodást.

A főleg sci-fi és fantasy irodalommal foglalkozó New York-i Tor könyvkiadó a hírlevelére feliratkozókat ajándékozza meg digitális könyvekkel adta hírül a Slashdot geek hírportál. Az ígéretek szerint ezen a héten Brandon Sanderson Mistborn-trilógiájának első kötetét tölthetik le az érdeklődők, jövő héten pedig John Scalzi egyik akciódús sci-fi - amelyről még magyar kritikát is találtunk az Endless.hu oldalon - művéhez lehet hozzájutni. A Tor újszerű reklámfogásának megvan az az előnye a magyar olvasók számára, hogy internetes rendelés és postázás nélkül olvashatnak bele legálisan olyan művekbe, amelyeket valószínűleg még hosszú évekig nem fordítanak le magyarra.

A nagy múltra visszatekintő HarperCollins kiadó többet és kevesebbet is próbál adni egyszerre, magukévá téve az Amazon.com modelljét. Nem tesznek könyveket ingyenesen letölthetővé, azonban a cég webboltjában térítésmentesen lapozgathatják a vásárolni szándékozók a könyveket. Ezzel a módszerrel akár a teljes könyvet is végig lehet olvasni online, ha a betűéhség segít elviselni az olvasószoftver kényelmetlenségeit. A szöveget nem lehet teljes képernyőssé tenni, a görgetés az újabb oldalak betöltése miatt lassú, az alkalmazás nem biztosítja azt a kényelmet, amit egy kalóz elektromos könyv, vagy egy papírkönyv megad az olvasónak. Várhatóan a HarperCollins e-könyvtárával kísérletezők inkább a szemük elé tett vásárlás gombra fognak kattintani, ha megnyeri a tetszésüket az olvasott mű, mint hogy körülményes netes olvasószoftverben maradjanak.

Kalóz Coelho kiskönyvtára

Mindkét kiadót megelőzve vette saját kezébe művei digitális verzióinak terjesztését a hazánkban is népszerű brazil regényíró Paulo Coelho. Az író blogot indított regényeinek digitalizált és letölthetővé tett változatai számára. A Kalóz Coelho oldalon nem maguk a letölthető dokumentumok várják az érdeklődőket, hiszen ezek feltöltése a fordítók és külföldi kiadók jogainak durva megsértése volna, hanem a megfelelő torrentfájlokra mutató linkek. A kalózblog létrehozásának okairól a Digital Life Design konferencián rántotta le a leplet Coelho, az interneten is megtekinthető húszperces beszédében arról számolt be, hogy könyveinek netes kalózpéldányai megjelenése után jelentősen megnőtt az érdeklődés nyomtatott művei iránt is. Példaként az orosz piacot hozta, ahol Az Alkimista című regényéből mindenféle reklám nélkül tízszer annyit adtak el az ingyenesen elérhető digitális könyv megjelenése utáni évben. Ráadásként azt is hozzáteszi, hogy az internet újfajta kapcsolatot tesz lehetővé az írók és olvasók között, amit ugyancsak inspirálónak érez.

Természetesen az ingyenes elektronikus könyvek nem számítanak új jelenségnek, a Baen netkönyvtárból az ezredforduló óta lehet ingyenes, másolásvédelem nélküli könyveket letölteni. Az azonban, hogy a kalózkodást és az ingyenes terjesztést is reklámként kezdik használni a kiadók, mindenképpen előremutató lépésnek számít.