Mégsem terjed a wifi Amerikában

A profitérdekelt internetszolgáltató cégek visszakozása miatt úgy tűnik, megtorpantak azok a korábbi nagyratörő tervek, hogy egész városokra kiterjedő wifi-hálózatot, tömeginternetet vezessenek be az Egyesült Államokban.

Elsőként a pennsylvaniai Philadelphia vezetése jelentette be 2005-ben az ambiciózus tervet: a legnagyobb, 350 négyzetkilométer területű amerikai wifi-hálózatot hozzák létre. Az elképzelések szerint a helyi felhasználók, különösen a szegény városlakók ingyen vagy csekély díj ellenében csatlakozhattak volna a világhálóra. Nem sokkal később Chicago, Houston, San Francisco és tíz további nagyváros, valamint tucatnyi kisváros jelentett be hasonló tervet.

Nem kifizetődő

A kezdeti lelkesedés azonban idővel alábbhagyott, több szolgáltató, köztük a piacvezető EarthLink tavaly év végén közölte, hogy a megvalósításnak technikai nehézségei vannak, a kivitelezés és működtetés nem kifizetődő. Kiderült, hogy a hálózatokhoz az eredetileg tervezettnél sokkal több úgynevezett routerre (útválasztóra) volna szükség, így megnövekedtek a költségek. A cégek rájöttek, hogy nem éri meg nekik a hálózatok kiépítése még úgysem, ha ingyen igénybe vehetik a város utcai oszlopait. Közben a fizetős ügyfelek köre sem bővült az elvárt mértékben, és az internetes előfizetések árai is jelentős mértékben csökkentek.

A profitszemlélet miatt buktak meg az elképzelések - mutatott rá Sascha Meinrath, a washingtoni New America Foundation elemzője. Az ügy amerikai támogatói az Egyesült Államok városaiban is meg szerették volna valósítani az Athénban, Lipcsében vagy Bécsben már működő modellt, amelynek keretében ingyenes wifi-hálózatokat üzemeltetnek. Az arizonai Tempe városában azért bukott meg a 2006-ban indított wifi-hálózati kezdeményezés - amely havi 20 dolláros hozzáférést biztosított -, mert a helyi szolgáltató, a Gobility tavaly decemberben közölte, hogy nincs elég előfizetője.

Van megoldás

Meinrath szerint az ingyenes városi wifi-hálózatokat csak a profitérdekeltségeken felülemelkedő önkormányzatok működtethetik. Van olyan kisváros, például a floridai St. Cloud, amelynek vezetése 3 millió dollárból ingyenes internetes hálózatot épített ki: a lakók 70 százaléka azt használja. A nagyobb városokban azonban 20-30 millió dolláros vagy még nagyobb költséggel kell számolni.

Az Egyesült Államokban megkerülhetetlen piacszemléletet a közösségi szempontokkal házasítva Minneapolisban egy új modell látszik körvonalazódni. Egy helyi nagy internetes szolgáltató elkötelezte magát a városi hálózat kiépítése mellett, de azzal a feltétellel, hogy a város ezért cserében vállalja egy minimális számú városi alkalmazott, közöttük parkolóőrök, rendőrök és tűzoltók előfizetését. Elemzők szerint ez piacképes modellnek ígérkezik.