2009-re tovább csökkenhet a mobiltelefonálás díja

Idén pontot tettek az európai uniós távközlési szabályozó testületek arra a koncepcióra, amely a 2010 utáni nyolc éves időszak szabályozási stratégiáját határozza meg. Emellett néhány, 2009-re vonatkozó javaslatot is tettek.

Izgalmas, bár az átlagember számára olykor csak nehezen érthető módon érintő kérdéseket vitattak meg az unió országai szabályozó hatóságainak szakemberei a közelmúltben. A ERG (European Regulators Group - Európai Szabályozók Csoportja) magyar elnökének, Pataki Dánielnek (aki a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke is) a tájékoztatása szerint az Európai Bizottságnak továbbítják a szabályozók.

Nincs verseny

Viviane Reding uniós távközlési biztos tavaly rákényszerítette a telefontársaságokat, hogy a külföldi telefonálások roaming-díjait csökkentsék. Idén a hatóságok megvizsgálták a tavalyi szabályozás hatását, és úgy látták, hogy bár csökkentek a díjtételek, kialakult egy átlagos árszint, ugyanakkor árverseny nem kezdődött. A külföldről küldött, és ott fogadott sms-ek ára egyáltalán nem csökkent, ezért a hatóságok szakemberei úgy vélik: a roaming-szabályozást nem csak fenn kell tartani, hanem ki is kell terjeszteni a szöveges üzenetek piacára is.

Amennyiben az Európai Bizottság ezt a javaslatot elfogadja, és átülteti a gyakorlatba, a mobilos telefontársaságok nemzetközi hívásainak árai nemcsak csökkenhetnek, hanem olyan díjcsomagok is kialakulhatnak, amelyek egymással versengve próbálják a fogyasztók számára minél kedvezőbb feltételekkel átcsábítani az ügyfeleket. A külföldi adatroaming díjakkal kapcsolatban - amelynek irreálisan magas voltát tavaly már kritizálta Reding - a hatóságok óvatosak: mivel egy fejlődő technológiáról van szó, akár az innovációt is csökkentheti egy durva piaci beavatkozás. Azonban mivel a biztos figyelmeztetésére az elmúlt fél évben a szolgáltatók a fülük botját sem mozgatták, az adatforgalmi díjak tekintetében pedig például ötvenszeres különbség is mutatkozhat a belföldi és nemzetközi használat során, a szabályozás kézenfekvő lenne.

Pataki emlékeztetett: az adatforgalmi díjak szabályozásának kérdésében szempont volt az is, hogy szemben a beszélgetéssel vagy az üzenetküldéssel, az internethasználat mértéke kevésbé érzékelhető a fogyasztóknál. Míg a szöveges üzeneteknél mindenki tudja, hogy hány darabot küldött el, a beszélgetések esetén is feltűnhet, hány perce traccsol valaki beszélgetőparnerével, az adatforgalom alapú internetszolgáltatások kapcsán nehéz a fogyasztótól elvárni, hogy képben legyen a felhasználás mértékét illetően. Ennek következménye lehet az úgynevezett számlasokk, mikor egy külföldi út alatti átlagos internethasználatot követően hazaérve az előfizető kézhezkapja borsos számláját.

A mobilvégződtetési díjak vonatkozásában további árleszorító szabályozást tartanak indokoltnak a hatóságok. A mobilvégződtetési díj az a tarifa, amit a mobilszolgáltatók egymásnak számláznak ki, mikor az egyik társaság ügyfele felhív egy másik szolgáltatóhoz tartozó előfizetőt. Ilyenkor a hálózathasználatért számláznak egymásnak díjat a telefontársaságok, melynek mértéke jelentősen meghatározza a perc- (vagy éppen másodperc) díjakat.

2004 és 2008 között hazánkban 40 százalékkal csökkentek a mobilvégződtetési díjak - ezzel együtt a fogyasztói árak is csökkentek -, és 2009-re a csökkenés mértéke összesen 50 százalékos lesz: akkortól a végződtetési díj mindhárom magyar mobilszolgáltatónál egységesen 16,84 forint lesz a mai körülbelül 20 forintossal szemben.