Már a múlt ködébe vész az az időszak, amikor két browser uralta a webet, az Internet Explorer és a Netscape Navigator, mostanra tucatnyi szoftver közül választhatja ki bárki a számára megfelelőt. Sokféle megoldás létezik, mi most az általunk legjobbnak vélt ötöt veséztük ki a legújabb kihívó, a Firefox 3 megjelenése kapcsán. A cikk aljára görgetve azt is megtudhatja, egymáshoz képest hogyan teljesítettek a rivális böngészők.
Firefox 3 - korrekt iparosmunka
Innen töltheti le a Firefox 3-at
A kedden debütált hármas verzió kapcsán a készítők letöltési világrekord-kísérletet hirdettek meg, melynek köszönhetően a Mozilla Alapítvány legtöbb szervere a premierrel párhuzamosan túlterhelődött, a Firefox 3 letöltése a hivatalos oldalról csak szerda reggelre vált zökkenőmentessé. Az új verzió legszembetűnőbb extrája a remek új intelligens címsor, amely segítségével a korábban meglátogatott oldalak nevében, címében illetve a könyvjelzőink között is kereshetünk: ez tényleg praktikus. Elsőként a régebbi gépen netezők örülhetnek, az új Firefox elődjétől eltérően már nem igényel annyi erőforrást, amennyivel egy szégyenlősebb operációs rendszer is beérné.
Változatlan maradt a Firefox bővíthetősége, a funkciógazdag szoftvereket kedvelők ezer hasznos kiegészítőt adhatnak hozzá böngészőjükhöz - bár tesztelőinknek a korábbi, 2-es verzióra telepített pluginek egyike sem működött az új kiadással, ráadáasul a terheltség miatt újak letöltése sem volt lehetséges. A korábbi kiadásoknál szerzett tapasztalatok nyomán arra azért számítani lehet, hogy a következő hetekben megjelenik majd új, kompatibilis verzió. Jó hír, hogy a kiegészítők telepítését és karbantartását biztosító funkciót is átdolgozták, így egyszerűbb lett használata, ugyancsak kényelmesebb lett emellett a letöltött fájlok közti keresés is.
Lehet Firefoxból vezérelni zenelejátszót, adható hozzá tojásóra, építhető bele saját digitális Aigner Szilárd is. A böngészőt ráadásul ipari erősségű adathalászat szűrővel szerelték fel, ami a veszélyes oldalak meglátogatása előtt felhívja a felhasználó figyelmét a veszélyre. A hármas verzióval végre a Firefox is kapott okos zoom funkciót, így a nagy felbontáson böngészők így más a képeket is fel tudják skálázni a szöveg méretére, a nagyfelbontású LCD-monitorok tulajdonosainak örömére. Az új Operához hasonlóan fejlesztették az online csalásokhoz használt weboldalak elleni védekezést a harmadik verzióban, amely már kártevők ellen is kínál védelmet.
Összességében forradalmat nem hoz, de az első pár óra tapasztalatai alapján tisztességes verziófrissítésnek tekinthető az új Firefox, bár nagyjából ugyanennyi újítást tartalmazott a jóval kisebb fanfárral beharangozott Opera 9.5 is.
Internet Explorer 7: a szürke eminenciás
Innen töltheti le az Internet Explorer 7-et
A hetes Explorer érthetetlen módon még a Windows XP harmadik javítócsomagjában sincs benne, a Windows Vistában viszont alapból megtalálható, a böngésző weboldalán a Microsoft a fák megmentésének lehetőségével csalogatja a látogatókat letöltésre. Extra védelmi funkciója csak az új Windows alatt érhető el, ennek ellenére XP-n is ajánlott frissíteni rá, mivel a 6-os verzió csaknem kőkorszakinak tekinthető, ami nem is csoda, hiszen 2001-ben jelent meg. Bár divat utálni, az IE7 már nem rossz, bár az elég ciki volt, hogy csak 2006 telére sikerült a szoftveróriásnak megvalósítani vele a böngészőlapok használatát, amelyre a Firefox már évekkel korábban képes volt.
Pozitívumai közé sorolható a jól használható nagyítási funkció, a kényelmes nyomtatás, és ez a kiadás már képes automatikusan felismerni a weblapokban elhelyezett RSS-hírcsoportokat is, ezekre néhány kattintással fel is lehet iratkozni. Tapasztalataink szerint azonban a sokan nem tartják túl praktikusnak a könyvjelzőknek, RSS-hírcsoportoknak és az előzményeknek egyaránt helyt adó új Kedvencek központot, mivel kényelmetlennek találják az oldalról előhúzható felületet. Egyébiránt az "1.0-s" felhasználók igényeit kiszolgálja, a kezdők számára talán ennek a böngészőnek a használata jár a legkevesebb vesződséggel. Aki viszont rutinosabb, annak mindenképp érdemes kipróbálnia a Firefox 3-at, az Operát, a Flockot vagy a Safarit. Ne feledjük, elvileg augusztusban érkezik a 8-as verziója is, bár ennek tesztváltozata egyelőre erősen félkész állapotban van.
A norvég fejlesztésű browser legújabb verziója jóval tetszetősebb külsőt kapott elődeinél, s szinte minden benne van alapból, amire szükség lehet. Főmenüjében a gombokat elég alaposan testre lehet szabni, a legfontosabb újítás azonban az Opera Link névre hallgató funkció, amely lehetővé teszi a könyvjelzők online raktározását - ez egyben azt is jelenti, hogy a bookmarkokat otthonról és a céges PC-ről is kényelmesen lehet elérni.
A múlt hét óta letölthető 9.5-ös verzió működése is gyorsabb lett a korábbiaknál, és jelentősen fejlesztették az adathalász-, és kártevővédelmet is a szoftverben, amely a Firefox 3-éhoz hasonló okos címsort tartalmaz. Az Operával már régóta lehetséges képekkel együtt nagyítani a weboldalakat, emellett beépített BitTorrent letöltővel, jegyzettömbbel, IRC-, és levelezőklienssel is rendelkezik.
Ehhez a browserhez nem plugineket, hanem widgetnek nevezett miniprogramokat lehet telepíteni: ezek között ugyan van néhány klassz, de a Firefoxhoz nagyságrendekkel több hasznos bővítés érhető el. Bár a készítők jelentős javulást értek el, azért még így is lehetséges olyan oldalra akadni böngészés közben, amely nem hajlandó Operával működni, például a Google Docs sem használható ezzel az alkalmazással tökéletesen.
Innen töltheti le a Flockot
A Firefox 3-ban megjelent technológiákat használja a webkettes felhasználóknak tervezett Flock böngésző új bétája. Míg a böngésző korábbi verzióinak erősen recsegtek az illeszékei, a tegnap bejelentett 2.0-s béta verzió meglepően kényelmesre sikerült. A böngésző személyre szabható kezdőlapjáról minden fontos hírt elérhet a felhasználó, az oldalsávba pedig a gyakrabban használt szolgáltatásokat költöztetheti be, ennek egyedül az az ára, hogy a felső menüsor kissé meghízott, a szokásosnál többet vesz el a hasznos munkaterületből.
A közösségi böngészőt felkészítették a Twitter-jellegű mikroblog szolgáltatások használatára, tartalmaz blogklienst, amivel az elterjedtebb rendszerekbe írhat a felhasználó. A könyvjelzőket a del.icio.us szolgáltatásokra tudja feltölteni, kezeli a Flickrhez hasonló népszerű képmegosztókat és az olyan hírgyűjtő szájtokat is, mint például a Digg. Az új Flock azoknak is jó választás lehet, akik nem tárolják minden adatukat a weben, csupán a kényelmet szeretik, és tudják, mi az az RSS: a böngésző beépített hírcsoport-olvasója messze a legjobb a mezőnyben. Ismeretlensége ellenére érdemes kipróbálni.
Safari: Apple-nagykövetség PC-n
Maces feelinggel, ugyanakkor meglepő élményekkel lehet gazdagabb az, aki az Apple böngészőjét használná Windows operációs rendszert futtató számítógépén. Bár a Safari tesztünk leggyorsabb böngészője, néhol teljesen idegen logika szerint működik, de első verziója óta szerencsére sokat javult a PC-s verzió is.
A szokatlan kezelőfelületet hamar megszokó felhasználók azzal is szembesülhetnek, hogy egyes oldalak megjelenítése jócskán eltér a megszokottól. Aki viszont ezeken felül tud emelkedni, továbbá beletörődik, hogy nem érhetőek el a szoftverhez hasznos bővítmények, lenyűgözően gyors böngészési élményben részesülhet. A Safari a mezőnyben egyedüliként egyelőre nem képes a szöveggel együtt a képeket is nagyítani, így a komolyabb felbontású monitorok előtt dolgozók számára valószínűleg nem ez lesz az ideális eszköz.
Sebességben versenyeznek
Összemértük a hármas Firefox teljesítményét elődjével és a jelen cikkben taglalt riválisokéval is. Ad-hoc tesztünk során először azt vizsgáltuk, a PC indítását követően melyik az a browser, amelyik a legfürgébben elindul: leglassabban (kb. 15 másodperc alatt) a Flock startolt, míg a Firefox 2-3 és az Opera 10 másodperc körüli szintidőt futott, míg az IE7-re és a Safarira átlagosan 4-6 másodpercet kellett várni.
Az újbóli indítások szerencsére mindegyik szoftver esetében jóval gyorsabban végbementek: e téren a leglomhább a 4-5 másodperc alatt éledő Flock, a többiek mind 1-2 másodperc alatt készen állnak a barangolásra.
A weboldalak feldolgozásának sebességet kétféleképpen mértük: elsőként lementettük a winchesterre a Videa kezdőlapját, amelynek statikus tartalmai így a merevlemezről töltődtek be, azaz a hálózat sebessége csak legfeljebb a reklámok betöltődését befolyásolta. Ekkor mindegyik browser nagyjából 3 másodperc alatt végzett a töltéssel. Ezt követően az [origo] címlapja volt a mérés eszköze, itt már jelentős volt az eltérés: 3 másodperc körüli töltéssel mindig az Opera vitte el a pálmát, a Firefox 3 csak második befutó volt, a többiek 7-8 secundumot produkáltak (ezek átlagos értékek, többszöri mérés eredményei alapján).
Megvizsgáltuk a memóriahasználatot is, mindegyik böngészőben megnyitottuk ugyanazt a 10 honlapot külön-külön lapokon. A legtöbb memóriát az Internet Exploer 7 zabálta 88-94 megabájttal, míg a Firefox 3 ugyanehhez csak 68-70 megabájtot foglalt le a ramból. 71-70 megabájtjával a Flock is erőforrás-takarékosnak bizonyult, szemben a Safari és az Opera 85-90 megabájt körüli eredményeivel.