Ha túl nagy a notebook, jöhet a netbook

Csaknem biztosak vagyunk abban, mi lesz az év slágerterméke: az olcsó minilaptop. Ha valaki sokat utazik, a lehető legkisebb és legkönnyebb noteszgépre van szüksége, ez eddig csak a felső kategóriában volt elérhető, mostanság azonban csaknem minden gyártó tervezi, hogy ún. netbook masinát dob piacra. Áttekintjük, mit is takar az új elnevezés.

Noha a mobiltelefonok csaknem ugyanarra képesek már, mint egy számítógép, méretbeli korlátaik miatt valószínűleg sosem fogják helyettesíteni a PC-t. Egy hagyományos laptop esetében pedig minél kisebb a méret és a súly, annál nagyobb összeg szerepel az árcímkén, ami a vásárlók többségét elriasztja.

Netezéshez nem kell erőmű

Ezeket a problémákat hivatott áthidalni a PC-k új típusa, a netbook. Az elnevezés olyan kicsi laptopokat takar, amelyek teljesítménye átlagos internetezésre elegendő, de mondjuk nem lehet rajtuk szuper játékokat futtatni vagy DVD-t írni, cserébe viszont aránylag olcsók (a hasonló képességű kicsi, olcsó asztali PC-ket a jövőben desktop helyett nettop néven emlegetik majd a gyártók).

Kifejezetten ilyen eszközökbe szánja az Intel új, Atom elnevezésű processzorait, de a riválisok sem tétlenkedtek, a grafikus chipjeiről ismert Nvidia cég is leleplezte Tegra nevű saját lapkáját, a tajvani Via pedig Nano néven mutatta be a korábbinál nagyobb teljesítményű, kisfogyasztású CPU-ját.

Nagyon hasonló gépek várhatók

Bár a műszaki paraméterek eltérőek lehetnek, funkcióban a legtöbb netbook gép ugyanazt nyújtja. Az Intel elképzelései szerint egy tipikus ilyen masina 7-10 colos, vagyis 18-25 centiméteres képátlójú LCD-vel bír, legfeljebb egy-másfél kilogramm tömegű, teljes billentyűzettel rendelkezik, és alkalmas vezeték nélküli internetelérésre is.

Definíciója alapján az ötvenezer forint körüli összegért elvihető gépekben nem lesz sem CD-, sem DVD-meghajtó, de a chipgyártó száműzné belőlük a hagyományos merevlemezt, amelyet a gyorsabb, kevesebbet fogyasztó, strapabíróbb, ám drágább SSD-meghajtó helyettesít - olvasható a tajvani Computex kiállítás kapcsán kiadott közleményben.

Jobbra egy notebook, balra egy netbook

El fog tűnni a winchester

A jelenlegi kínálatban ugyan még találtunk winchesteres típusokat, ez bizonyára annak köszönhető, hogy a hagyományos merevlemez most még jóval olcsóbb a flashmemóriás háttértáraknál. A gigászi winchester előnye, hogy mondjuk nyaralás alatt rá lehet menteni a fotókat, de jobban meríti az akkumulátort, mozgó alkatrészei miatt sérülékeny, és kissé ciripel is a benne lévő fej mozgása során - a hurcolásra szánt eszközökből szépen lassan el fog tűnni.

Akkumulátor: könnyű vagy tartós

Lehet akármilyen kecses egy minilaptop, ha nem lehet másfél óránál tovább használni. A jelenlegi tapasztalatok szerint hatnál kevesebb cellát tartalmazó akkumulátorral a legfejlettebb energiatakarékos masina sem húzza sokáig. A gyártók ráadásul gyakran túloznak, a 7-8 órás rendelkezésre állást ígérő hirdetésről könnyen kiderülhet, hogy azt csaknem sötét képernyővel, kikapcsolt wifivel, legfeljebb egyetlen futó alkalmazással mérték - a valós használat ennél nyilván komolyabb terhelést ró a gépre. Összességében tehát inkább érdemes egy kicsit zömökebb, ám nagyobb kapacitású akkut választani a géphez, egy ilyennel a 4-5 órás tényleges rendelkezésre állást sem lehetetlen elérni.

Szoftver: marad az XP, jön a Linux

Csaknem mindegyik netbookot meg lehet vásárolni Windowszal és valamilyen Linux operációs rendszerrel is. Utóbbiból például az Asus készített saját verziót az Eee PC-re, amely tesztünk során jól működött, ugyanakkor egy komoly hátránya van: nem lehet rá semmilyen új alkalmazást telepíteni - legalábbis egyszerűen, berhelés nélkül. Erre kínálhat megoldást az Ubuntu Linux kimondottan minilaptopokra szánt Netbook Remix elnevezésű verziója, amelyet ugyancsak a Computexen mutattak be, bár egyelőre csak gyártók számára licencelik.

Van olyan gép, amelyet Windows Vistával szállítanak, a netbookok körében azonban a szerényebb gépigényű öreg, az XP marad a favorit, a Microsoft eredeti szándéka szerint idén nyugdíjba vonuló operációs rendszert gyakorlatilag ezek az olcsó PC-k mentették meg, ezek miatt ugyanis a szoftveróriás továbbra sem hagy fel támogatásával.

Apróságokon múlhat a választás

Mivel a jövőben megjelenő netbookok belsejében nagyon is hasonló hardver lesz megtalálható, a gyártók számos egyéb extrával igyekeznek majd saját termékükhöz csábítani a vevőket. Lehet, hogy valaki épp a beépített Bluetooth miatt vesz meg egy gépet, esetleg a műanyagból készült, de könnyű gépházat részesíti előnyben, mások inkább vállalnak száz gramm túlsúlyt, de legyen a masina elegáns. Mindennapi használat során fontos lehet az is, hogy a billentyűk kényelmesek legyenek, egy túlságosan összenyomorított tasztatúrával ugyanis legfeljebb csak törpék boldogulnak. A folytatásban a már kapható vagy hamarosan boltokba kerülő netbookokat mutatjuk be röviden.

MSI Wind: az egyik első atomos masina

MSI Wind: az első Atom-gép winchesterrel

Ugyancsak tajvani gyártó fejlesztése az MSI Wind, amely egy 10 colos képernyővel szerelt, nagyjából 1 kilogrammos netbook, mely valamikor a nyáron kerül a boltokba. Belsejében ugyancsak az Intel Atom lapkája hajtja majd végre az utasításokat, memóriából alapból fél vagy egy gigabájtot tartalmaz. A gyártó honlapján lévő információk szerint flashmeghajtóval nem, csak hagyományos winchesterrel lehet megvenni, abból viszont 80 gigabájtossal szerelik fel a Windet, amely a Wireless Internet Device (vezeték nélküli internetező eszköz) kifejezésből kapta a nevét. A nettop masinát SuSE Linuxszal és Windows XP-vel lehet majd megvenni 60-80 ezer forint körüli nettó áron, beépített webkamerája is van, opcionálisan Bluetootht is lehet rendelni bele. Háromcellás akkumulátorról durván 2,5 órás, hatcellással 5,5 órás üzemre képes egyhuzamban, és ennek a gépnek a gyártója is azt ígéri, hogy kényelmes lesz gépelni rajta.

Hatvanezer forint körüli összegbe kerül majd

Acer Aspire One: a legolcsóbbnak ígérik

Árban kíván versenyezni az Acer az Asusszal: a héten bejelentett Aspire One nevű masinájának alapváltozata 400 dolláros ár alatt, vagyis hatvanezer forint körüli áron érkezik majd a boltokba valamikor a nyár folyamán. Az Intel Atom lapkával szerelt netbookot fél vagy egy gigabájt memóriával, 9 colos képernyővel szerelik fel, s a gyártó azt ígéri, hogy a HP Mini-Note-jához hasonlóan kényelmesen lehet majd rajta gépelni a remek ergonómiai kialakításnak köszönhetően. Az Aspire One-t egyaránt meg lehet majd rendelni 80 gigabájtos winchesterrel vagy 8 gigabájtos SSD-meghajtóval, és különböző kapacitású (és tömegű) akkumulátorokkal, melyek 3 vagy akár 8 órás üzemet biztosítanak. Az alapverziót az Eee PC-hez hasonlóan saját fejlesztésű grafikus felülettel ellátott Linpux Linux Lite-tal szállítják, ehelyett felárért Windows XP is kérhető lesz a géphez, ahogyan a wifi mellé akár mobilinternetes modemmel is rendelni lehet majd külön pénzért.

Az Asus Eee PC-je indította a lavinát

Eee PC 901 Atom processzorral

Pontosan egy évvel ezelőtt, a 2007-es Computex kiállításon rukkolt elő a tajvani gyártó az azóta már boltokban is megvehető Eee PC első működő prototípusaival. A végleges változat az ázsiai piacon még tavaly ősszel debütált, mi is akkortájt teszteltük a masinát, a hazai boltokba azonban csak nemrég érkezett meg, s egyelőre nem is áll rendelkezésre túl nagy választék a színes műanyaggal borított gépekből. Bár tavaly még bőven elnyerte tesztelőnk tetszését a gép, a fejlődés olyan gyors, hogy most már azt tanácsolnánk, érdemes megvárni az Eee PC legújabb változatait, azok ugyanis sokkal fejlettebb hardvert tartalmaznak majd az első modelleknél. Idehaza még csak az első, Celeron lapkával, s a meglehetősen kicsi, 7 colos képernyővel, 4 gigabájtos flash-háttértárral felszerelt 701-es verziója kapható 80 ezer forint körüli áron, és a hamarosan megjelenő 900-as modell lelkét is ez a chip képezi.

Ezeket a típusokat már nem feltétlenül érdemes megvenni, mivel a gyártó az e heti Computexen már vadonatúj modelleket mutatott be az olcsó minigépből. Ezeket 9 és 10 colos képernyővel szerelik fel, belsejükben pedig az Intel fejlett Atom processzorai ketyegnek majd, amelyek takarékosabbak és jóval gyorsabbak lesznek a Celeronnál.

Bár a tízcolos típusok már közel fél kilóval nehezebbek az első Eee PC-knél, melyek egy kilogrammnál kevesebbet nyomtak a mérlegen, a 9 colos modell csupán alig nehezebb elődjénél. Az új típusok egyikét 80 gigabájtos merevlemezzel, a többit 12-40 gigabájt adat tárolására alkalmas SSD-meghajtóval fogják árulni, a választható operációs rendszer Windows XP vagy az Asus által testreszabott Linux lehet. Vezeték nélküli szabványok közül a legújabb modellek már a leggyorsabb 802.11n szabványút is támogatják, mobilinternetes modemből azonban csak USB-s típusokat lehet csatlakoztatni hozzájuk.

Fontos újítás, hogy a legújabb Eee PC-ket hatcellás akkumulátorral árulják majd, amelyekkel 4-8 órás üzemidőt igér a gyártó (bár azt nem említik, milyen használat mellett), de a merevlemezzel szerelt típus esetén egy órával hamarabb lemerül. Az Asus hazai képviselete egyelőre nem közölt információ arról, mikorra várható az Atom processzorral szerelt 1000-es és 901-es modellszámú Eee PC-k premierje itthon.

HP Mini-Note: pazar, de lassú

Nem erőmű, de megteszi

Egy hete próbálhattuk ki a HP Mini-Note 2133-as laptopját, amely az amerikai gyártó első kompakt méretű noteszgépe az alsó árkategóriában. Az alumínium gépházú masina nagyon igényes kivitelű, strapabírónak tűnt, a Windows Vista azonban a két gigabájt memória ellenére is kissé döcögősen futott az 1,2 gigahertzes Via C7 processzoron. Ez utóbbi előnye, hogy nagyon keveset fogyaszt, így a minigép bekapcsolt wifivel, folyamatos videolejátszás mellett is több mint 3 órán át bírta a konnektortól távol.

Remekül megtervezett gombjai miatt ezen a gépen kis mérete ellenére elég kényelmesen lehet gépelni, a használhatóságot csupán az árnyékolja be, hogy a 9 colos képernyő fényes felületű, így már minimális háttérfény mellett is nagyon tükröződik. Ezt a típust idehaza csak merevlemezzel árusítják, ebből viszont legalább 120 gigabájtos jár hozzá, ráadásul ExpressCard foglalatába mobilinternetes modemet is lehet süllyeszteni. A hazai boltokban felszereltségtől függően 120-150 ezer forint körüli bruttó áron fog megjelenni hamarosan.

Az első fecske: a százdolláros laptop

Nem civilizált helyre való

Az olcsó minigépek legelsőbbike nagyjából két évvel ezelőtt mutatkozott be: ez nem más, mint a "százdolláros" néven ismert, a fejlődő országok gyermekeinek szánt, gumiborítású laptop, Nicolas Negroponte, az MIT médialaborjának egykori vezetőjének agyszüleménye. Bár eleinte úgy tervezték, hogy kereskedelmi forgalomba nem kerül a mindössze 433 megahertzes, ám rendkívül alacsony fogyasztású AMD Geode processszorral szerelt masina, végül egy speciális programban két masina árát befizetve Észak-Amerikában bárki megvehette magának korlátozott ideig, mi is így szereztünk belőle egy példányt.

Sajnos a hivatalosan XO nevű gép nagyon lassú, ami valószínűleg a gyenge hardver mellett a nem megfelelően optimalizált szoftvereknek is a következménye - ez még annyira nincs készen, hogy például a laptopon lévő speciális, három téglalapból álló tapipadot sem képes kihasználni. Gépháza elég masszív, gumibillentyűi kakaóbiztosnak tűnnek, a legjobb része azonban vitathatatlanul a képernyő, amelyet bármikor e-könyv-üzemmódba lehet kapcsolni: ekkor ugyan minden monokróm lesz, lekapcsol a háttérfény, cserébe viszont alig fogyaszt áramot az LCD, emellett szikrázó napfényben is tökéletesen olvasható. Bár beszerezni jelenleg legfeljebb eBayről vagy hasonló forrásból lehet, összességében azonban senki olyannak nem ajánljuk a négyszáz dollárért kínált masina megvételét, aki olyan helyen él, ahol van vezetékes víz, áram, és valaha használt már számítógépet.