Leleplezzük a mobilos legendákat

Egyre több helyen olvasható egy négy pontból álló kiskáté a mobiltelefonok csudálatos trükkjeiről és lehetőségeiről. Az összeesküvés-elméletekkel terhelt szösszenet állításainak a zöme azonban butaság.

E-mailben és blogokban terjed az a laikusok számára készült leírás, mely különleges képességeket tulajdonít a mobiltelefonoknak, valamint következtetéseket von le ezekből. Az összeírt különlegességek egy része nem is létezik, más része igaz, csak nem úgy, ahogy a szövegben szerepel, vagy éppen nem lehet a szövegben szereplő következtetést levonni. Megpróbáljuk helyretenni ezeket a dolgokat:

1. A segélyhívó szám az egész világon 112. Ezt akkor is hívható, ha a telefon billentyűi le vannak zárva. Próbáld ki!

Ez részben igaz, részben viszont igen megtévesztő, baj esetén több mint kellemetlen szituáció alakulhat ki. A 112 ugyanis nem az egész világon segélyhívó szám, csak néhány - főként európai - országban. Az Egyesült Államokban például 911 az általános segélyhívó (ezt a mobilokról is lehet tárcsázni), Bulgáriában csak egyes régiókban érhető el a 112, Olaszországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában pedig csak vezetékes telefonról lehet hívni az 112-t, mobilról nem. Egyébként valamennyi országban - akárcsak nálunk a 104, 105, 107 - hívhatók az egyes készenléti szervek, ám ezek a hívószámok korántsem egységesek.

Az állítás másik fele azonban igaz: még ha rajta is van a billentyűzár a telefonon, akkor is lehet tárcsázni az 112-t, csak lassan kell nyomogatni a gombokat. Kipróbáltuk, ez a funkció még a régi készülékeken is működik. Szintén működik a segélyhívás SIM-kártya nélkül: ekkor abban az esetben is létrejöhet a hívás, ha a saját mobilszolgáltatónknak nincs lefedettsége, azaz a másik társaság hálózatát használva is megpróbál a telefon kapcsolódni a segélyhívó-központhoz. Nem működik viszont ugyanez a "helyi" segélyhívószámokkal: a 104-et, 105-öt, 107-et (egyáltalán, bármit, amiben az első egyes számjegy bebillentyűzése után nem egy újabb egyes követ) nem lehet felhívni. Magyarországon tehát a trükk működik, de koránt sem igaz, hogy a világ valamennyi országában segítséget kap a próbálkozó.

2. A kocsiban hagytad a kulcsokat és távol vagy a lakástól, ahol a pótkulcsot tartod? Nos az a megoldás, hogy hívd fel a lakást, és valaki tartsa közel a telefonhoz a távirányítós pótkulcsot. Neked kb. 20 cm-re kell tartanod a mobilodat a kocsiajtótól. Amikor otthon megnyomják a távirányítót. megnyílnak az autó ajtói! A csomagtérajtóval is működik. Tégy egy próbát!

Ez egyáltalán nem működik (a biztonság kedvéért ki is próbáltuk). Az autók távirányítója rádióhullámok segítségével küldi a jeleket az autóba szerelt vevőkészüléknek. Ezt azonban egy olyan frekvencián teszi, amit a mobiltelefon nem "visz" át. Mint Hegyi Zoltán, biztonságtechnikai szakember érdeklődésünkre elmondta: a távirányítók 433 megahertzes frekvenciát használnak (a mobiltelefonok a 900 megahertz, 1,8 illetve 2,1 gigahertzes tartományokban működnek). Azt a modulált jelet, amit az autók távirányítói kiadnak, a mobiltelefonok nem képesek továbbítani.

Telefonon át nem nyílt a riasztó

Hegyi a műsoros rádióadásokkal példálózott: az autók távirányítója által kiadott jel ugyan az emberi fül számára hallhatatlan, de például a 100,8 MHz-es tartományban sugároz a Sláger Rádió, ám ezt sem halljuk a mobiltelefonnal, mint ahogy a levegőben észlelhető számos különböző rádióhullám sem zavar be a beszélgetésbe, egyszerűen azért, mert a frekvenciák elosztásakor szigorúan megszabták, hogy melyik használati eszköz melyik tartományt veheti igénybe.

Forrás: [origo]

3. Lemerült a mobiltelefonod akkumulátora? Minden mobilnak van tartalék töltés az akkujában, amely a *3370# megnyomására önmagától aktivizálódik, így 50% póttöltést nyújtva. Amikor újra töltöd a telefonodat, automatikusan ez is feltöltődik, így a következő alkalomra is lesz tartalékod.

Nem póttöltést nyújtó csodakódról van szó, hanem egy speciális kódoló aktiválásáról, amelyet ráadásul a lánclevél írója összekevert. A fenti kód aktiválása, és a készülék újraindítása esetén ugyanis pont csökkenne az üzemidő.

Létezik két olyan kód, amelyet beütve aktiválni lehet egy készüléken az alapbeállítástól eltérő beszédhang-kódoló eljárásokat. Ezek egyikét Enhanced Full Rate-nek (EFR) nevezik, a másikat Half Rate-nek (ezt egyébként a *4720# kóddal lehet bekapcsolni ): az előbbi esetében a hangminőség javul, de a készülék jobban dolgozik, az akkumulátor így valamennyivel hamarabb merül le.A Half Rate esetében a normálnál rosszabb lesz a hangminőség, de az üzemidő valamelyest növekedhet. Ugyanakkor felesleges a kódokkal kísérletezni, mivel ezeket az üzemmódokat a hazai szolgáltatóknál hálózati utasításokkal maguk az operátorok kapcsolják át a terheltség függvényében - egy tömegrendezvény helyszínén jó eséllyel csak Half Rate-ben lehet telefonálni, míg egy átlagos helyen a jobb minőség aktív - tudtuk meg a Pannon szakértőitől.

A készülék áramfelvétele leginkább a térerő miatt változhat: ahol kicsi a térerő, ott a készülék nagyobb teljesítménnyel ad, tehát nagyobb az áramfelvétele is annak érdekében, hogy a bázisállomás a megfelelő erősségű és értékelhetőségű jelet vehesse - mondták el a mobilcégnél.

4. Mit tegyél, ha ellopták a mobilodat? A mobilkereskedők azért titkolják ezt az információt, hogy a tolvaj tovább használja a szolgáltatásukat, fogyasszon ezáltal, a lopás áldozata pedig vegyen másikat és ő is tovább fogyasszon.

Ez igaz, de nem így. Valóban minden mobiltelefon rendelkezik egyedi azonosítóval, amit a készülék a *#06# kód bepötyögésére ki is ír. Ezt az azonosítót International Mobile Equipment Identity-nek, azaz nemzetközi mobilkészülék azonosítószámnak - rövidítve IMEI-nek - hívják. Ha valaki rákeres erre a Google-ban, hétmillió találatot kap rá, tehát azt feltételezni, hogy ez valami nagy titok lenne, dőreség. Sajnos azonban az is igaz, hogy az IMEI-számot módosítani lehet. Tizenezer forintért olyan szett rendelhető az interneten, amelyik kábeleket és az IMEI-szám módosításához szükséges szoftvert is tartalmazza. A telefont továbbértékesítésre lopó tolvajok addig be sem kapcsolják a készüléket, amíg az IMEI-számot át nem írták. Az igaz, hogy az IMEI számot - és ezzel együtt a készüléket is - letilthatja a mobilszolgáltató, ám mivel a tolvajok elsőként ettől a kódtól "szabadulnak meg", hiábavaló arra számítani, hogy ez a featúra visszaszorítja a telefonlopásokat. Mindettől függetlenül az IMEI-számot fel kell írni, hiszen például a rendőrségi bejelentésnél is elkérik. Az IMEI-szám egyébként a telefonkészülék számláján is szerepel.

Mobiltolvajlás beljelentésekor az IMEI-számot is kérik

Az állításból kiolvasható vaskos összeesküvés-elmélet annyiban azonban mégiscsak találó, hogy a mobiltelefon-gyártók kitalálhatnának más, szoftveres úton nem módosítható megoldást is annak megakadályozására, hogy lopkodják a telefonokat, ám ebben az esetben valóban elesnének attól az összegtől, amit a kárvallottak az új készülék megvásárlására költenének. Másfelől az is igaz, hogy az autólopások sem szűntek meg azzal, hogy valamikor kiötlötték, és azóta alkalmazzák az alváz- és a motorszámot, hiszen a tolvajok előbb-utóbb mindig kitaláltak valamit, amivel túljárhatnak a gyártók és a tulajdonosok eszén. Az viszont a fenti állítás ténybeli tévedése, hogy a mobilkereskedők titkolnának bármit is ezzel kapcsolatban.