A negyvenkét éves rendszergazda 2001-ben, nem sokkal a Word Trade Center és a Pentagon elleni terrortámadások után kezdett nagyszabású hacker körútba az amerikai védelmi minisztérium, a NASA és a hadsereg számítógépeiben. Pályafutása során a Solo nicknevet használó hacker kilencvenhét gépet tört fel, 700 ezer dollárnyi kárt hagyva maga után.
Ufók és világbéke
Az amerikaiak állítása szerint McKinnon nem csupán szétnézett a számítógépekben, hanem a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges fájlokat törölt és módosított. A brit ufókereső ellen felhozott legsúlyosabb vád egy kétezer gépből álló katonai hálózat működésképtelenné tétele. Igaz, az erre vonatkozó állítások csak peren kívül kerültek elő, sosem bizonyították, hogy valóban McKinnon keze lenne a nagyméretű összeomlásban.
McKinnon fő érdeklődési területe a Földön kívüli élet és az eltitkolt ufó-megfigyelések voltak, állítása szerint ezekre utaló nyomokat próbált keresni a hadsereg és a NASA számítógépein. A BBC-nek nyilatkozva McKinnon hitet tett amellett, hogy az amerikai hadsereg nem csak elfogott ufókat, de az általuk használt technológia visszafejtésén dolgozik. A kutatás közben vérszemet kapva McKinnon háborúellenes szövegeket is elhelyezett a feltört számítógépek asztalán. Ezek a szövegek sokat ártottak a hacker ügyének, hiszen az egyikben még azt is megjegyzi, hogy az Egyesült Államok külpolitikájának elhibázottsága miatt szórakozik a hadsereg rendszereivel, amit már nehéz az ufók után való kutatással magyarázni.
A Windows csábította "rosszalkodásra"
A McKinnonra kiszabható büntetésről teljesen eltérő információk keringenek a brit és az amerikai sajtóban. A Wired magazin cikke szerint a védtelen katonai rendszereket átjáróházként használó britre csak hat évnyi börtön és további hat évnyi, Nagy Britanniában letöltendő próbaidő várna. Bármennyi is legyen a büntetés, a hacker harcol tovább a kiadatás ellen. Állítja, tetteit nem rosszindulat vagy károkozási szándék vezette, hanem kíváncsiság.
McKinnon jóval kedvezőbb képet próbált magáról festeni a BBC-nek adott nyilatkozataiban: állítása szerint a katonai gépekbe való betöréssel azért próbálkozott meg, mert rájött, a hadsereg Windowst használ. A Microsoft operációs rendszerét pedig annyira könnyű prédának tartotta, hogy tett vele egy próbát. A hálózatokat kereskedelmi forgalomban is kapható szoftverrel vizsgálta meg, a tűzfallal nem rendelkező illetve gyenge jelszóval védett gépekbe pedig be is jelentkezett. Ez a módszer leginkább a nyers erőt használó támadásokra emlékeztet, amely a hackelési kísérletek legkevésbé kifinomult módja.
A brit fiatalember a világ legveszélyesebb hackerének címét is megkapta az amerikai sajtóban, amivel korábban Kevin Mitnicket is megajándékozták. Igaz, a jóval komolyabb tudású amerikai valóban belehallgatott az FBI ügynökök beszélgetésébe, és valóban járt több csúcstechnológiai cég jól védett adattárában.