Azzal már igen régóta tisztában vannak a felhasználók, hogy 2004 óta az indított hanghívások összesített időtartama tekintetében Magyarországon a mobiltelefon átvette a vezetést a vezetékessel szemben. Ezzel párhuzamosan, lassan, de biztosan elindult a vezetékes vonalak csökkenése, és a mobil-előfizetések száma pedig már a Magyarország lélekszámát is meghaladta. Sere Péter, a PriceWaterhouse Coopers vezető menedzsere szerint hasonló folyamatok zajlanak éppen az internetelérések terén is. Jelenleg Magyarországon 2,5 millió szélessávú előfizetés van, amelyből 1 millió klasszikus xDSL-alapú, illetve további 750 ezer előfizető kábelen keresztül éri el a világhálót.
A számokból kitűnik, hogy a vezeték nélküli megoldások egyre nagyobb teret nyernek, és számuk már eléri a 750 ezret, de ebből még nem tudni, hány a mikrohullámú és hány a mobilinternetes felhasználó. Egyes szakértők szerint a hazai mobilinternetes, tehát HSDPA- és 3G-elérésen keresztül szörfölők száma fél millió körül mozog, és az egyes szolgáltatók közötti megoszlás hasonló a mobil-előfizetések arányához, tehát a sorrend a következő: T-Mobile, Pannon, Vodafone. Ami ellenben biztos, hogy a mobilinternet-előfizetők tábora gyorsabban nő, mint az xDSl vagy kábelnetes felhasználóké, így ma már egyértelműen kijelenthető, hogy a hazai szélessávú elérések növekedése a HSDPA-nak köszönhető.
Sere Péter előadása alapján jelenleg a magyar lakosság 94%-a fér hozzá a szélessávú internethez, és ez az arány 2010-re elérheti a 100%-ot. Ennek ellenére több, a konferencián elhangzott előadás alapján a lakosság 42%-a rendelkezik előfizetéssel, tehát a lefedettséggel bíró lakosok jelentős hányada eddig még nem érzett késztetést arra, hogy a világhálón keresztül tájékozódjon.
A PriceWaterhouse menedzserének előadása alapján az elmúlt években rohamosan csökkentek a vezetékes és vezeték nélküli előfizetések árai - ami mindenképpen optimizmusra adhat okot a jövőt illetően is - , ugyanakkor az is biztosan kijelenthető, hogy egyes potenciálisnak vélt felhasználók még akkor sem élnének az internet-hozzáféréssel, ha az ingyenes lenne. Ehhez sajnos nagyban hozzájárul a digitális írástudatlanság, így például a számítógép-használatra való képtelenség, vagy internettel kapcsolatos szkepszis, félelmek, és előítéletek.