Nem valódi függőség a játékfüggőség

A videojáték-függőket kezelő klinika vezetője szerint tízből kilenc játékfüggő valójában nem pszichikai problémákkal küzd, csupán nem tud beilleszkedni a többiek közé.

A játékfüggőség miatt kezelésre szoruló páciensek kilencven százaléka valójában nem is függő - állítja Keith Bakker, Európa első és egyetlen, a játékfüggők kezelésére létrehozott klinikájának alapítója és vezetője a BBC beszámolója szerint. A 2006 óta működő amszterdami Smith and Jones Centerben már több száz páciens megfordult, és az intézmény vezetője úgy látja: a játékfüggőség mögött elsősorban nem lelki, hanem szociális problémák húzódnak.

Ugyan az intézménybe kerülő játékfüggők a klasszikus elvonási tüneteket produkálják, csak az ezekre alkalmazott, absztinencián alapuló kezelés csak a páciensek 10 százalékánál bizonyult célravezetőnek, akik másfajta függőségben is szenvednek, például isznak vagy drogoznak is. A kezelés során a legtöbb játékosról kiderül, hogy nem elvonásra van szüksége, hanem társaságra.

A klinikán a társas aktivitásra épülő és a kommunikációs képességet fejlesztő gyakorlatokkal segítik ezeknek a játékfüggőknek a közösségbe való beilleszkedését - mondta el Bakker. A legtöbben azért menekülnek a napi több órás videojátékba, mert a valódi közösségekben frusztráló élményekben volt részük, például cikizték, bántották őket társaik. Aki ilyen helyzetben van, az interneten keresztül játszható videojátékokban könnyen elfogadásra talál.

A gyerekek vagy a fiatalok nem azért lógnak órákon keresztül a gépen, mert elvonási tüneteik lennének, hanem azért mert ezt választották - mondta el Bakker. A játékosok gyakran tisztában is vannak azzal, hogy amit tesznek, az nem a legjobb megoldás, de maguktól nem látnak más lehetőséget.

A szakember szerint a szülők, tanárok feladata, hogy eltérítsék a fiatalokat a túlzásba vitt játéktól azzal, hogy kommunikálnak velük, segítenek a problémáik megoldásában, és alternatívákat kínálnak fel számukra. Az online játékosok 87 százaléka azonban már felnőtt korú, így ők nem is számíthatnak szülői segítségre - hívta fel rá a figyelmet a klinika vezetője.

Az 1999-ben az amerikai Columbine középiskolában elkövetett mészárlás után sokan úgy vélték, a két lövöldöző diákot, akik 12 társukat és egy tanárukat gyilkolták meg, az agresszív videojátékok is motiválták tettükben. A holland klinika kutatásai szerint a düh és a tehetetlenség érzése megelőzi az agresszív játékot, ami inkább csak tünete ennek, igaz, előfordulhat, hogy a hasonlóan érző gyerekek az ilyen játékokban találnak egymásra. Bakker szerint ilyen esetekben is felnőttek felelőssége lenne, hogy a fiatalok problémáit gyökereiben számolják fel - a megfelelő odafigyeléssel.