Asztali PC-t karácsonyra

Bár kétségkívül a laptopok korát éljük, az asztali számítógép még korántsem halott: otthoni asztalnál bizony sokkal kényelmesebb dolgozni egy jókora monitoron, normális billentyűzeten, kényelmes egérrel, mint a töpszli notebookon - bár az árak csaknem kiegyenlítettek.

Ha nincs helye: minigépek asztalra

Ha nincs szüksége mobilitásra, de az asztalon nincs sok helye, többfajta kompakt asztali masinát is választhat, ilyen például a Mac mini, a Dell Studio Hybrid, vagy az Asus Eee Boxa. Az első két gép komolyabb konfigurációban rendelhető, az utóbbi pedig egy minimális funkciókra használható alapgép.

A Mac minit 140-190 ezer forintért lehet hazavinni felszereltségtől függően, de az alapmodell is 1,8 gigahertzes Intel Core 2 Duo processzorral, és 1 legalább 1 gigabájt memóriával bír, merevlemeze sajnos csak 80-120 gigabájtos, ráadásul az olcsóbbik típust csak CD-író, DVD-olvasó meghajtóval szállítják, 1 év garanciával.

A Dell miniatűr munkaállomása csekély fogyasztása szerint a gyártó szerint teljes kínálatának legkörnyezetbarátabb konfigurációja: ezt a minigépet 220 ezer forint körüli kezdőártól lehet megvenni egy rakás különböző színben. Alapkiszerelésben is elég izmos, T8100-as (2,1 GHz) Core 2 Duo a szíve, és legalább 3 gigabájt memóriával, 250 gigabájtos merevlemezzel szerelik fel. Játszani persze nem alkalmas, de fotó- vagy videoszerkesztésre és más komoly, számításigényes feladatra bőven alkalmas, HDMI-portján keresztül lapos tévére is egyszerűen csatlakoztatni lehet, optikai hangkimenetén át pedig házimozi-rendszerekkel is kommunikálni tud.

Asus Eee Box: alapgép hetvenezerért

Jóval olcsóbb, ám képességeit tekintve is jóval szerényebb az Asus általunk korábban tesztelt, hetvenezer forintos Eee Box gépe, ami tulajdonképpen a cég netbookjának képernyő nélküli változata - sajnos az optikai meghajtó is hiányzik belőle, ezt USB-s külső egységgel lehet pótolni 10-12 ezer forintért. Extra teljesítményre nem érdemes számítani, a gépben 1 gigabájt ram és a szokásos Intel Atom processzor dolgozik, de böngészni, szövegszerkeszteni ez is elegendő, ráadásul nagyon csendes. Valószínűleg a jövőre megjelenő utódja már házi médialejátszóként is bevethető lesz.

Óriási monitort bagóért

Egy tipikus laptop 12-15 colos képernyővel rendelkezik, ennél jóval nagyobb monitorokat lehet megvenni, az árlistákat böngészve kiderül: a válság ellenére is aránylag jó áron. 20-22 colos modelleket már negyven és ötvenezer forint körüli összegért haza lehet vinni, 24 colos típus hetven-nyolcvanezerért kapható, de 26 colos képernyőt is találtunk már kicsivel százezer forint feletti áron - ez már egy kisebb tévét is képes pótolni. Sokak bánatára, mások örömére a legtöbb modellt fényes felületű képernyővel szállítják, de azért egy kis netes kutakodás után még lehet találni matt felületűt, ha valaki ilyet szeretne.

Vásárlás előtt azonban nem csak a képátlót érdemes vizsgálni, hanem egyebek mellett a felbontást is: a 22 colos és nagyobb típusok esetében már nem ritka a 1920x1080 pixeles felbontású típus, ezeken akár full HD felbontású filmeket is lehet nézni - nem beszélve arról, hogy ilyen méretben például a Windows Asztalon is lesz elegendő munkaterület. A nagyfelbontás egyetlen hátulütője talán csak az lehet, hogy a játékokat csak egy nagyon drága videokártya birtokában lehetséges ilyen módban futtatni - pedig az LCD megjelenítők akkor produkálják a legjobb képminőséget, ha eredeti (natív) felbontásban üzemelnek - egyébként kissé elmosódott a képük.

Nem árt az sem, ha a szabványos VGA és DVI csatlakozón kívül például HDMI port is megtalálható a monitoron, az újabb eszközök - például a set-top boxok, konzolok, Blu-ray-lejátszók is csak ezen keresztül kapcsolhatók megjelenítőre. Tizenöt-húszezer forintos felárért már tévétunerrel felszerelt modellek is kaphatóak, bár ezeket a digitális technológiára való átállással párhuzamosan már egyre kevésbé érdemes megvásárolni, hiszen a nagyfelbontású kábeltévés csatornák vételéhez is külön beltéri egységet kell beiktatni.

Mit kell nézni egy konfiguráción?

Általános célra, tehát szövegszerkesztésre és internetezésre különösebb anyagi áldozatok nélkül össze lehet állítani egy asztali számítógépet, ebben a kategóriában akár márkás, előre összerakott konfigurációk közül is viszonylag sok típusból lehet válogatni, a komolyabb konfigurációkat leginkább összeválogatni érdemes a boltokban. És hogy milyen paramétereket érdemes elsősorban vizsgálnia egy mezei felhasználónak? Az egyik legfontosabb a processzor: ez lehet Intel vagy AMD márkájú, egymagos és kétmagos. Mindkét gyártó kínál gyengébb teljesítményű, de olcsóbb lapkákat, az Intelnél ez a Celeron, az AMD-nél a Sempron nevet viselik. A komolyabb teljesítményű, dupla magos processzorok ára az AMD esetében 15 ezer forintnál (Athlon64 X2), az Intelnél (Core 2 Duo) 20 ezer forint körüli összegnél indul.

Ötvenezer forint felett már elég izmos lapkákat kínál mindkét cég, ennyiért már négymagos AMD Phenom X4-es chipet, vagy a 8000-es sorozatba tartozó Core 2 Duo lapkát lehet választani. 80 ezer forint körüli összegért négymagos Intel lapkát kínálnak, s ennyiért lehet beszerezni a cég legújabb generációs chipjét, az ugyancsak négy végrehajtó egységet tartalmazó I7-est is. A választást persze az is nehezíti, hogy a lapkák nem csereszabatosak: az inteles foglalatba nem lehet AMD terméket helyezni, és ez fordítva is igaz. Az AMD processzorai esetében az olcsó és a drága lapkák is hasonló foglalatban üzemelnek, az Intel esetében azonban az I7-es processzor más tokozású, mint a korábbi chipek, ráadásul az új modellel kompatibilis hardverek köre sem túl bőséges.

Még drága az Intel új lapkája

Ha csendes számítógépet szeretne, processzorhűtőből is érdemesebb a gyári ventilátor helyett fejlettebbet vásárolni, a jókora hűtőbordákkal operáló speciális példányok jóval halkabban működnek, és már 4-5 ezer forinttól beszerezhetők.

Memóriából két gigabájtnál kevesebbet nem érdemes rendelni, tekintve, hogy 6-8 ezer forintot kitevő tételről van szó, és szerencsére a winchester is nagyon olcsó asztali PC-s verzióban: egy 1 terabájt, vagyis ezer gigabájt adatot raktározni képes meghajtót harmincezerért meg lehet venni, feleekkora tárkapacitású példány 16 ezer forint körüli összegért vehető meg. Nem rossz ötlet két winchestert is venni a gépbe,

Olcsó, drágább, gamer PC

Gyakran hallani, amikor valaki úgy fogalmaz, "nem kell drága gép, csak játékra lesz". Nos, rossz hírünk van, a mai játékok valóságos erőművet igényelnek futtatásukhoz: processzor és memória függvényében még átlagossal is beérik, ám a tökéletes látványt csak nagyon drága grafikus kártyával lehet elérni. A GPU-k piacán az Nvidia és az ATI cég verseng egymással, mindkét társaság legjobb kártyái bőven többe kerülnek százezer forintnál, azaz többe kerülnek, mint egy Xbox 360 vagy PlayStation 3 konzol (bár ez utóbbiak árát is jelentősen növelik a külön megvásárolandó kiegészítő ketyerék és a drágább játékok), ráadásul speciális tápegységet igényelnek, mert olyan nagy a fogyasztásuk.

Kiválóan futtatja a játékokat a Dell XPS, de egy vagyonba kerül

Komolyabb 3D-s teljesítményű videokártyát 70 ezer forint körül lehet beszerezni, húszezer forint körül azonban már elérhető kocajátékosoknak való videokártya, például az ATI Radeon HD4670. Egy ilyen lapka egyébként a HD-felbontású videók zökkenőmentes lejátszásához sem árt, ráadásul átalakítóval lehetővé teszi azt is, hogy a PC-t laposképernyős tévéhez kapcsoljuk HDMI csatlakozón keresztül.

DVD, Blu-ray és egyéb nyalánkságok

Ha a fent felvázolt főalkatrészeket sikerült kiválasztani, már csak néhány további ketyerét kell kiválasztani. Ezek legfontosabbika maga a gépház, amelyben a gép kap helyet. Ezekből tucatnyi különböző típus kapható az olcsótól a kimondottan drágáig, elegánstól az extrém kinézetűig, mindenféle légáramló nyílásokkal felszerelve. A kinézet igazából mindegy, a lényeg, hogy lehetőleg márkás, jó minőségű tápegységgel legyen felszerelve - ezt sokszor külön is meg lehet vásárolni. Bár sokan spórolnak rajta, ez egy nagyon fontos alkatrész, hiszen ez látja el a PC komponenseit árammal, hibája pedig egy teljes gépet tönkre is tehet - ráadásul a jobb minőségű modellek sokkal halkabban működnek, ventilátoruk nem bőg fel a bekapcsolást követően.

Manapság már a DVD-író is alapvető felszerelésnek számít, olyan meghajtót szinte nincs is az árlistákon, ami erre ne lenne képes, nagyjából ötezer forintért meg is lehet venni. Más a helyzet viszont még az új generációs lemezformátummal, a Blu-rayjel (BD-lemez). A nagyfelbontású filmek lejátszására alkalmas asztali PC-s meghajtót 25 ezer forintért lehet beszerezni, az ilyen formátumú diszkeket írni is képes változat viszont 40-45 ezerbe kerül, ráadásul az írható, 25 és 50 gigabájtos változatban elérhető BD-lemezek darabja is több ezer forintba kerül.

Ne spóroljon a jó minőségű gépházon!

A fentieken kívül nem árt még egy jó minőségű billentyűzet: pár ezer forintért már optikai egérrel egybecsomagolt vezeték nélküli szettet is kapni. A tasztatúrák közül érdemes nem a laptopokhoz hasonló, lapos gombokkal felszerelt dizájnos modelleket választani, ezek ugyanis bár szépek, nem túl kényelmes rajtuk a gépelés. Egér esetében a vörösen világító aljú optikai szenzoros modelleket lassan felváltják a lézeres típusok, gyakorlatilag mindegyik tetején ott a görgetőgomb, a praktikusabbak bal oldalán előre és hátra lapozást segítő gombokat is elhelyeznek.

A teljességhez már csak egy hangfalszett hiányzik, ebből minőségibb darabot 8-10 ezer forintért be lehet szerezni, például a Genius fa dobozos sztereó vagy a Logitech 2.1-es, mélynyomót is tartalmazó szettjeit érdemes megvizsgálni.

Alapgépet ötvenezertől

Idén karácsonyra egy hagyományos méretű házba szerelt alapgépet nagyjából ötvenezer forintért lehet összeválogatni, operációs rendszer nélkül, százötvenezerért már elég izmos konfiguráció állítható össze, nagyjából ennyiért lehet egy tisztességesebbnek mondható laptopot is hazavinni. A határ azonban gyakorlatilag a csillagos ég - leginkább a játékra szánt gépek esetében: egy olyan PC-t, amely legalább két évig képes szaggatás vagy komolyabb minőségbeli kompromisszumok nélkül futtatni a legújabb szimulátorokat és fps-programokat, háromszázezer forint alatt nem nagyon lehet összeállítani.

A Windowst az árlistákon feltüntetett konfigurációk általában nem tartalmazzák, pedig húsz-huszonötezer forinttal megnöveli a vételárat. Persze ha az alacsony ár elérése a cél, a Microsoft operációs rendszere például az ingyenes Ubuntu Linuxszal helyettesíthető.

A honi boltokban főként külön is megvásárolható alkatrészekből összerakott asztali PC-ket kínálnak, a márkás, kész konfigurációs aránya elenyésző, pedig az utóbbiakra sokszor nem egyéves, hanem ennél hosszabb garanciaidőt biztosítanak. Szerencsére az asztali masinákat viszonylag egyszerű és kevésbé költséges javítani, mint mondjuk a laptopokat, így a rövidebb jótállás kevésbé jár súlyos következményekkel.

Egyre több webshop segíti a vásárlást viszont a honlapján elhelyezett gépösszerakó varázslóval, ami azért hasznos, mert segítségével a témában nem jártas felhasználók is kiválaszthatják a számukra ideális felszereltséget anélkül, hogy ismerniük kéne a különböző szabványok egymással való kompatibilitását.