Magyarországon mindeddig csak a haladó mobilfelhasználók vagy a szakmabeliek tudták, hogy mire jók a mobilkódnak nevezett, pixeles ábrák, amelyek tőlünk nyugatabbra és Japánban rendre feltűnnek weblapokon, reklámokban vagy a termékek csomagolásán. 2009-ben azonban a hazai mobilszolgáltatók, jelesül a Pannon és a T-Mobile is úgy gondolta, ideje megismertetni ezeket a digitális hieroglifákat a szélesebb közönséggel, és a Sanomával együttműködésben közös bemutató projektbe kezdtek.
A technológia bevezetésének és népszerűsítésének, valamint az előfizetők visszajelzéseinek értékelése céljából indult el február elején a www.mobilkod.hu weboldal, amelyen keresztül a szolgáltatók a telefonra ingyenesen letölthető olvasószoftvert is terjesztik. (Az i-nigma márkanevű alkalmazás a legtöbb, nálunk elterjedt mobiltípuson használható, ezek listája is megtalálható a szájton, maga a letöltés pedig a 17660-as ingyenes SMS-szám segítségével történik) A bevezető kampány részeként nyereményjáték zajlik, amelynek résztvevői a Sanoma kiadványaiban és weboldalain vadászhatnak a mobilkódokra (www.kodstart.hu).
Mi is az a mobilkód?
A mobilkód mibenlétéről korábban már írtunk a Techbázison, és jó pár mobilkód olvasó- és generáló alkalmazást is ajánlottunk. A hazai szolgáltatók által használt szabvány QR kód Japánból származik: a Denso Corporation nevű autóalkatrész-gyártó cég 1994-ben fejlesztette ki eredetileg arra, hogy a gyártás során segítse az egyes termékei automatikus azonosítását. A mobiltelefóniában az ezredforduló után honosodott meg a QR, és Európában is ez lett az egyik olyan szabvány, amely terjedésnek indult. A QR név a quick response, vagyis "gyors válasz" kifejezést takarja, mivel az így kódolt információ gyorsan kiolvasható.
Egy QR ábra alfanumerikus karakterekből 4296-ot, vagyis nagyjából két gépelt oldalt, számjegyekből 7089-et, a japán írásjegyekből pedig 1817 karaktert képes tárolni. A megoldás hátránya, hogy nagyobb mennyiségű információ kódolása esetén a mérete is megnő: ideális esetben egy QR-kód 150-200 karakternyi szöveget vagy egy webcímet tartalmaz. A méretnek elsősorban akkor van szerepe, ha a kód nyomtatásban jelenik meg, mivel ahhoz, hogy mobilkamerával kényelmesen olvasható legyen, a képpontjainak legalább 1 milliméter szélesnek kell lenniük - ilyenkor viszont nem mindig praktikus, ha túl nagy az ábra.
A QR kód a szabvány szerint ennél sokkal kisebb is lehet, egészen 0,4 milliméterig csökkenthető a pixelek mérete, de ilyenkor biztos kezeléséhez már precíz leolvasókészülék szükséges. A QR mellett a hétköznapi célokra való felhasználásban a Data matrix szabvány is elterjedt, és rendszerint ugyanazzal a szoftverrel olvasható mindkettő. Az USA-ban inkább az utóbbit alkalmazzák, ennek kapacitása valamivel kisebb, mint a QR kódé: maximum 2335 karakter fér bele egy kódba.
Előnye viszont, hogy jóval kisebb méretben is alkalmazható, mint a QR: a Data matrix már 2-3 négyzetmilliméteres méretben képes 50 karakteres szöveg tárolására, amit szintén elsősorban az iparban, az elektronikai alkatrészek katalogizálásánál használnak ki. A hétköznapi használat során ez a kód is körülbelül akkora - általában legalább bélyegnyi - méretben jelenik meg, mint a QR.
A kétfajta mobilkódot már ránézésre is könnyű megkülönböztetni egymástól: a QR kód első számú ismertetőjele, hogy a sarkaiban - a jobb alsót kivéve - szögletes formájú "szemek" ülnek, ezek mondják meg az olvasónak, hogy merre van az alja és a teteje. A Data Matrix pedig leginkább egy pixelekkel teleszórt koordináta-rendszerre emlékeztet, mivel bal oldalán és alján fekete csík fut végig, mint az X és Y tengely, másik két szélén pedig a bélyegek perforált széleire emlékeztető cakkozás fut végig. Nagyobb méretben a kód több ilyen, vonalakkal szegélyezett mezőből áll össze, a QR pedig több kódolt információ mellett kisebb "szemeket" is tartalmaz.
Akár jegy és kupon helyett
A kétdimenziós vonalkódok mobilkódként való felhasználásának két jellemző típusa van. Nálunk most a "pull" verzió meghonosítása folyik, amikor a mobilos beolvassa a kódot, és ezzel információhoz jut, vagy valamilyen webcímre navigál. A másik, a "push" verzió azt jelenti, hogy a szolgáltatók juttatnak el kódokat a mobilkészülékre (pl. MMS-ben), amelyek azután virtuális kuponként, jegyként használhatók: az ilyen egyedi azonosítót úgy méretezik, hogy a fogadó fél készülékének képernyőjéről lehessen leolvasni őket. Az ilyen kódok beléptetésre is felhasználhatók, amit néhány rendezvényen már kipróbáltak Magyarországon is.
Ami a "pull" megoldást illeti, a mobilkódot az offline és az online (legalábbis a mobilnetes) tartalmak közötti tökéletes összekötő kapocsnak tekinthetjük. A segítségükkel megjelenített hiperhivatkozásokat nem kell begépelni a mobilon, mivel a leolvasó szoftverrel azonnal bevihetők a készülékbe, ahonnan már csak egy kattintás megnyitni vagy eltárolni őket. Mivel mobilkódot bármilyen felületre fel lehet vinni, amelyre festeni vagy nyomtatni lehet, ennek révén egy adott fizikai helyről vagy bármilyen kiadványból tovább lehet irányítani a felhasználót egy online információforrás felé.
A mostani alkalmazás elindításával a mobilcégek szeretnék megtanítani az embereket az új technológia használatára, és ez egyfajta kísérlet is, hogy mennyire lesznek vevők a hazai mobilosok erre a megoldásra - tudtuk meg a direktmarketing-szakemberként is jól ismert Vámos-Hegyi Attilától, a Magyar Telekom osztályvezetőjétől, aki a hazai bevezető kampány egyik ötletgazdája. Mivel a kódokban elhelyezett weblinkeket mobilneten keresztül lehet a legkényelmesebben megnyitni, ezért a technológia népszerűsítése révén a mobilcégek a mobilinternet gyorsabb elterjedését és nagyobb adatforgalmat remélnek. A másik oldalon, a push-alkalmazás révén pedig újabb mobilos tranzakciós szolgáltatások jelenhetnek meg.
Reklámtól a tetkóig bárhol lehet
A QR- és Data matrix kódokkal ott, ahol már elterjedtek, változatos formában találkozhatunk. A hazai közönség először tavaly, a Sziget Fesztiválon láthatott ilyeneket, ahol az információs pontokon lehetett elérni róluk a programfüzet mobilnetes változatát. Tőlünk nyugatabbra szórakozóhelyek, klubok előszeretettel teszik így közzé programajánlataikat: az általuk használt kód rendszerint a legfrissebb ajánlatot tartalmazó weboldalra mutat.
A mobilkód alapvető alkalmazási területe manapság a hirdetés. A reklámozott termék hosszas leírása helyett elég elhelyezni egy mobilkódos hivatkozást annak honlapjára, ahol az érdeklődő minden szükséges információt megtudhat, így a hirdetést nem kell feleslegesen telezsúfolni szöveggel. Emellett a mobilkód már önmagában is figyelemfelkeltő jelenség egy plakáton vagy hirdetésben, és tény, hogy némi játékosság is van annak mobilkamerával való "megfejtésében", ami már csak ezért is ösztönözheti a felhasználót annak beolvasására - még ha nem is látogatja meg feltétlenül az így kapott webcímet.
A termékek, weboldalak reklámozása, a promóciók eszköze mellett személyes azonosítóként is működhet a pixeles ikon, amelyet az üzleti életben már névjegykártyákon is alkalmaznak. A műfaj rajongóinak körében pedig terjedőben van az a szokás, hogy személyes oldalaikat, például közösségi oldalakon belüli profiloldalaikat, elérhetőségüket reklámozzák így. Ennek "ártalmatlanabb" formája a pólóra nyomtatott mobilkód, de van, aki ennél tovább megy, és tetoválásként viseli azt.
A mobilkódban közzé tett linkeknek megvan az az előnye is, hogy könnyen mérhető, honnan nyitották meg őket - tudtuk meg Vámos-Hegyi Attilától. Maga a hirdető speciális paraméterekkel - referrer - egészítheti ki a webcímet, amely megmutatja számára, melyik linkről érkezett a látogató. Ezt a weben gyakran alkalmazott módszert máshogy nehéz nyomtatott linkekre átvinni, mivel a paraméterek megnehezítik a kiírt link megjegyzését, begépelését, de a kódnál nincsen ilyen probléma. A mobilszolgáltató révén a hirdetők még részletesebb statisztikákat is kaphatnak a reklámjaik nézettségéről, ami fontos szereppel bír abban, hogy megállapítsák: hatékony-e az adott reklám.
Máshol cégek is terjesztik a régióban
Ahol a mobilkód már közismert, ott nem csupán praktikus előnyei miatt terjedt el, hanem a szolgáltatók komoly erőfeszítéseket tettek bevezetése érdekében - mondta el a Magyar Telekom szakembere. Így a gyakori példaként felhozott Japánban is az azt felkaroló NTT DoCoMo 2002-ben kezdődött kampányának köszönhető népszerűsége, Ausztráliában pedig a Telstra mobiltársaság fogott ennek neki, amely első lépésként előtelepítve terjesztette a mobilkód-olvasó szoftvereket népszerűbb készülékein. A hazaihoz hasonló bevezető kampány jelenleg Lengyelországban zajlik, ahol szintén két mobilcég fogott össze a cél érdekében, Spanyolországban pedig már jónéhány helyen találkozhatunk az általuk "BIDI"-nek (a bi-dimensional nyomán) nevezett mobilkód alkalmazásaival.
A Pannon és a T-Mobile kezdeményezéséhez idővel remélhetőleg a Vodafone is csatlakozik majd, és Vámos-Hegyi Attila szerint nálunk is szeretnék elérni, hogy az olvasó szoftverek minden fontosabb telefontípuson rajta legyenek. Akinek az érdeklődését felkeltette a dolog, addig is a mobilkod.hu oldalon keresztül elérhető szoftverrel, vagy az általunk korábban ismertetett alkalmazásokkal próbálgathatja az itthon viszonylag új technológiát, és fejtheti meg a pixelek titkát.