Kevés játék mondhatja el magáról, hogy az évek során igévé vált a neve. Abban viszont biztosak vagyunk, hogy mindenki megérti, mit jelent összelegózni valamit: rendelkezésre álló nagyobb darabokból, kész alkatrészekből barkácsolni valami komplexebbet. Az eredmény nem feltétlenül lesz olyan letisztult, nem rendelkezik majd finoman elsimított élekkel, mint egy tömeggyártott termék, a gazdájuk viszont sokkal büszkébb lesz rájuk.
Számítógép minden méretben
A számítástechnika azoknak a tudományoknak az egyike, amelyeknek a történetét nem fontos az ókori görögökkel kezdeni, még akkor sem, ha az antikytherai mechanizmus miatt akár lehetőség is lenne rá. Elég a 18. századig visszamenni, például Charles Babbage-ig, aki számításokat végző gépet akart építeni, ám a tervezésen nem jutott túl.
Babbage terveiből a hálás utókor nem csak az eredeti gépet építette meg, de a lelkes rajongók annak Lego mását is összerakták. A vidám sárga elemekből összerakott gép fele olyan pontosan sem számol, mint a tudós által megtervezett, megépíteni így is hatalmas munka lehetett. A masinának csak egy kis hibája van, minden összeadó egységhez szükség van egy darab egyedi legó elemre is, így teljesen bolti alkatrészekból nem lehet megépíteni. Ha ez megvan, már csak olyan kereskedőt kell találni, ahonnan lista alapján lehet rendelni legódarabokat, ebben viszont nem tudunk segíteni.
Egy a differencálgép számításokat végző hét rotorja közül
Nem kerülhette el a végzetét a számítástechnika másik úttörője, az Enigma kódjának feltörésében is közreműködő Alan Turing sem. A tudós által megalkotott modell nem csak az összes mai számítógépéhez szolgált mintául, egy remek Lego masinát is megihletett.
Az Aarhus Egyetem hallgatói által épített Turing-gép egy sínszalag felett gördülve képes olvasni a szalagon tárolt bitnyi információmorzsákat, és karjával át is tudja állítani az egyeseket nullára és a nullákat egyesekre. A gépet egy Mindstorms készlet hajtja meg, az építés közben felmerülő problémákat a diákok részletesen dokumentálták a Lego of Doom blogon, így az alapján a több órányi szabadidővel és programozási tudással rendelkező rajongó akár otthon is megépítheti a saját Turing-gépét.
Nem mindenki szeretné a lakásában tudni az informatika történetének egy-egy klasszikus darabját, van, aki csak dizájnos szép házat szeretnek a számítógépének. Legalább két olyan modder biztosan van, aki szabadon engedte vágyait. Az MkMods által épített gép 1 gigahertzes processzorral szerelt Via Epia alaplapra épül, laptop merevlemezt és optikai meghajtót tartalmaz, de igazi különlegessége a vidámabb színvilágot kedvelőknek szánt külső. A csiricsáré, kerekekkel díszes háztól a komoly moddereket valószínűleg a hideg rázná ki, ám egy fiatalos nappaliban el tudjuk képzelni a videózáshoz még talán elég erős Lego PC-t.
Az amerikai Luke Anderson egy komolyabb fekete házat épített új számítógépe mellé, amin még a gombok is legokockákból vannak. Az egyetlen fényes elem a gép bekapcsolt állapotát jelző kék színű fény, ami a bekapcsoló gomb alól kiszűrődik. A ház megépítéséhez szükségek tervek, elemlista és a lépések leírása ingyenesen letölthető Luke lapjáról. Ráadásul még egy gyorsított felvétel is van az építésről, hogy tudják a PC-t építeni vágyók, minek néznek elébe.
Az ilyen méretű projekteket komoly tervezéssel illik kezdeni. Ha rajzasztalhoz nem is kell vonulnia a profi legósnak, célszerű, ha az alkatrészek előtt valamelyik tervezőprogramban megépíti gépét. A Windows-t használók erre a célra az MLCad építőszoftvert és az LDraw letölthető elemkészleteket ajánljuk. A program arra is használható, hogy más tervezők letölthető alkotásait megnézzük, hátha el tudunk lesni egy-két trükköt. Emellett minden építményről pontos alkatrészlistát ad, így a tervezési fázis végével pontosan lehet tudni, milyen elemeket kell megrendelni.
Rubik-robot
Több robotot építettek arra a rajongók, hogy megoldja a végleg összekevert Rubik-kockák problémáját. A felhasznált mechanikai megoldások és a gépek sebessége eltér, van köztük asztali barkácsgép méretű, van kecses, csak pár kart tartalmazó. A leggyorsabb masina 31 másodperc alatt oldja meg az elé rakott problémát.
Mégsem ez a gyors robot a kedvencünk, hanem a részletes dokumentációval érkező Cubeslolver nevű masina. A színes karokkal felszerelt gép ugyan jóval lassabb, mint a többi versenytársa, de a barátságos nehézipari külső mindenért kárpótol. Közös érdekessége az összes Rubik-kockát megoldó robotnak, hogy az építőknek nem csak bonyolult mechanikai problémákat kellett megoldani, hanem a képfelismerést is kellett építeni a rendszerbe. Szerencséjükre a gépnek gondolkodnia nem kell tudnia, a kocka kirakására kidolgozott módszerek vannak.
Legóból készült robottal oldotta meg a CD-k feliratozását egy brazil hacker. A megoldás nem a legkézenfekvőbb, a felhasználók többsége kézzel is fel tudja írni, mi van a korongon, az igényeseknek pedig feltalálták a végtelenül lassú Lightscribe technológiát. Ugyanakkor a nyakatekert gépi megvalósítás legalább annyira lenyűgöző, mint a rajzfilmek főgonoszainak Rube Goldberg-gépezetei. A feliratozó egyébként nem túl gyors, a videón látható felirat elkészítéséhez körülbelül öt percre volt szüksége.
A művészien nyakatekert megoldások sorát egy teljesen célszerű Legó szerkentyűvel zárjuk. Harri Kaimio, a Nokia szoftvermérnöke a régi 8 milliméteres filmre készített felvételeit szerette volna digitalizálni. A családi fotószkenner jónak is tűnt a feladatra, egyszerre két másodpercnyi anyagot be lehetett vele olvasni, csak a film továbbítását kellett valahogy megoldani. A mérnök egyezséget kötött a gyerekeivel, míg azok megépítették legóból a filmtekercselőt motorokkal, addig Kaimio megírta a motorokat meghajtó szoftvert, illetve beállítgatta a beolvasásért felelős programokat is.
Az eredményül kapott filmszkenner nem a világ legszebb gépe, de tökétetesen megfelel a céljának. A mérnök blogjára feltett videó tanulsága szerint a végeredményül kapott filmek is élvezhető minőségűek lettek.
Prototípusok kísérletezni vágyóknak
A bütykölő hajlandóságú embereknek szóló MAKE magazin egyik számában külön cikk ajánlotta a tervezők figyelmébe a mindenre használható építős játékot. Bob Parks írása szerint a bonyolult ipari robotoktól az Iron Maiden által használt újszerű lábdob-pedálig számtalan találmány kezdte az életét LEGO prototípusként. A tervezőknek csupán a teherbírással akadt bajuk, ám ezt mindenki meg tudta oldani a maga módján. Van, aki ragasztóval erősítette meg a megrendelőnek bemutatndó gépszörny modelljét, mások fémmel vagy szénszálas műanyaggal dolgozták meg építményüket.
Nem csak ipari robotot és rockerek nehéz lábát elviselő pedált lehet legóval modellezni, hanem finommechanikát is. Az Open Prosthetics Project oldalán egy egyszerű robotkéz megépítéséhez szükséges leírást is megtaláltuk. A szöveg szerint ez a módszer biztosítja a legolcsóbb kísérletezési lehetőséget, a később beépítendő Mindstorms készlet által vezérelt szenzorokkal is 500 dollár alatt maradhat a referenciadarab ára.
A Legót két termék tette igazán alkalmassá a modellezésre. Az egyik a hetvenes évek végén elkezdett, majd 1984-ben Technic névre keresztelt motoros, pneumatikus meghajtású, fogaskerekekkel díszzes masinák létrehozására való csomag. A másik pedig a Mindstorms, a programozható alkatrészeket, szenzorokat is tartalmazó robotkészlet volt. Otthoni játszadozásra egyik sem igazán olcsó - bár a Technic készleteket letet egyesével gyűjtögetni - de valószínűleg az elmúlt húsz év legokosabb játékairól van szól. Nem véletlen, hogy még diákoknak szánt építőverseny is indult a LEGO számítógépes kütyüvel.