Aki bottal sem nyúl Windowshoz

A forráskódot és teljes szabadságot nem adó szoftvereket, például a Windowst, csak az addiktív drogokhoz hasonlítja, amelyeket nem lenne szabad gyermekek kezébe adni. Nem elégedett a copyrighttal sem, hetven év helyett maximum tízre korlátozná a művek védettségét. Richard Stallmannak, a szabad szoftverek hosszú szakállú prófétájának előadásán jártunk.

"I'd like to remind the translators, that when i say free, i mean szabad" - kezdi a szabadság és az ingyenesség eltérő koncepciójának magyarázatával a megalkuvást nem ismerő guru. Az angolban egyaránt free szóval leírható két fogalom különbségeit rögtön el is magyarázta Stallman. A Free Software Foundation (FSF) programjaiért lehet pénzt kérni, CD-re kiírt forráskódjaik, nyomdai minőségben elkészített kézikönyveik az alapítvány webboltjában meg is vásárolhatók, ahol még támogatói pólók, valamint a Stallman által alapított GNU mozgalom kabalájául szolgáló plüssgnú is kapható.

Négy szabadság mindenkinek

A hagyományos szoftveripari cégektől abban tér el a szabad szoftveresek hozzáállása, hogy nem tiltják programjaik továbbadását és módosítását. A közösségi előnyét szem előtt tartó Stallman szerint négy szabadságra van szükség ahhoz, hogy a felhasználók szabadok maradjanak. Ezek az fsf.hu fordításában a következők:

• A szoftver bármilyen célra felhasználható.
• Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozására és módosítására.
• Szabadon terjeszthető, továbbadható.
• Lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesztés közreadására.

A szabályrendszer mögött erős erkölcsi megfontolás áll, a legfontosabb a megosztás engedélyezése, mert ez teszi lehetővé, hogy a felhasználók segítsék egymást, és a közösség profitáljon a szoftverekből. A szabadság mindenek felé emelése komoly kényelmetlenségekkel jár, egy teljesen szabad számítógépen valószínűleg gondok lesznek a YouTube Flash-videóival, mert a zárt Adobe bővítmény helyettesítésére kifejlesztett Gnash nevű szabad plugin még korántsem tökéletes. Ráadásul a szabadság a népszerű szoftveres szolgáltatások használatával - például a Google levelezőjével vagy naptárával - is elveszthető, mert ezeknél a felhasználó nem nyúlhat bele az adatait kezelő szoftverbe.

A hippi álom eléréséért azonban a vicces videókhoz hasonló apróságok feláldozhatók. Zenét pedig lehet venni CD-n is, amit már nyugodtan tovább lehet kódolni például a szabad Ogg Vorbis formátumba. A megosztás gondolatával kezdődik a szabad szoftveresek himnusza is, amelyet Stallman a közönség kérésére el is énekelt a Millenárison.

Copyright, egy kicsit másképp

A megosztást prédikáló guru természetesen nem elégedett a szerzői jogok kezelésének mostani módjával. Előadásának nagy részében azt ecsetelte, hogyan lehetne megváltoztatni a jelenlegi, a szerző halálát követően még hetvenévnyi védettséget biztosító rendszert. A hackerkörökben csak RMS-ként emlegetett Stallman három kategóriára osztaná a műveket,és eltérő hosszúságú időre védené a másolás ellen őket.

Stallman énekel (a Sidenote blog felvétele)

Az első csoportba tartozó referenciaműveket, tankönyveket vagy épp recepteket az első pillanatól kezdve szabadon másolhatnák és módosíthatnák a felhasználók. Ez az elképzelés RMS szerint ma is működik, a Wikipédiától a szabad szoftverekig számtalan ennek a törvénynek engedelmeskedő anyag érhető el. A második kategóriába tartozó, valakinek a gondolatait tükröző műveket és a tudományos kutatások eredményét ismertető írásokat valamiféle visszafogott copyright védené Stallman szerint. Ezek megváltoztatása félremagyarázáshoz vezethet, szerzőik hírneve múlik azon, hogy mit tartalmaz a szöveg, így a guru szerint az átírt verziók terjesztését nem kell engedélyezni.

A harmadik kategóriába a szórakoztató- és művészi alkotások kerülhetnének, amelyek viszont meglepő problémákat vetnek fel. Egyrész a művek sértetlensége egy teljesen érthetően felmerülő igény a művészek részéről, másrészt az ismert alkotások, témák remixelésével olyan csodák születtek, mint Shakespeare néhány közszájon forgó történetet feldolgozó drámája. A gordiuszi csomót ebben az esetben is a korlátozott, tízéves védettséggel vágná ketté RMS, ami után szabadon felhasználhatóak lennének az alkotás elemei. Az új szabályozás a szabad szoftveres próféta szerint visszaállíthatná a copyright régi funkcióját, védené a szerzőket, ám új alkotások létrehozására is ösztönözne.

A mobil már ellenség

Nem csak az etikai alapú megközelítést elvető pragmatikus nyílt forráskódú mozgalom dolgozik a teljes szabadság ellen. Stallman világában nem nehéz ellenséggé válni, a hányatott sorsú OLPC-projekt azzal vívta ki a guru haragját, hogy a saját, gyerekbarát felülettel ellátott GNU/Linuxuk mellett Windowszal is kínálni kezdte a százdolláros laptopot. "Elárultak minket" - fogalmaz Stallman, bár az újabb kérdésemre megerősíti, hogy az iskolai használatra szánt Sugar grafikus felületnek még lehet jövője. Tegyük hozzá rögtön, a gyerekeknek tervezett felületet készítő programozók sértődések közepette ki is váltak az OLPC-ből.

"Guru meditation" (Még több kép galériánkban!)

RMS a kínai Lemote cég legújabb netbookját használja, amely a benne felhasznált, nem x86 kompatibilis kínai fejlesztésű Longsoon processzor miatt teljesen képtelen a Windows futtatására. Nincs az a kísértés, ami RMS-t arra bírhatja, hogy nem szabad operációs rendszert telepítsen a számítógépére. Az egyes linuxos csomagokkal ugyan még könnyű melléfogni, ám a szabad szoftveres utat követők telepíthetik gépükre a virtuális RMS-t, aki figyelmezteti őket minden nem szabad programra.

Míg laptopot gond nélkül tudott magának választani, telefonja már nincs Stallmannak. A mobilt olyan megfigyelési eszköznek tartja, ami túl sokat árul el tulajdonosának hollétéről, így csak egy-egy hívásra kölcsönkért készülékeken beszél. És bár a Google Android operációs rendszerét futtató készülékeket nem tartja szabadnak RMS, a Neo Freerunner készüléken már többé-kevésbé működőképesen megtekinthető Open Moko szabad operációs rendszerben hisz.

Problémás a szabad világ

A fentiekből is látható, hogy Stallman világának szélei még sorjásak egy kicsit, az élek nincsenek eldolgozva, a tökéletes szabadság kényelmetlenségekkel jár. A kihívások nagyságáról pedig az alkothat pontos fogalmat, aki a Szabad Szoftver Szövetség wikijében végignézi a guru által használt hardver leírását.

Az ingyenesség és a szabadság ingoványos talaján még bizonytalanul mozgóknak pedig a GNU filozófiáját kifejtő angolul és részben magyarul elérhető oldalát ajánljuk. Ahol hosszas RMS-esszékben lehet utánanézni annak, mi a gond a szoftverfejlesztést nem erkölcsi oldalról megközelítő nyílt forrású mozgalommal vagy mi a gond a hordozható kütyükben használt digitális másolásvédelmi (DRM) rendszerekkel.