Martin O'Neill, politika-filozófus szerint azonban semmi új nincs abban, hogy az aktivisták az elérhető legújabb technológiát használják. A Manchesteri Egyetemen tanító O'Neill a tizenhetedik századi Anglia szabadságjogokért küzdő csoportjai nyomtatványokon terjesztették nézeteiket, toboroztak új tagokat. Nem csak az elméletek megvitatására használták fel a technológiát, hanem arra is, hogy átformálja a mozgalomról alkotott képet - tette hozzá O'Neill.
Hasonlóan haladók voltak a tizenkilencedik század chartistái is, akik ugyanúgy gyűjtötték az ügyet támogató embereket, mint Barack Obama kampánystábja. Egy évszázaddal később sem változott semmit a jelenség: minden kommunikációra használható technológiai újítás megtalálta a helyét az aktivisták palettáján.
Okos tömegek
Clay Shirky, a CNN által megkérdezett szakértő szerint az online kampányok fordulópontja 1999-ben volt, a Seattle-i WTO ülés elleni tiltakozásokkor. Több tízezer aktivista özönlött a városba, az ő cselekedeteik összehangolását tette egyszerűvé a mobil és az internet.
Az új eszközök miatt a tüntetők ellen védekezők nem emelhették ki a vezetőket, azt várva, hogy az irányítás nélküli tömegek maguktól szétoszlanak. A stratégia tovább csiszolódott a többi demonstráción is. A 2005-ös G8 ellentüntetések során olcsón megvehető, hatékony kütyük segítették az aktivistákat: CB rádiók, személyi hívók, PDA-k. A tömegek hatalmas szenzorrá álltak össze - fogalmaz Shirky.
Manapság egyik ügy sem teljes a saját Facebook oldala nélkül. Ugyanúgy jelen van a közösségi oldalon az amerikai bevándorlási törvény szigorítása ellen tiltakozó csoport, ahogy a burmai demokráciáért küzdők. De a Facebookon szerveződött az a kolumbiai FARC-gerillák elleni tüntetés, amely során 4,8 millió ember vonult az utcákra.