A tudósok által kidolgozott felvételi eljárás nem a hobbifotósok eszköztárát fogja gazdagítani, ilyen sebességű rögzítésre tán még a pillanat megragadásáért küzdő legelszántabb sportfotósoknak sincs szükségük. Gyorsan lezajló, a kutatók számára érdekes jelenségek megfigyelésére viszont alkalmas lehet a szupergyors kamera.
A tudósok az infravörös tartomány különböző hullámai üzemelő lézerrel világítják meg a felvétel tárgyát, majd a képet optikai eszközökkel nagyítják látható méretűre. Az eljárás a STEAM (serial time-encoded amplified microscopy), azaz sorozatos időkódolt nagyított mikroszkópia nevet kapta felfedezőitől.
A UCLA sajtóközleménye szerint például a lökéshullámok vizsgálatához, idegi aktvitások megfigyeléséhez, lézeres műtétekhez valamint a sejtek közti kommunikáció kutatásához szükségesek nagysebességű felvételek. A kamera használatával egyszerűbben és jobb hatékonysággal lehet vérvizsgálatokat végezni. A jelenlegi kis vérmintából, mikroszkóppal és emberi munkával készülő sejtképek helyett nagyobb felvételek segíthetik majd a rákos sejtek meglelését.
A nagysebességű felvételkészítés legnagyobb nehézése - nyilatkozta Bahram Jalali - hogy a képsebesség (frame rate) növelésével egyre kevésbé lesz érzékeny a kamera. Az ok egyszerű, egyre kevesebb idő van a képekben lévő fotonok összegyűjtésére, mielőtt a jel gyengülni kezd, az adat pedig zajossá válik. A UCLA tudósai a jelenséget optikai képnagyítással próbálták kiküszöbölni, ez tette lehetővé a mostani sebességet.
A kutatást az amerikai védelmi kutatóközpont (DARPA) finanszírozta, ami az internet elődjének számító ARPANET létrejöttétől egészen a napjainkban is zajló autonóm járműves kísérletekig számos, elsőre science fictionnek ható tervhez biztosította az anyagi forrásokat.