A kiberforradalmárok fegyverei

Az internet az iráni ellenzéki megmozdulásokról szóló beszámolóktól hangos, és az online aktivisták rengeteg támogatót nyertek maguknak világszerte. A játszma azonban nem veszélytelen: mivel a hatóságok a nyomukban vannak, egyre inkább rászorulnak az online anonimitást biztosító eszközökre.

Minden a Twitteren kezdődött. Miután a hétvégén az iráni hatóságok lekapcsolták az országban az sms-szolgáltatást, a fiatal ellenzéki tüntetők - főleg egyetemisták - a Twitteren, az internetcenzúra által valamiért elfeledett mikroblog-szolgáltatáson és a Facebookon kezdtek el üzengetni egymásnak - és a nagyvilágnak.

A twitterezők körében gyorsan terjedésnek indult az iráni események híre. A legtöbben főleg azok után lelkesedtek fel, hogy kiderült: a villámgyors üzenetküldésre alkalmas közösségi szájt látogatói megelőzték a teheráni eseményekről szóló beszámolóikkal a legnagyobb nemzetközi hírtelevíziókat, például a CNN-t is, amelynek képviselői egyenesen magyarázkodásra kényszerültek emiatt.

Kedden már percenként százával estek be az #iranelection vagy más, az iráni eseményekhez kapcsolódó címkével ellátott "csiripelések" (tweetek) a szájtra. Miután a Twittert elárasztották a világ minden tájáról érkezett üzengetők, ők már főleg csak a korábbi üzeneteket kezdték el újraközölni (retweet, vagyis RT), és miután az újságíróknak az iráni hatóságok megtiltották, hogy az utcai eseményekről közvetítsenek, az itt terjengő információk végképp ellenőrizhetetlenné és áttekinthetetlenné váltak. Amikor a hullám tetőzött, kedden, óránként több mint 220 ezer üzenet született a témával kapcsolatban - írja a Mashable.com.

Egy ember = egy tudósító - vagy inkább aktivista

A lelkesedés azonban ennek ellenére sem hagyott alább: bár napok óta nem lehet pontosan tudni, mi történik valójában az iráni utcákon, a neten továbbra is özönlenek a képes, szöveges és videós beszámolók. Az ellenzéki tüntetők ügyét támogató twitterezők pedig világszerte elkezdték zöldre színezni az őket azonosító profilképeket, vagy egyenesen valamilyen, az ellenzékieket támogató kampányszöveget helyeztek el rajta. A képeket egy kattintással bezöldítő webes alkalmazás is elindult a http://www.greenthumbnails.com/ címen, és a http://helpiranelection.com/ is a twitteres mozgalomhoz való csatlakozásra buzdít mindenkit.

Bár a netcenzorok első körben megfeledkeztek a Twitterről, a hét elején már egyre többen férkőztek be az üzengetők közé, hogy félrevezető információkat terjesszenek. Az iráni csiripelők ezzel egy időben arra is elkezdték figyelmeztetni egymást, illetve támogatóikat: amikor saját követőiknek ismétlik el az országból kijuttatott híreket, ne tegyék közzé a felhasználók nevét, mert a hatóságok már vadásznak rájuk. Az iráni diákoktól származó, szintén ellenőrizhetetlen hírek szerint sokakat az IP-címük alapján tartóztattak le az országban, de az iráni Forradalmi Gárda önkéntes milíciája, a Baszidzs sokkal prózaibb módon is küzd a szólásszabadság ellen: több egyetemi számítógépteremben egyszerűen szétverték a gépeket.

Ömlik az információ a Twitteren

A Washington Post értékelése szerint a "bezöldült" twitterezők legnagyobb része jelenleg már amerikai, és Iránba egyre kevesebb információ jut vissza ezen a csatornán. Ha ez igaz, a világ internetezőinek jelentős része már valóban csak jelképesen tudja szimpátiájáról biztosítani a választási csalás ellen tüntető irániakat. Ennek ellenére sokan továbbra is lelkesen segítenek az iráni netezőknek, például azzal, hogy a netcenzúra megkerülését segítő proxy-címeket biztosítanak nekik.

A Pirate Bay is segíteni próbál

A kiberforradalom erőfeszítéseit a "szakmabeliek" is támogatni kezdték. Elsőként a walesi Networked Culture blog adta közzé a "kiberháború kezdőknek" című írást, amelyet hamarosan a világ legnépszerűbb blogja, a Boingboing is újraközölt. Innen származik az a tipp is, hogy a netcenzorok megzavarására mindenki váljon virtuális teheránivá a Twitteren tartózkodási helye és időzónája átállításával. (Jelenleg csak a másodközlés elérhető.) A The Pirate Bay torrentoldal és a szcientológiai egyház elleni kampányáról ismert Anonymous "hacktivista" csoport támogatásával pedig egy fórum indult el az http://iran.whyweprotest.net/ webcímen.

Az Anonymous Iran nevet viselő website talán a leggazdagabb rendezett forrás az iráni eseményekkel kapcsolatban. Itt a felhasználók a biztonságos netezéssel kapcsolatos információk mellett gyűjtik és magyarázzák az Iránból kijutó fotókat, videókat is, és sok esetben le is fordítják a fárszi (perzsa) nyelven írt információkat. Mivel az iráni aktivisták számára fontos forrásokat és eszközöket, például az ellenzéki hírportálokat és a Yahoo Messengert az országban elérhetetlenné tették, a bosszú sem váratott magára: sokan kezdeményeztek túlterheléses (DDoS) támadást Ahmadinezsad elnök weboldalai és a kormánypárti lapok online szájtjai ellen. Még nem tudni, hogy vajon saját fegyverüket fordították-e az Anonymous fórumának olvasói ellen, de a "hacktivista" oldal kedden szintén elérhetetlenné vált - elképzelhető, hogy egy túlterheléses ellentámadás miatt.

Névtelenül az interneten - az ellenállók eszköztára

Kivel állnak szemben? Segít a fórum

Számtalan leírás, összefoglaló született már arról, hogyan őrizheti meg a rázós témákról író internetező a névtelenségét. Ezek közül a Riporterek Határok Nélkül (RSF) újságírószervezet bloggereknek és kiberdisszidenseknek szánt kézikönyve a legrészletesebb. Az ingyenesen letölthető PDF (Handbook for bloggers and cyber-dissidents) titkosítással kapcsolatos fejezeteit Ethan Zuckerman, a világ minden tájáról civil tudósítókat toborzó Global Voices vezetője, és a felhasználók után kémkedő kínai nettelefon-szoftvert, a TOM-Skype-ot lebuktató Nart Villeneuve írták. Az elnyomó rezsimek leleplezése helyett csak a munkahelyi ügyeket kitárgyalni vágyóknak elég lehet az egyszerűbb tippeket tartalmazó EFF tanulmány is.

A névtelenség megőrzésének első lépéseként mindenki a Tor (The Onion Router) program telepítését javasolja. A szoftver kerülőutakon, több, önkéntesek által üzemeltetett szerveren keresztül küldi el az internet felé a felhasználók kéréseit, kideríthetetlenné téve az adatok forrását. Az összes ismertebb operációs rendszerrre elérhető programhoz számos kiegészítő is elérhető, ami megkönnyíti a használatát. Ezek leghasznosabbika a TorButton, ami a Firefox böngészőbe beépülve egy kattintással ki- és bekapcsolhatóvá teszi az anonimizáló szolgáltatást.

A Tor lehetővé teszi azt is, hogy titkosított, az internet felől el nem érhető szolgáltatásokat futtassanak a felhasználók. Ezeket onnan lehet felismerni, hogy webcímük a csak a Tor hálózaton belül működő .onion felsőszintű domainnel ér véget. Az iráni eseményekről tudósító csetszoba például a lxkghnyg2owy6scd.onion címen található meg.

Eltakar, de nem teljesen

A Tor szerverekből épített lánc utolsó eleme többnyire nem abba az országba esik, amelyikből a felhasználó csatlakozott, ezért a szolgáltatáson keresztül elérhetővé válnak a különböző cenzorhivatalok által letiltott weboldalak is. Ezek használatakor arra kell figyelnie a felhasználónak, hogy az utolsó szervert elhagyva az adatai többé nincsenek titkosítva, ha a Tor kimeneti pontját figyelik, az összes, nem megfelelően kódolt információt el tudják fogni. A jelenségre legutoljára egy Dan Egerstad nevű svéd hálózatbiztonsági szakember hívta fel a figyelmet. A kutató több ország védelmi és diplomáciai szerveihez tartozó felhasználóneveket, jelszavakat és dokumentumokat gyűjtött össze a Tor kimenő forgalmának elemzésével. Engerstad felhívta a figyelmet, hogy a Tor csak anonimizálja a forgalmat, használata során ugyanolyan figyelemmel kell eljárni, mintha ismeretlen hálózaton neteznénk.

A Tor használatának finomságaira az iráni civilek figyelmét is felhívják az aktivista oldalak. A már említett Anonymous Iran oldal fórumain pontokba szedve is megtalálható a lista. A legfontosabb lépés a cookiek - a weboldalak által a felhasználó gépére telepített azonosító adatcsomagok - közti takarítás, illetve a netező azonosítását lehetővé tevő kiegészítők (Java, Flash) kikapcsolása, és célszerű rögtön telepíteni a NoScript kiegészítőt is a nagyobb biztonság érdekében.

Egy eltűnik, egy megjelenik

A Tor mellett kilométeres, óráról órára frissülő proxy-lista is rendelkezésére áll az irániaknak. Az ilyen szervereken a Tor-hoz hasonlóan lehet keresztülirányítani a forgalmat, azzal a különbséggel, hogy az ilyen szerverekből nem lehet olyan hosszú, biztos rejtőzködést ígérő csatornát építeni, mint az onion router rendszerből. Az iráni tüntetőknek számos titkosított magánhálózati szolgáltatást nyújtó cég is felajánlotta a támogatását, rajtuk keresztül a teljes internetes forgalmukat titkosíthatják a választás eredményeivel elégedetlen civil tudósítók.

A YouTube is fontos propagandaeszköz: az egyik első videó az eseményekről

Mivel nem csak a számítógép árulkodhat a felhasználójáról, a feltöltött képekkel is óvatosnak kell lenniük a tüntetőknek. A digitális fényképezőgépek egész seregnyi metaadatot tárolnak el a képekben a készítésük körülményeiről, idejéről vagy éppen a felhasznált fényképezőgép típusáról. Ezek az adatok normál esetben megkönnyítik a fotók feldolgozását, csoportosítását, a GPS funkcióval felszerelt kütyük pedig még azt az információt is hozzá tudják adni a képhez, hogy pontosan hol készült, így könnyebb térképen elhelyezni a nyaralás során készült fotókat. Szerencsére ezeket az adatokat könnyen, ingyenes programokkal ki lehet vágni a képekből, megnehezítve a fotós leleplezését.

Az egyéb kommunikációs módszerek titkosításáról az iRevolution összefoglalója a legteljesebb. A leírás kitér a Java alkalmazások futtatására képes telefonokon elérhető sms-titkosító módszerekre, valamint a biztonságos telefonhasználat alapvető lépéseire is.

A héten is születtek izgalmas újítások

Sajnos az iráni kiberforradalmárok számára még nem használható, de a Pirate Bay a héten indította el IPREDator nevű VPN-szolgáltatásának tesztüzemét is, amely egy csekély előfizetési díjért (havi 5 euró) cserébe titkos kommunikációs csatornát biztosít az online anonimitást keresőknek. A svéd torrentoldal elsősorban saját felhasználóinak szeretne majd segíteni az alkalmazással, ami a fájlcserélők elleni svéd IPRED-törvényről kapta a nevét.

Az áprilisban életbe lépett jogszabály értelmében ugyanis a netszolgáltatóknak rögzíteniük kell a letöltögetők adatait, az IPREDator viszont nem csak elrejtené őket az ISP-k szeme elől, de mivel nem logolja a használatával kapcsolatos adatokat, a hasonló szolgáltatásokkal ellentétben későbbi bírósági végzés nyomán sem tudja lebuktatni a felhasználóit. Az IPREDator azonban egyelőre csak zárt béta üzemmódba működik. A Pirate Bay hétfői közleménye szerint 180 ezren iratkoztak fel a tesztelésre, amelyet 3000 felhasználó számára tettek lehetővé.

Az Opera szintén a héten mutatta be legújabb böngészőjét, amelynek segítségével bárki szervert csinálhat a saját számítógépéből, és akár egy működő weboldalt is működtethet rajta. Innen már csak egy lépés volt Danny O'Brien brit tech-újságíró ötlete: miért ne lehetne ezzel proxy-szolgáltatást nyújtani az iráni aktivistáknak? A feladat azonban egyelőre megvalósításra vár, főleg azért, mert némi programozást is igényel, az internetezők addig is változatlanul a Tor használatát ajánlják az iráni kiberforradalmároknak.

Meg nem erősített: a civil média Iránról

A sajtó érthetően óvatosan bánik az ellenőrizhetetlen információkkal, de aki tud angolul, és a kiberforradalom minden egyes rezdülésére kíváncsi, az maga is követheti az eseményeket a megfelelő oldalakon.

• A Twitteren a már említett #iranelection címke alatt érkező információkat vagy a Twitter saját keresőjével, vagy - látványosabb formában - a Twitterfall szájton lehet követni másodpercről másodpercre. (http://twitterfall.com/iranelection) A csivitelések között rendre felbukkan minden fontosabb fotó és YouTube-videó is, amely az eseményekről készült.
• Ha ennél kevesebb terhelést szeretnénk, az iran09 nevű felhasználó követését ajánljuk, aki önkéntes hírszerkesztőként igyekszik továbbadni a legfontosabb információkat. Ugyancsak az elsősorban a Twitteren begyűjtött értesüléseket teszi közzé az Atlantic magazin újságírója, Andrew Sullivan is a The Daily Dish című blogján.
• A friss beszámolók az Anonymous Iran fórumon az Inside Iran topikban találhatók meg, de szájt más fontos forrásokat is felsorol.
• A Flickr fotómegosztón egy Faramarz Hashemi nevű felhasználó kezdte el összegyűjteni az eseményekről készült képeket, beleértve mind az amatőr, mind a hírügynökségi fotókat.

Áprilisban a Moldovai Köztársaságban is a Twittert és a Facebookot használták a szervezkedéshez az ellenzéki tüntetők, így tulajdonképpen nem is az iráni az első kiberforradalom. Abban, hogy a teheráni ifjúság ilyen gyorsan rákapott az online hírközlési csatornákra, semmi meglepő nincs. Az országban a cenzúra a hagyományos médiához képest mindig is engedékenyebb volt az internettel szemben, a világháló használata pedig igen elterjedt a nyolcvanmilliós országban: világszerte több mint 750 ezer blogot írnak fárszi nyelven, amely így a negyedik legnépszerűbb nyelv a blogoszférában.