Az amerikai cég vezetője, Eric Giler egy televíziót kapcsolt be az oxfordban zajló TED innovációs konferencia közönségének, amely nem volt bedugva a konnektorba, és két okostelefont is így töltöttek fel a demó során - írja a BBC. A Witricity (=wireless electricity, vezeték nélküli áram) évek óta dolgozik egy megoldáson, amely elektromágneses hullámok segítségével viszi át az energiát.
Mint amikor szétrobban a borospohár
A megoldás lelke két elektromágneses tekercs, amelyek ugyanarra a frekvenciára vannak hangolva. A fő tekercs a hálózatra van csatlakoztatva, míg a másik a feltöltendő eszközben található. Amikor ezek megfelelő - pár méteres - távolságon belülre kerülnek egymástól, elindul közöttük egy elektromágneses nyaláb, és egy meghatározott frekvencián rezgésbe kezdenek. A rezgés nyomán feszültség keletkezik a fogadó tekercsben, ami felhasználható a céleszköz töltésére. Giler leírása szerint ezt valahogy úgy kell elképzelni, mikor egy magas hanghullám rezonanciájától szétrobban a borospohár - csak itt elektromágnesesség közvetít, nem hang.
A Witricity elképzelése szerint a fő tekercs egy állandó helyre lehet majd beépítve a lakásban, például az íróasztalba vagy a plafonba, folyamatosan áram alatt, így a felhasználónak nem kellene azzal foglalkoznia, hogy mikor teszi töltőre a készülékeit. Amikor otthon van, azok maguktól gyűjtenék az energiát. Például az elektromos autó is magától tölteni kezdene, ahogy beállunk vele a garázsba.
Embert nem bánt a nyaláb
Giler az oxfordi bemutatón maga sétálgatott a bekapcsolt tévékészülék és fő tekercs között, biztosítva közönségét, hogy nem "csapja meg" a levegőn átívelő "áram". A technológiát kifejlesztő MIT-s professzor, Marin Soljacic professzor szerint a tekercsek közötti nyalábok semmilyen hatással nincsenek az emberi szervezetre, vagy más tárgyakra, amelyek az útjukba kerülnek. A szakember ezt a rezgések átviteléhez szükséges hullámhossz és frekvencia gondos megválasztásával magyarázza.
A vezeték nélküli áramot alacsony frekvenciájú, 30 méteres hullámhosszú elektromágnes hullámok viszik át, amelyek csak a jeladó tekercshez közel - hullámhossz töredékén - indítják el a fogadó tekercs reakcióját. Rövidebb hullámhosszon Soljacic szerint nem is működhetne a dolog, és így teljes egészében a mágneses tartományra korlátozódik a folyamat, a jeladó nem bocsát ki energiát. (Az FCC-nél, vagyis az amerikai szakhatóságnál mindenesetre még engedélyeztetés előtt áll a megoldás.)
Már Tesla is ezzel játszott
Az elképzelés nem új: még az elektromos hálózat megalkotása előtt Nikola Tesla és Thomas Edison is kísérletezett ezzel a megoldással. "Még az elektromosság korai időszakában nagyon foglalkoztatta őket az elektromos áram vezeték nélküli továbbításának lehetősége" - magyarázza Soljacic. "Egyszerűen nem tudták elképzelni, hogy nehéz fémkábelekkel kelljen behálózni a kontinenseket."
Tesla egészen odáig ment, hogy egy 29 méteres antennát épített meg New York államban 1901-ben, a Wardenclyffe Towert. A feltaláló azonban pénzügyi gondjai miatt nem tudta tökéletesíteni a megoldást. A Wiltricity szerint az Intel is dolgozik egy hasonló megoldáson, más cégek pedig az elektromágneses indukciót, vagy lézert használnának áram átvitelére - ez utóbbiak azonban kevésbé alkalmasak otthoni megoldásnak.
Drót és elem nélküli jövő
A cég vezetője szerint rengeteget spórolhatunk majd azon, hogy nem kell bekábelezni az otthonokat, és a kisebb háztartási eszközökben - például távkapcsolókban - elhasznált elemeket is ki lehetne váltani ezzel a technológiával. Giler szerint ezekből évente 40 millió darabot gyártanak le csak azért, hogy a konnektortól pár méterre működtessenek készülékeket - amit a Witricity-vel is meg lehetne oldani. A technológia emellett akár orvosi implantátumok feltöltésére is használható lenne.