Ingyenes HD-tévé az éterből

Három csatorna műsorát is lehet HD-felbontásban nézni havidíjmentesen az antennával fogható MinDig TV-n. Az éterben szórt digitális adás iszonyatosan jó minőségű, vételéhez azonban sokszor elég sokat kell barkácsolni főleg a fővárosban, mivel itt gyengébb jelet sugároznak, mivel a rendszer bezavarná a MIG-29-es vadászrepülők kommunikációját, így a szobaantennával való nyújtógyakorlatokat valószínűleg senki sem hagyhatja ki. Munkatársunk megvizsgálta, hogyan, mivel és kinek érdemes használnia a DVB-T technológiát.

Bár az antennával fogható digitális tévé már tavaly decemberben elindult, igen kevesen ismerik, ami nem is csoda, mivel idén júliusig meglehetősen gyér volt a műsorkínálata. Idén nyáron a helyzet valamelyest javult, ekkortól ugyanis az m1 és az m2 is felkerült a kínálatba, amely még a Duna TV-t, a Duna II Autonómiát, a TV2-t, az RTL Klubot tartalmazza, kódkártyával, havidíj ellenében pedig az ATV és a Hír TV műsora is elérhető rajta, más azonban egyelőre nem. Egy biztos, 2012-ben leállítják az analóg sugárzást idehaza, így az antennával fogható ingyenes adásokat nézőknek mindenképpen át kell majd váltaniuk a digitális tévére, amelyet nem szabad összekeverni a Digi.tv cég kábelen és parabolaantennán nyújtott szolgáltatásaival.

Nagyon jó minőség

Három csatorna, az m1, az m2 és a Duna TV esetében az adást HD-minőségben lehet befogni: bár még közel sem mondható, hogy minden műsor ilyen minőségű lenne, a standard módon rögzített műsorok képe is javul valamelyest a nagyfelbontásra konvertálás során, ami kimondottan jól jön a manapság terjedő lapos képernyős tévék esetén. Ezeken az adókon időnként HD-felbontású műsorokat is sugároznak, ám ezek aránya még elenyésző, naponta legfeljebb egy-két műsort lehet megtekinteni extra minőségben, ezeket a csatornalogó mellett elhelyezett HD felirat jelzi.

A kínálat vegyes, a természetfilmtől a környezetvédelmi műsoron át a sportközvetítésik terjed. Jó pár ilyen műsort megtekintettünk, minőségük valóban sokkal jobb a hagyományos tévénel, ám nem érdemes a bevásárlóközpontokban látható demóvideókhoz hasonló csúcsminőségre számítani: a tévéműsor továbbítására jóval kevesebb sávszélesség áll rendelkezésre, mint mondjuk egy Blu-ray-lemezen, ezért a videoanyagon erősebb tömörítést alkalmaznak. Ennek ellenére a tűéles vonalak megmaradnak, ám a részletesség valamelyest csorbát szenved: a hagyományos tévéhez képest még így is jóval szebb lesz.

Egyelőre nincs könnyű a dolga az extra minőségre vágyó tévézőnek, ugyanis a tévéműsorokban - így például a Port.hu adatbázisában - sem jelzik, mely adás lesz a szokásosnál jobb minőségű. A Duna TV esetében csak a vakszerencse vezérelte tesztelőnket HD-adásokhoz, az MTV esetében legalább a saját honlapjukon, illetve a teletexten utána lehetett nézni ennek. Meglepő, hogy a MinDig TV saját elektronikus tévéújságja sem tartalmaz ilyen információkat, bár a köztévénél kérdésünkre elmondták, dolgoznak ezen.

Ezt a képrészletet az m2 egyik HD-adásából vágtuk ki (itt nézhető meg teljes méretben)

Szélesvászon és egyéb extrák

Az MTV esetében a hang is jobb minőségű a megszokottnál, akár Dolby Digital 5.1 hangzás továbbítására is van mód, a technológia pedig akár választható hangsávok és eltérő nyelvű feliratok alkalmazását is lehetővé teszi. Jó hír, hogy mindhárom köztévénél tervezik a nagyfelbontású tartalom növelését, a Magyar Televízió mostanra hét HD-képes kézikamerát használ a műsorgyártáshoz, és kialakítás alatt állnak az ezzel kompatibilis közvetítőkocsik is. A Duna TV-nél az ősszel három újfajta kamerát kezdenek használni, mondták el érdeklődésünkre.

Mostanra a boltok polcairól csaknem teljesen kiszorultak a hagyományos, 4:3-as képarányú készülékek, helyüket a szélesvásznú, azaz 16:9-es modellek vették át, az LCD és plazma típusokból már kizárólag ilyeneket lehet kapni. Jó jel, hogy a közszolgálati adóknál egyre több ilyen képarányú műsor látható - az MTV-nél már külön szabályzat is készült a modernebb formátum preferálásáról - , sokszor még régi filmeket is levetítenek szélesvásznú verzióban, ami sokat lendít az élményen még hagyományos felbontásban is, hiszen eltűnnek a fekete csíkok a tévé két széléről, ráadásul a lejátszott képet sem kell teljes széltére széthúzni, hogy aztán a színészek, bemondók arca is megnyúljon. Reméljük, hamarosan a kereskedelmi tévék is hajlandóak lesznek átváltani szélesvászonra.

Set top box, tévé, antenna: ez kell a DVB-T adások vételéhez (még több kép)

Mi kell hozzá?

A MinDig TV vételéhez megfelelő, a beérkező digitális jeleket dekódoló berendezés és antenna szükséges. Bár kaphatók olyan tévék, amelyek kompatibilisek a hazai digitális adással - ezeket fel is matricázzák a szolgáltatás logójával -, a legtöbben valószínűleg set top boxon, vagyis egy olyan külső eszközön nézik majd az adást, amely leginkább dvd-lejátszóra hasonlít, és bármilyen tévéhez csatlakoztatható.

A MinDig TV vételére alkalmas, számítógéphez csatlakoztatható USB-s tunert már tízezerért lehet vásárolni, a tévéhez csatlakoztatható set top boxért viszont legalább 27-30 ezer forintot ki kell fizetni. A csatornák vétele ingyenes, egyedül a Hír TV és az ATV műsora fizetős, ezekhez ráadásul ezek csak olyan asztali egységgel nézhetők amely kezeli az előfizetéshez tartózó dekóderkártyákat is - az USB-s vevők erre nem használhatók, viszont ez utóbbiakkal is elég jó minőségben lehet rögzíteni az adást a merevlemezre.

Ez utóbbi lehetőség egyébként az általunk kipróbált Alcor HD-2000-es típuson is lehetséges volt a készülék hátuljába dugott pendrive-ra. Az Infopatikától kölcsönkért ketyere fogadni képes a fizetős csatornák vételéhez szükséges kódkártyát, és magyar nyelvű menüvel rendelkezik. Beüzemelése zökkenőmentes volt, 2 gigabájtos pendrive-unkat gond nélkül felismerte az eszköz, rögtön indíthattuk a felvételt rá. Sajnos az eszköz aktuális szoftverében kissé furcsák voltak egyes menüpontok elnevezései, csak a forgalmazó segítségével jöttünk rá, hogyan lehet közvetlenül felvételt indítani az elektronikus műsorújság menüjéből - igaz, az ilyen problémákat pendrive-on telepíthető szoftverfrissítéssel orvosolni lehet. A felvett műsorok mellett szerepel a műsorújságból letöltött címük is. A távirányítóról pillanatfelvételt is lehet indítani egy gombnyomással, emellett időeltolás, vagyis timeshift funkció is elérhető: ennek a gombját benyomva az eszköz felveszi az adást, a vécéből, konyhából visszaérve pedig ugyanonnan folytatja a lejátszást, ahol az abbamaradt, az eredetivel teljesen megegyező minőségben.

Fel is lehet venni a műsorokat - pendrive-ra (még több kép)

Sajnos a PC-n való megtekintés már kissé strapás, mivel az összes piacon lévő ketyere a .TRP formátumot használja, amelyet nekünk csak a KMPlayerrel sikerült lejátszani, azzal is csak kissé szaggatva, elúszó hanggal, még egy négymagos, dupla grafikus kártyás konfiguráción is. Számítógépen való használathoz érdemes megfelelő formátumba konvertálni, ezt a feladatot azonban nekünk csak ezzel a fizetős szoftverrel sikerült megoldanunk zökkenőmentesen, az alkalmazás hordozható lejátszóra, mobiltelefonra való formára is át tudja alakítani a felvételeket. A műsorok rögzítésére egyébként érdemes nagy tárkapacitású pendrive-ot használni, mivel tíz percnyi műsor nagyjából 5-600 megabájt helyet foglal el.

Csak tökéletes vétel mellett működik

Mint fentebb említettük, a földi sugárzású digitális adás nagyon jó minőségű, ám ennek eléréséhez megfelelő vételre is szükség van. Míg az analóg tévénél a zavarok esetleg sistergést, szellemképet okoztak, a digitális technológia esetében ezek a tényezők enyhébb esetben kép kockásodását, rosszabb helyzetben szétesését, szaggatását okozzák, azaz teljesen lehetetlenné teszik a tévézést.

Mint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál (NHH) megtudtuk, a MinDig TV üzemeltetésére az Antenna Hungáriával az állam olyan szerződést kötött, amelyben a cég olyan rendszer kiépítését vállalta magára, amelynek adását tetőantennával lehet fogni, a kész rendszert is ennek megfelelően optimalizálták. Az általunk megkérdezett szakértők szerint kivitelezhető lenne egy ennél jobb lefedettséget biztosító rendszer is, ám ez biztosan nagyobb költséggel járna, mint a jelenlegi.

Ahol fehér a térkép, ott még nincs DVB-T (itt nézheti meg, önnél van-e)

Az Antenna Hungáriánál érdeklődésünkre azt is közölték, hogy az egyik digitévés csatorna esetében Budapesten jelentős teljesítménykorlátozást kellett bevezetniük, mivel az zavarná MIG-29-es vadászgépek pilótái által használt tartalék kommunikációs frekvenciát. A Honvédelmi Minisztériumnál kérdésünkre elmondták, az anomália a légierő által használt eszközök modernebb típusokra való cseréjével oldható meg, azt azonban még nem tudni, ez mikor valósulhat meg, mindenesetre törekszenek a minél hamarabbi megvalósításra, ez ugyanis javítana a digitális tévé vételi lehetőségein. Szerencsére a fővároson kívül eső adótornyok esetében nem kellett hasonló korlátozást eszközölni. A vételi lehetőségekről a MinDig TV honlapján a lakáscímet begépelve ás, ezen a linken lehet tájékozódni, illetve érdemes a Sat.hu fórumát is felkeresni a legfrissebb tapasztalatokért. A szolgáltatás hatósugarán kívül esők számára jó hír lehet, hogy idén decemberben jelentősen bővíteni fogják a lefedettséget, így az az ország déli és keleti részén is elérhető lesz.

Nyújtógyakorlatok antennával

Tesztelés közben szerzett tapasztalataink szerint az a probléma, hogy a legtöbb társasházban mostanra már nem működnek a tetőantennák, hiszen a kábeltévé térhódításával ezek a háttérbe szorultak, karbantartásukra nem fordítottak figyelmet, ezért szinte mindig alternatív megoldásokhoz kell folyamodni. Elsőként egy angyalföldi panelban teszteltük a tévét, ahonnan részleges kilátás nyílik a Szabadság-hegyi adótoronyra: itt a laptopos miniantennával csak úgy jött be az adás, ha azt egy hosszú dróttal elvezettük az asztaltól az ablak közelében lévő szekrényhez, melynek oldalára rögzítettük megfelelő pozícióban szigetelőszalaggal. Időnként még ezt a helyzetet is pontosítani kellett, néha ugyanis csak a közszolgálati, néha pedig csak a kereskedelmi adók jöttek be. Próbálkoztunk még egy számos bolt kínálatában megtalálható parabola formájú erősítős antennával is, de ezzel egyáltalán nem sikerült befogni egyetlen bitet sem.

A legtöbb helyen elegendő volt az ötezer forintos spéci szobai antenna (még több kép)

Tökéletes lett viszont a vétel egy öt-hatezer forintos, speciális formájú Logperiodic Indoor Digital antennával, amelyet a P-Sat cégtől kértünk kölcsön: ezzel végül Újpalotán, Lágymányoson és a József Attila-lakótelepen is bejött az adás. Bár ahhoz, hogy szaggatásmentesen lehessen tévézni, minden esetben vagy negyedórán át állítgattuk az antenna helyzetét, csak simán a tévé mellé helyezve sosem volt rögtön jó a vétel, mindig szükség volt egy hosszabbító koax-kábelre, mely lehetővé tette, hogy az antennát a belső ablakpárkányra, vagy mondjuk az átellenes falon lévő szekrény tetejére helyezzük öt méterrel távolabb. Különösen optimális vételi helyzetnek bizonyult a Rózsadomb, itt akár a laptopos tunerhez adott botantennával is fogni tudtuk az adást - persze lehet, hogy csak mázlink volt. Összességében elmondható, hogy nem feltétlenül az előzetesen várt - azaz mondjuk a Széchenyi-hegy vagy a Száva utca felé mutató irányban - működik majd minden jól, a visszaverődések és más tényezők miatt lehet, hogy teljesen extrém irányba állítva az antennát lesz optimális a vétel.

A szerkesztőségben már csak a ruhaszárító nagyságú tizenhatezer forintos külső antenna fogta az adást (még több kép)

Szerkesztőségünkben már a spéci antenna is kevésnek bizonyult, itt csak akkor jött be a műsor, ha az ablakba kiraktunk egy tizenhatezer forintba kerülő kültéri Ikusi Flashd antennát, ami leginkább egy hatalmas ruhaszárítóra hasonlít, viszont nagyságrendekkel jobb vételt biztosított, viszont valóban akkora, hogy nem alkalmas szobában való használatra. Fontos megjegyezni, hogy a hazai DVB-T-t nem lehet használni autóban vagy más mozgó járművön, erre egy másik technológia, a DVB-H szolgál majd, ennek hazai elterjedése azonban egyelőre nem alakul túl pozitívan, várható indulását meg sem merjük jósolni, ami nagy szívfájdalmunk, hiszen Dél-Koreában nagyon tetszett, hogy a turistabusztól a taxikig bárhol lehetett nézni a tévéhíradót.

Gyönyörű, de nehéz lehet beüzemelni

A MinDig TV minőségével nagyon elégedettek voltunk, az analóg kábeltévét kenterbe veri, az m1, m2 és a Duna TV esetében még HD-felbontású műsorokat lehet nézni teljesen ingyen: bár ezekből egyelőre még kevés van, és sokszor azok sem a legérdekesebb műsorok, de egy pár nagyfelbontású természetfilmet minden héten el lehet csípni valamelyik adón. A DVB-T szolgáltatás kritikus pontja a vételi lehetőség, ennek leginkább a fővárosban kellene fejlődnie, hiszen ha nincs tetőantenna, jelenleg csak speciális beltéri, vagy ablakba helyezhető kültéri antennával lehet próbálkozni, amelyek beállítása elég bonyolult, a technológiától idegenkedőknek érdemes szerelőre bízniuk az egész feladatot.

Az antennával fogható digitális tévén egyelőre kevés csatorna érhető el, így jelenleg leginkább olyanok járhatnak jól vele, akik amúgy sem vágynak 50-70 csatornás szupercsomagokra, de a hírekre kíváncsiak, és néha egy-egy műsort is megnéznének. Mivel a DVB-T-s vevőegység nem helyhez kötött, akár a víkendházba is magával viheti a tulajdonos, ha van ott tévéje, és lefedett területen található a telek. A vételhez szükséges set-top boxok egyelőre elég drágák 27 ezer forintnál olcsóbbat nem is találtunk belőlük. Mivel az analóg sugárzás leállítása nyomán biztosan gyarapodik majd a kínálat, beltéri egységből mindenképpen kódkártyát fogadni képes típus megvásárlását javasoljuk: az általunk megkérdezett szakértők szerint valószínűsíthető, hogy a platformon fizetős sport-, és mozicsatorna is indul majd valamikor (ne feledjük, térhatású hang és HD-minőség továbbítására is alkalmas a rendszer) - persze hivatalos bejelentés ezekről még nem született.

A set top box hátulja: minden szükséges bemenet rajta van, még USB, HDMI és optikai hangkimenet is házimozi-rendszerhez (még több kép)

Fórumozók tapasztalatai szerint a DVB-T-vel lefedett vidéki városokban egy kicsivel jobb a helyzet mint a fővárosban, ahol a teljesítménykorlátozás miatt rosszabb minőségű a vétel, itt tetőantenna hiányában speciális vevővel érdemes próbálkozni, de nem a nagyáruházak polcain árult parabolaformájú gagyi típussal, hanem szakboltban megvett speciális modellel, nekünk is csak ezek váltak be, a különbség pedig csak párezer forint. Ne feledjük, a digitális tévénél a rossz minőségű vétel esetén egyáltalán nem lehet nézni az adást!