2005 óta üzemel a Baden-Württenberg Tartományi Rendőrség online ügyekkel foglalkozó részlege. Az internetrendőrök nem csak a bejelentett eseteket vizsgálják ki, indítékfüggetlen, általuk felfedezett bűnügyekkel is foglalkoznak. Bár a csoport eredményeit a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat konferenciáján ismertető Achim Traichel főleg a gyermekpornográfiáról beszélt, az adahalászokkal, a számítógépes csalással foglalkozó hackerekkel is az internetrendőrök foglalkoznak.
Anonim piknik a fájlmegosztás
A csoport indulása óta jelentősen nőtt a felfedezett ügyek száma - tudtuk meg Achim Traichel vezető internetnyomozótól. Az első évben még csak 1192 esettel foglalkoztak, mára a jobb eszközöknek, eljárásoknak és az automata felderítésnek köszönhetően tízszer ennyi jogsértésre derül fény. Az évek során számtalan külföldi elkövetőről is gyűjtöttek bizonyítékokat, a magyar rendőröket például mintegy nyolcvan esetről értesítették a netes zsaruk.
Meglepő módon nem csak a torrenthálózatokat ellenőrzik, hanem mára elfeledettnek gondolt csatornákat is. A legfontosabb forrás a 2005 óta nem fejlesztett eDonkey2000, de figyelik a Kazaa-t, a Gnutellát és 17 további hálózatot is. Ezeken többnyire lehet keresni a fájlok digitális ujjlenyomata (hash-e) alapján, így a rendőrök megtehetik azt, hogy az ismerős, egyszer már megtalált törvénysértő felvételeketre újra és újra rákeresve elkapják a fájlt megosztókat.
Olyan ez, mint egy anonim piknik - foglalta össze Traichel a P2P fájlcserélő technológiák jellemzőit. - Mindenki visz valami adatot a közösbe, és mindenki elvisz valami adatot a többiek gyűjteményéből. A rendszer akkor is stabil, ha egyes cserélgetők elhagyják a hálózatot, hiszen nincs központi mag, aminek kiesésével megszűnik a teljes forgalom. Ezek az eszközök maguk legálisak - szögezte le rögtön az internetrendőr - ám a rajtuk keresztül zajló forgalom körülbelül 95 százaléka jogsértő.
Telhetetlen a német pornópiac
Traichel egysége a legutóbbi vizsgálata során két filmet követett négy hónapig. Ez alatt az idő alatt kilencezer felhasználó töltötte le az anyagokat. A számok hatalmasak, a "piac" pedig telíthetetlen, az internetnyomozó nem is próbálta megbecsülni, mennyi új felvétel bukkan fel évről évre.
A P2P hálózatokon zajló forgalom mellett a világhálón is találhatóak gyermekpornográfiát cserélgető csoportok. Ezek ellen könnyebb eljárni, hiszen ha csak egy szerveren vannak meg az adatok, azt egyszerűbb bezárni, mint a többezer torrent vagy eDonkey felhasználó közt szétszórt biteket összetakarítani.
A kapzsiság a magyarok veszte
Nem voltak jelen a Gyermekmentő Szolgálat konferenciáján a gyermekpornográfiával foglalkozó magyar rendőrök. Az internetes bűnözés egyelőre két csoport - a Nemzeti Nyomozó Iroda hatalmas warezfogásával elhíresült csúcstechnológiával foglalkozó csoportja, valamint a Gazdaságvédelmi Osztály Számítógépes Bűnözés Elleni Alosztálya - foglalkozik, ám egyikük sem adott elő. A magyar FBI és a gazdasági zsaruk helyett Oláh András rendőr őrnagy beszélt arról, mik a legjellemzőbb bűncselekmények a hazai interneten.
A különböző nemzeti lottók megnyerésének dőlnek be a leggyakrabban a magyarok - mondta el a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője. Az apróbb, 10-100 eurós regisztráció után átvehető hatalmas nyeremények ígérete sok honfitársunkat téveszti meg. Nem csak a kapzsiság jellemzi a magyar netezőket, segíteni is szeretnek a szerencsétlen helyzetbe jutottakon. A második legnépszerűbb csalási forma a megégett, elveszett, menekülttáborba jutott emberek megsegítését kérő levelek. Ez azért is különösen szerencsétlen, mert a hasonló célú, ám valóban létező szervezetek dolgát nehezítik az átverések.
Ez éppen egy nemzetközösségi lottónyereményről értesítő levél
A most online feltűnő csalások igazából nem újak - tudtuk meg Oláh Lászlótól. Régebben érkeztek a 419-es nigériai csalásokhoz hasonló követségi fejléces levelek faxon is. Az igazán hiszékenyeket pedig oldószerrel állítólag lemosható, csak a csempészet megkönnyítése végett feketére festett dollárokkal verték át a nyolcvanas évek csalói. A Nigériából kimentett pénzek természetesen már akkor sem érkeztek meg, és az oldószer is csak az első bankjegyen működött. A csalások logikája azóta sem változott, ugyanazokat a tulajdonságokat - a kapzsiságot és segíteni vágyást - használják ki.
Oláh László szerint a legegyszerűbb védekezési trükk, ha a hatalmas nyereményről hírt adó levelek első pár sorára rákeresünk a Google-lel. Minden esetben kiderül, hogy a "szerencsében" nyertesek tízezreivel osztozik a felhasználó, és pénzt még senki sem látott. A Bűnmegelőző Osztályhoz eljutó ügyek egyikéből pont azért nem lett bűncselekmény, mert a célba vett felhasználó utánanézett a csaló által küldött adatoknak - például korábbi munkahely -, és így rájött, hogy át akarják verni.
Nem jelenti az online zaklatást a magyar
Nem jellemző, hogy személyes adatokkal való visszaélés miatt indítanának feljelentést a magyarok - tudtuk meg Oláh Lászlótól. Néhány bejelentés érkezik, de az a jellemzőbb, hogy a sértettek a szolgáltatóval lépnek kapcsolatba, hátha az hajlandó eltávolítani az adatokat.
"Akit sérelem ért, az keresse a rendőrséget" - mondta a rendőr őrnagy. A feljelentést nem csak a panaszirodában, három órás sorbanállás után lehet megtenni, az ügyet akár online, e-mailben is el lehet indítani. 2008 februárja óta például az online zaklatás is törvényi tényállás. A törvényhozó ugyan jogászul távközlési hálózaton elkövetett zaklatásként fogalmazta meg - tette hozzá Oláh László - de ez az internetet is jelenti.
Egy ilyen esetben a zaklató leveleket egy dokumentumba összecsomagolva célszerű elküldeni a rendőrkapitányság police.hu-n megtalálható e-mail címére. Amikor a vizsgálat olyan szakaszba jut, akkor a rendőrök értesítik a bejelentőt, hogy személyes meghallgatásra is szükség van. Ehhez persze nem árt, ha az első levelet nem anonim küldték.