Hogyan válasszunk külső merevlemezt?

Jó ideje már annak, hogy adatainkat csak a gép belsejében megbújó merevlemezeken tárolhattuk, ha pedig hordozni akartuk őket, körülményes munkával CD-re, DVD-re kellett írnunk mindent. Manapság azonban mindennapi, megszokott eszközzé váltak az egy mozdulattal csatlakoztatható, külső merevlemezek, amelyek egyre olcsóbbak is, így a nagy mennyiségű adathordozás egyik legkifizetődőbb módszerei.

Nagy szerencséjük van a vásárlóknak a merevlemezeket illetően, ugyanis ez az a termékcsoport, amely folyamatosan és egyelőre töretlenül fejlődik kapacitásban és teljesítményben is, míg az árak kis mértékben ugyan, de csökkennek. Ennek folyományaként minél később vásárol valaki merevlemezt, annál olcsóbban juthat hozzá ugyanakkora adattároló területhez, így nem is árt, ha kicsit elgondolkodunk választás előtt.

Az elmúlt néhány évben markánsan megkülönböztették a felhasználók a normál, asztali gépekben megszokott 3,5 hüvelykes, és a noteszgépekben használatos 2,5 hüvelykes meghajtókra épülő külső adattárolókat. Ez nem véletlen, hiszen jó ideig akár kétszer annyiba került egy kis méretű meghajtó, mint egy normál - a különbséget hordozhatóság, könnyedség tekintetében pedig mindannyian ismerjük. Probléma volt még az is, hogy jelentős lemaradásban voltak a kis meghajtók kapacitás és teljesítmény terén is, külső adattároló esetében általában főleg az első jelenthet problémát. A 2,5 hüvelykes modellekből ma már lényegesen többet adnak el, ami jól mutatja, hogy az utóbbi évek fejlesztései végre egy szintre hozták a két termékcsoportot, nincs már többszörös eltérés - kapacitásban és teljesítményben is csökkent a nagy meghajtók előnye. Utóbbira jó példa a Western Digital VelociRaptor, amely csúcsteljesítményű 3,5-ös belső merevlemez létére belül egy 2,5 hüvelykes egységet tartalmaz. A lényeg, hogy ma már érdemes kisebb méretben gondolkozni, az árkülönbség két azonos kapacitású lemeznél a legtöbb esetben csak néhány ezer forint.

Persze nemcsak a méret a lényeg, a másik kérdéses pont a csatlakoztatás. Már jó pár éve az USB 2.0 az általánosan használt szabvány szinte minden külső eszközben, azonban a kezdetben bőségesnek vélt 480 mbps átviteli sebesség a mai terabájtos adattárolók korában kényelmetlenül lassúvá vált. Kisebb névleges sebessége ellenére a gyakorlatban érezhetően jobb teljesítményt nyújthat a FireWire csatlakozás, de ez sem jelent elsöprő sebességtöbbletet. Ha a belső merevlemezek teljesítményét szeretnénk élvezni hordozható adattárolókon, akkor eSATA-csatlakozással rendelkező terméket keressünk. Az USB 2.0-hoz némileg hasonló aljzatba csatlakoztatható merevlemezek gyakorlatilag ugyanazt a teljesítményt nyújtják, mint a belső SATA-meghajtók.

Ha 2,5-es méretben gondolkozunk, akkor jogos igény, hogy a meghajtó lehetőleg elégedjen meg az USB-port adta árammennyiséggel, ne kelljen a külső tápegységgel is bajlódni. Sajnos az USB-n leadható áram mennyisége nagymértékben függ az adott számítógéptől, így előfordulhat, hogy az elvileg külső tápellátást nem igénylő meghajtó mégsem indul el. Ilyenkor segíthet egy Y (táp céljára külön USB-ággal rendelkező) USB-kábel használata egy 220 voltos USB-tápadapterrel kombinálva. Általános tapasztalataink szerint legjobban a natív USB-csatlakozással ellátott modern modellek gazdálkodnak az energiával, mivel nem tartalmaznak (S)ATA-USB átalakítót. Ilyen merevlemezeket árul például a Samsung vagy a Freecom.

3,5 hüvelykes meghajtók esetében a tápellátás mindenképpen külső adapterrel történik, így biztos nem lesznek problémáink az árammal. További előny lehet, hogy számos 3,5 hüvelykes modellbe építenek extra szolgáltatásokat, amelyek segítenek sokoldalúbban használni magát a merevlemezt. Kaphatók olyan modellek, amelyeket Ethernet-csatlakozással is felszereltek és hálózati háttértárként, NAS-ként (Network Attached Storage) is működhetnek. Alapvető kiszolgáló funkciókat képesek ellátni, így a rajtuk tárolt adatok megoszthatók a helyi hálózaton. Ha nagy méretű állományokat (például videókat) mozgatunk, akkor törekedjünk arra, hogy gigabites Ethernet-csatlakozású és nagy teljesítményű modellt válasszunk. Másik gyakori megközelítés, hogy a külső merevlemezt médialejátszó-áramkörökkel látják el, így a tévéhez csatlakoztatva közvetlenül képes lejátszani az USB-csatlakozás révén PC-ről átmásolt zenéket, képeket és videókat.

Az alábbi felsorolásban pár jellemző modell adatai és átlagos árai találhatóak (ezek az árak a 2009. októberi árszintet tükrözik).

Iomega Home Media Network Hard Drive
~35 000 Ft-tól
Csatlakozás: USB 2.0, Ethernet
Kapacitás: 500 GB
Belső merevlemez: 3,5 hüvelykes
Méretek: 199×125×40 mm

Western Digital My Book Essential 2.0 1TB
~27 000 Ft-tól
Csatlakozás: USB 2.0
Kapacitás: 1000 GB
Belső merevlemez: 3,5 hüvelykes
Méretek: 54×166×137 mm

Plextor MediaX PX-MPM500U
~54 000 Ft-tól
Csatlakozás: USB 2.0, video- és audiokimenetek
Kapacitás: 500 GB
Belső merevlemez: 2,5 hüvelykes
Méretek: 132×78×18 mm

Western Digital My Passport Essential 500GB
~23 000 Ft-tól
Csatlakozás: USB 2.0
Kapacitás: 500 GB
Belső merevlemez: 2,5 hüvelykes
Méretek: 80×15×126 mm

Samsung S2 Portable 500GB
~24 700 Ft-tól
Csatlakozás: natív USB 2.0
Kapacitás: 500 GB
Belső merevlemez: 2,5 hüvelykes
Méretek: 82×17×111 mm

Egri Imre, PCWorld.hu

További tippek a PC World.hu írásai közül:

Hogyan válasszunk notebookot?
Milyen egeret és billentyűzetet válasszunk?
Hogyan vásároljunk számítógépházat?
Hogyan vegyünk gépünkbe memóriát?