Királykütyük az elmúlt évtizedből

Az évtized legfontosabb kütyüinek listáját állította össze az ABC News. A felsorolásban helyet kaptak digitális fényképezőgéphez hasonlóan mindennapivá vált eszközök, ám van néhány meglepetés is. A lista arra is rámutat, hogy hazánk nem technobalkán, az évtized kütyüjeinek nagy részét Magyarországon is meg lehet vásárolni.

Vannak olyan kütyük, amikről minden egyes alkalommal elmondják, mennyire innovatívak, mennyit változtattak a felhasználók életén. Ennek a csoportnak a tagja az Apple 2001-ben bemutatott mp3-lejátszója, az iPod. A kezdetben csak fehér féltégla alakú - ráadásul mechanikus görgetőtárcsával felszerelt - modell létezett, de az évek során lefogyott és ki is színesedett a zenelejátszó.

Azt csak a világ boldogabb felén lehet elmondani, hogy az iPod megváltoztatta a zenevásárlási szokásokat. Mivel hazánkban nem érhető el a dalok százezreit tartalmazó iTunes Store, a magyar iPod tulajdonosok csak a dalok.hu-ról vásárolt, CD-ről digitalizált vagy épp összekalózkodott zenével tölthetik meg készülékeiket.

A legokosabb okostelefon

Nem kerülhette el a listára kerülést az iPod telefont is tartalmazó nagytestvére, az iPhone. A legmenőbb okostelefont birtoklók minden statisztika szerint többet neteznek készülékükön, többet játszanak, többet leveleznek, mint a konkurens kütyük gazdái. Az iPhone abban is különleges, hogy a hozzá tartozó szoftverboltból a magyarok is vásárolhatnak. Az App Store tette a készüléket többé egy igényesen megvalósított okostelefonnál. Ugye, hogy nem volt az iPhone előtt olyan kütyü, amit vízmértékké lehetett alakítani? A néhány dollárért beszerezhető szoftverek fejlesztői között ráadásul magyar csapatokat is találunk szép számmal.

Az alkalmazások tették naggyá az iPhone-t

Hazánkban nem annyira elterjedt a Blackberry, mint Amerikában, ezért is állunk értetlenül a folyamatos levelezésben levő üzletembereknek tervezett mobiltelefon első tízbe jutásán. Az ABC News újságírói azzal indokolják a kütyü előkelő helyezését, hogy a városlakók, egyetemisták sőt a háztartásbeliek is rászoktak az üzleti telefonra. Persze rosszul is vette volna ki magát, ha Obama elnök kedvenc kütyüje kimarad a válogatásból.

Tíz éve még papírtérképpel navigáltunk

Azt se kell figyelni, hogy világít-e apró kijelző a középkonzolon, mindenki tudja, mire kell gondolni, ha egy egész kocsisor ugyanarra próbál megszökni a dugóból. Drága térképes játékból a GPS a mindennapok eszközévé vált. A különböző olcsóbb típusokat már húsz-harmincezer forintért haza lehet vinni, de a profi készülékek sem kerülnek sokkal többe százezer forintnál. Az árért cserébe hihetetlen biztonságtudatot kapnak az autósok, míg meg nem tanulják: igazán eltévedni csak térképpel lehet.

A GPS-ekhez hasonló árzuhanáson vannak túl a digitális fényképezőgépek is. Az ezredfordulón még súlyos százezer forintokat kellett kifizetni a legegyszerűbb, a filmes gépekhez fel sem érő kütyükért, ma pedig jóformán a vásárló után dobálják a csekélyebb tudású modelleket. Nehéz elképzelni olyan családi eseményt, partit, ünnepet, amin ne fotózna valaki. A képek - különösen a kínosak - pedig többnyire megtalálják az útjukat az internetre. Kétség nem fér hozzá, hogy a digitális fotómasináknak az évtized kütyüit összefoglaló listán a helyük.

Fel se tűnik, annyira természetes lett

Csak az tudja igazán értékelni a pendrive-ok zsenialitását, aki még emlékszik a megjelenésük előtti, floppylemezzel, írható CD-vel fémjelzett évekre. A kis helyen elférő - és emiatt könnyen szem elől veszíthető - tárolók teljesen megváltoztatták a másoláshoz fűződő viszonyunkat.

Pendrive: elképzelhetetlen mennyiségű adat egy öngyújtónyi eszközben

Lassan három éve lehet kapni kicsi, könnyű és viszonylag olcsó netbookokat. Az első gyengébb próbálkozások után a gyártók hamar belátták, hogy az internetezős gép mellett még néhány funkciót be kell töltenie a laptopok kistestvéreinek, erősebb gépek kellenek. Az Intel Atom processzorok megjelenésével a probléma megoldódott, a nagyobb akkumulátoroknak és ügyesebb energiatakarékos beállításoknak hála akár egy egész munkanapot is kibír. Mostanra egészen nehéz kérdéssé vált, hogy új gép vásárlása esetén nagy laptopot kell választani vagy elég egy kis netbook.

Konzoljáték az anyukáknak is

Lassulásban vannak már a Wii eladásai, a két nagyobb teljesítményű konzol elkezdi megszorongatni a Nintendo hadonászós irányítóval érkező játékgépét. A készülék hatása viszont tagadhatatlan, a Los Angeles-i E3 videojáték-kiállításon a Microsoft és a Sony is mozgásérzékelős irányítókat jelentett be.

Meg is mozgathat a videojáték

Az újfajta irányítók elterjesztése mellett még egy dolog miatt lehet szeretni a Wii-t: új rétegekkel kedveltette meg a videojátékokat. Az egyensúlyozós kontrollerrel szállított Wii Fit pedig azt is megmutatta, hogy a játék fitnesz célokat is szolgálhat.

Könyvhöz és filmhez is vannak kütyük

Délelőtt még azt írtuk volna, hogy a villanykönyvek nem igazán vannak jelen hazánkban. Egy típust lehet venni magyar kereskedőtől, két másik fajtát lehet rendelni nemzetközi cégektől, és ennyiből áll a piac. Olvasnivalót csak a Magyar Elektronikus Könyvtárból, a Digitális Irodalmi Akadémiáról és kalóz forrásokból lehetett beszerezni. A Magyar Telekom azonban éppen ma délután jelentette be, hogy egyes mobilnetes csomagjaihoz villanykönyvet is lehet venni extraként.

Nem jutott át az óceánon a TiVo

Az olvasnivaló kérdése ugyan még nincs megoldva ezzel a lépéssel, sokkal több megvásárolható friss szórakoztató irodalmi műre lenne szükség, hogy igazán jól érezzük magunkat. Az viszont biztos, hogy a technobalkán egy darabja most tűnik el.

Az ABC News listáján csak egy olyan termék van, ami sosem jutott el hazánkba: ez a TiVo. Míg az Egyesült Államokban nagy sikert ért el a szolgáltatóktól független, saját digitális műsorújsággal felszerelt videórögzítő, addig Európában meg se próbálták bevezetni a piacra. Igazán panaszra nincs okunk, a kábeles szolgáltatók többnyire rendelkeznek olyan saját szolgáltatásokkal - T-Home tévé és UPC Direct - amik hasonlóak a TiVo-hoz.

És mégis, mi hiányzik?

A valóban megvásárolható e-könyvekhez hasonlóan a tartalom vagy a megvásárolható szolgáltatás hiányzik a hazánkba is importált készülékekből. A Microsoft Xbox 360 konzolját megvásárló gamerek például hozzáférnek a független fejlesztők által írt játékokat tartalmazó Xbox Live-hoz, de az ott elkölthető pontokat nem vehetik meg bankkártyával. Ha szeretnének egy játékot, kénytelenek elballagni a legközelebbi videojáték-boltig egy feltöltőkártyáért. A kényelmetlenség ellenére helyzetük még mindig jobb, mint a Sony Playstation tulajdonosoké, akik a játékgéphez tartozó webboltot sem érik el egyelőre. Majd talán egyszer.

A fentiekhez hasonlóan fájó hiány az iTunes zenebolt. A korlátozásokat meg lehet kerülni, külföldről vásárolt ajándékutalvánnyal például a magyarok is vehetnek zenéket. A vásárláshoz csak egy jól hangzó külföldi címet kell hazudniuk - ajánlatunk: Cupertino, Infinite Loop 1., ez az Apple központjának címe -, és már tölthetik is le a számokat. A kényszermegoldás körülményessége is rávilágít arra, hogy pont az nem érhető el még hazánkban, ami az iPodot igazán naggyá tette. Ugyanez a helyzet a villanykönyvekkel is. Az már biztos, hogy kütyübolondnak lehet lenni Közép-Európában is, csak még az igazi kényelem hiányzik. De technobalkán már régen nem vagyunk.