Idén a nappalikba is eljut a 3D-mozi

Érkeznek az első térhatású képet megjelenítő tévék, de idén boltokba kerülnek az első 3D-s filmek a megnövelt tárolókapacitású Blu-ray lemezeken és tévécsatornákon is, utóbbival még idehaza is kísérletezni fognak. Ha valaki hajlandó megfizetni, az év végén jó eséllyel már élvezheti is például az Avatart saját nappalijában a moziban megismert módon, háromdimenzióban.

Az idei Las Vegas-i CES (Consumer Electronics Show) egyik legnagyobb durranásának a háromdimenziós megjelenítésre alkalmas, azaz az IMAX-mozihoz hasonlóan térhatású látványt is biztosítani képes tévékészülékek számítanak. Szakértők szerint az élmény olyan mértékű növekedését biztosítják majd ezek a készülékek, mint a fekete-fehér után a színes, majd pedig a HD-felbontást kínáló modellek, bár sokan még HD-felbontású tévével sem rendelkeznek. Az extra látvány biztosításához természetesen megfelelő tévékre lesz szükség. Ezekből ugyan már korábban is mutattak be prototípusokat, de az idei CES-en már olyan készülékek debütáltak, amelyek nemsokára - várhatóan az év második felében - a boltokban is kaphatók lesznek - még ha egyelőre sokba is fognak kerülni.

Las Vegasban egyebek mellett a Sony, a Panasonic és a Toshiba, a Samsung és a JVC és az LG is bemutatta azokat a plazma- és LCD-készülékeket, amelyek képesek lesznek térhatású kép megjelenítésére. A 3D élményhez egyébként az IMAX-moziból ismert, bár kissé eltérő elven működő - de nem a kék-piros színű lencsével ellátott - szemüveget is viselnie kell a nézőnek, akárcsak a moziban. Ezek a készülékek természetesen a hagyományos adásokat is meg tudják jeleníteni, így a Híradót nem kell majd feltétlenül 3D-szemüvegben bámulni. Léteznek olyan 3D-s tévék is, amelyek szemüveg nélkül is térhatású látványt nyújtanak, de ezek nagyon drágák, ezért csak professzionális célra használatosak, a világszerte elterjeszteni kívánt szabványt, így a Blu-ray 3D-t a szemüveges modellekkel lehet majd élvezni.

Így működik a 3D képalkotás

A 3D-s tévé többféle technológiát is használhat a térhatású kép megjelenítéséhez. Ezek közös lényege, hogy a néző két szeméhez eltérő képet kell eljuttatni, hiszen térlátásunk azon az elven működik, hogy két szemünk egymáshoz képest némileg eltolt képet lát, és a különbségekből számolja ki agyunk a mélységi információt. A legrégebbi módszer egyszerre jeleníti meg a két szemnek szánt képeket, de eltérő színezéssel, s egy olyan szemüvegen keresztül áll össze a térhatású kép, amelynek egyik lencséje az egyik színt, másik a másikat szűri ki - jellemzően piros és kék lencse (anaglif) vagy polarizált lencsék végzik el ezt a feladatot. A technológia már megy ki a divatból, hiszen itt van helyette az aktív szemüvegek trükkje: itt hol az egyik, hol a másik szemet takarja le a szemüveg, s ezzel szinkronban felváltva jeleníti meg a tévé a megfelelő szemnek szánt képet. Sokkal ígéretesebb, merthogy nem igényel speciális szemüveget az autosztereoszkopikus képalkotás: ennél a képernyőn minden pixelt megdupláznak (a pár egyik tagja az egyik, másik tagja a másik képhez tartozó pixelt jeleníti meg), s a pixelpár előtt egy lencse úgy szórja szét a fényt, hogy bizonyos távolságból nézve a kijelzőt a két szemünkbe a kétféle kép jut el. Ez a módszer a sokaknak ismerős kacsintós pénztárcák logikáján alapul, de vannak hátulutői: csak bizonyos pozíciókból nézve működik. A legújabb, ma még csak kisérletinek mondható technológia a holográfián alapul - egyelőre drága és sokat fogyaszt, de ez valódi térhatású képet alkot, ami minden szögből nézve működik, és a néző sem lesz tőle tengeribeteg.

Házimozi nem csak HD-ben, 3D-ben is

A Blu-ray lemezen kiadott filmek extrája eddig a korábbinál jóval nagyobb képfelbontás, és a még tökéletesebb hangzás volt - térhatású hang ugyanis már a hagyományos DVD-kkel is elérhető volt. A kék lézerrel kiolvasható filmlemezeket most a térhatású látvánnyal teszik vonzóbbá a kiadók. A 3D-s kiadványok lejátszására azonban nem lesznek alkalmasak a jelenleg elérhető Blu-ray-lejátszók, csak az újabb, ezzel kompatibilis típusok, persze ezek is csak megfelelő tévékészülékkel párosítva.

Ez utóbbiak sajátossága a szupergyors képfrissítés. A térhatás érzetét ugyanis úgy állítják elő, hogy a két szem kétféle nézőpontjából látható képeket közvetítik hol az egyik, hol a másik szem számára, ezek váltakozása azonban olyan gyors, hogy az ember nem érzékeli a frissítést.

Forrás: AFP

3D egyelőre csak szemüveggel

A speciális szemüvegekre a jelenlegi eljárás esetében azért van szükség, mert az akkumulátorról működő pápaszemek a tévé vibrálásával szinkronban sötétítik el hol az egyik, hol a másik szem előtt lencséjüket, így biztosítva azt, hogy az adott képkockát mindig a megfelelő szem lássa. Természetesen ez is olyan gyorsan történik, hogy a váltásokat nem lehet észrevenni. Mivel aktív, nem is olcsó eszközökről van szó, fontos, hogy a 3D-s szemüvegek is kompatibilisek legyenek egymással tévétől függetlenül: a 3DTvreviews.org úgy tudja, RealD néven a nagy gyártók közös szabványt dolgoztak ki ennek érdekében, az ilyen felirattal ellátott okulárék minden - vagy legalábbis a legtöbb - 3D-tévével működni fognak.

A gyártók kínálatában egyaránt elérhetők lesznek 3D-képes plazma- és LCD-készülékek, sőt, a Samsung és a Toshiba olyan modelleket is bemutatott, amelyek a hagyományos, kétdimenziós műsorokat konvertálják át valamilyen algoritmus segítségével térhatás érzetét keltő ál-3D-be - ez azonban nyilván nem éri el az eleve speciális, több objektíves háromdimenziós kamerákkal rögzített adásokat. Az év második felében kerülnek a boltokba az első Blu-ray 3D márkajelzésű kiadványok, többek közt James Cameron Avatar-ja, a Derült égből fasírt, vagy a Szörnyek az idegenek ellen című animációs filmek, emellett várható a térhatású üzemmódban is futtatható konzolos videojátékok széles körű elterjedése is.

Több adatot tárol a Blu-ray

A Sony és a Panasonic a kiállításon azt is bejelentette, hogy olyan megoldást dolgozott ki, amellyel egyharmadával kibővíthető a Blu-ray lemezek adattároló kapacitása. A jelenlegi 50 gigabájt helyett így 66,8 gigabájt adatot lehet felégetni majd ezekre a lemezekre. A megnövelt tárkapacitású Blu-ray médiumok a meglévő eszközökkel is kompatibilisek lesznek, bár rendszerszoftverük, vagyis firmware-jük frissítésére szükség lesz. Bár az új megoldás bevezetésének pontos dátumát még nem tűzték ki, erre valószínűleg még az idén sor fog kerülni - olvasható a Blu-ray.com-on. A megnövelt tárkapacitásnak köszönhetően a kiadóknak a Blu-ray-en kiadott, a hagyományos filmeknél több helyet foglaló 3D-s alkotások mellé is el tudják helyezni az extra tartalmakat.

Hamarosan a tévé is háromdimenziós lesz

Számos külföldi tévétársaság is tervezi 3D-s csatornák beindítását, Dél-Koreában hamarosan meg is kezdik az első ilyen csatorna üzemét, amely földi sugárzású digitális platformon, tehát antennával fogható módon lesz nézhető. Az Antenna Hungáriánál ezzel kapcsolatban érdeklődésünkre elmondták, hogy az idén idehaza is megkezdik a megoldás tesztelését a földi sugárzású MinDig TV-n - persze ez nem jelent semmiféle garanciát egy későbbi éles üzemre.

A UPC-t is megkerestük a kérdéssel, a társaságnál elmondták, hogy külföldi anyacégük, a Liberty elnök-vezérigazgatója a CES-es bejelentések kapcsán interjút adott, amelyben arról nyilatkozott, hogy az elsők között szeretnék elérhetővé tenni a 3D-s technológiát Európában. Konkrét indulási tervekről egyelőre Mike Fries sem beszélt - a Samsunggal együttműködve egyelőre a megoldás tesztelésénél tartanak-, az interjúból csupán az derül ki, hogy 2011-ben olyan fejlett set-top-boxokat akarnak kínálni ügyfeleiknek, amelyek nem csak tévénézést, hanem internetes szolgáltatásokat kínálnak. Azt, hogy idehaza mikor várható egy ilyen szolgáltatás premierje, a UPC-nél sem tudták megjósolni, de feltehetően nem a közeli jövőben, hiszen itthon még a HD-tartalmak megjelenítésére képes tévék aránya is csak mintegy tíz százalékos statisztikáik szerint.

Forrás: [origo]

A Daily Telegraph beszámolója szerint az Egyesült Államokban az ESPN sportcsatorna júniustól az amerikai PGA Tour golfközvetítéseket közvetíti majd 3D-ben, míg a Sony a FIFA-val kötött megállapodást, melynek keretében 25 meccset adnak majd le úgy, hogy a megfelelő tévével rendelkező nézők térhatásban is élvezhessék azokat. Három nagy amerikai médiakonglomerátum, a Discovery, a Sony és az IMAX stratégiai szövetség keretében 2011-től az USA-ban olyan közös csatorna beindítását tervezi, amely a nap 24 órájában háromdimenziós műsort sugároz majd - egyebek mellett dokumentum-, és mozifilmeket, valamint gyerekprogramokat. A DirecTV amerikai műholdas szolgáltató a Panasonic-kal együttműködve indít be három 3D-s csatornát, melyek használatához speciális set-top boxot adnak az ügyfeleknek.

Nem garantált a siker

A Discovery elnökének becslései szerint az idén nagyjából 5 millió háztartásban fognak majd 3D-képes tévét használni, az következő 2-3 év alatt azonban a nézők száma további 20 millióval bővülhet - ez azonban még mindig csekély számnak mondható a teljes piachoz viszonyítva.

A DisplaySearch cég elemzője ennél pesszimistább: az idei évben világszerte is csupán 1 millió darab 3D-tévé eladását tartja valószínűnek, ami a teljes tévépiac várható 200 milliós eladásaihoz képest elenyészőnek mondható. Ez a társaság 2012-ig globálisan mindössze 9 milliós eladást jósol, ami ugyancsak azt jelzi előre, hogy nem csak maguk a tévék, de a 3D-s filmek és tévészolgáltatások sem lesznek olcsók.

A kevéssé kecsegtető számok mellett az is gyakran felmerül, hogy a 3D tévét talán nem is annyira szeretnék az emberek, mint azt a gyártók remélik. Az IMAX teremben élvezni a hatalmas kivetítő élményét ritka esemény, ami a nappaliban mindig ott ácsorgó készüléken hamar megkopik és unalmas lesz - a szemüveg pedig felsorakozik a folyton elkallódó távirányítók mellé, mint egy újabb kötelező, de idegesítő eszköz. Mindez igaz, de azért azt se felejtsük el, hogy ha valamit az egész szórakoztatóelektronikai szakma egyszerre kezd el művelni, le is nyomja a fogyasztók torkán.