Azok után, hogy több hónapon keresztül egyre fokozódó izgalommal várta a nagyközönség az Apple új készülékét, Steve Jobs a szerdai bemutatón kiábrándította a csodavárókat. Korábban azt hallottuk, ez lesz az Apple alapító-vezérigazgatójának élete legfontosabb munkája. A kiszivárogtatott információkban arról is szó volt, hogy forradalmian új kezelőfelülete lesz. Igaz, Jobs vagy környezete mindezeket nem soha nem erősítette meg, de a bemutató napján alaposan rácáfolt a várakozásokra, amikor a feltételezett csodakütyü helyett egy 10 hüvelykesre növelt iPod Touch-ot - vagy ahogy a kritikusabb internetezők fogalmaztak: egy iPhone operációs rendszerrel felszerelt digitális képkeretet - rántott elő, ami lényegében semmi újat nem tud ahhoz képest, amit az érintős iPod kicsiben már eddig is prezentált. Ráadásul telefonálni sem lehet vele.
Bár az iPadnek nagy felbontású képernyője van, mobilnetezni lehet rajta, és iszonyú sokáig bírja az akkumulátora (az új készülékről szóló részletes leírást lásd itt), nagy meglepetés nem volt, még azt is megjósolta előre a szaksajtó, hogy az iPadre könyveket lehet majd letölteni (igaz, ehhez mindenki az iTunes-t sejtette csatornának, nem pedig egy különálló webshopot, az iBookot.) Ehhez a jósláshoz pedig nem kellett nagy tudomány: ha egyszer a cég egy e-könyv-olvasóval megegyező méretű készüléket hoz ki, akkor teljesen logikus lépés letölthető könyveket árulni rá, főleg, hogy már az iPhone-on is régóta lehet olvasgatni.
Sehol nincs viszont a nyomtatott sajtó megmentésére hivatott digitális forradalom - ha csak a teljes újságoldalt kicsiben megjeleníteni képes New York Times-kliensszoftvert nem tekintjük szolid előjelnek. De mindez továbbra is csak logikus folyománya az eddig látott fejlesztéseknek, semmi több. Kicsit nagyobb, kicsit feltűnőbb, kicsit jobb.
Jobs magánya
Azt, hogy az Apple bemutatójának közönsége is mennyire így érezte ezt, jól jellemzi a készülék ottani fogadtatása. Amikor helyi idő szerint reggel tízkor Steve Jobs színpadra lépett a San Franciscó-i Yerba Buena Arts Centerben, álló, de amolyan illedelmesen visszafogott ováció köszöntötte, ami leginkább annak szólt, hogy a májátültetése után szemmel láthatóan még mindig nem teljesen regenerálódott Apple-vezér betegsége és júniusig tartó, majdnem egy évnyi távolléte után most lépett színpadra másodszor.
Jobs rögtön elhintette, hogy valami varázslatos új készülékkel indítják a 2010-es évet, és amikor egy rövid, pár perces felvezetés után a készülék funkcióit kezdte el mutogatni, szokása szerint nem fukarkodott a szuperlativuszokkal. "Amit ez a készülék tud, egészen különleges". "Hát nem vagány?" "Ez lenyűgöző" - kommentálta saját produkcióját, ám a termékbemutatót ezúttal néma csendben fogadta a közönség. Amikor az iPad először megjelent az óriási kivetítőn, természetesen kapott egy kis tapsot, de ezt követően Jobs húsz percen keresztül csendben, két mondat között összeszorított szájjal nyomogatta a készüléket, hogy megmutassa, miként lehet rajta internetezni, gépelni, videót nézni, és így tovább.
Az első demó nem váltott ki hangos sikert
Rossz, és egy kicsit szívfájdító is volt nézni, ahogy az idősödő, kissé még mindig legyengült Jobs egy bőrfotelben ül közönsége előtt, és mint egy makacs öregúr, kitartóan mutogatja a gépet, miközben a nézők elkerekedett szemekkel, döbbenten, vagy éppen fejüket vakarva, csendben bámulják. Igaz, ami igaz, Jobs a bemutatónak ebben a részében semmi izgalmasat nem mutatott: szép volt ugyan az e-mail kliens, a naptár, vagy a fotógaléria, de ennél mindenki többet várt. Amikor Jobs a YouTube lejátszót indította el az 1024x768 pixeles képernyőn, a Gizmodo bloggerei először úgy hallották, mintha az Apple-vezért azt mormolta volna orra alá: "Itt a kibaszott YouTube!"
A bemutató felvezetőjében Jobs szokás szerint a cég eredményeit foglalta össze. Elbüszkélkedett a 250 millió eladott iPoddal, a hatalmas tömegeket vonzó Apple Store-okkal, és a cég rekord összegű bevételével: az utolsó negyedévben 15,68 milliárd dollárt kaszált a cég, miközben éves bevételeik átlépték az 50 milliárdos dollárt. Jobs mindezt úgy adta elő, mintha csak kötelességszerűen emlékezne meg róla, ha már egyszer így történt, pedig ezután következett a lényeg. Honnan ez a rengeteg pénz? A cég iPodokat, iPhone-okat, és Maceket árul - és ez utóbbiakból is a notebookok fogynak leginkább, foglalta össze Jobs. Vagyis, jött a konklúzió: évi 50 milliárd dollárral a bevételek tekintetében immár az Apple a világ legnagyobb, hordozható eszközöket gyártó cége. Nagyobb, mint a világot camcorderekkel elárasztó Sony, nagyobb, mint a Samsung, és nagyobb, mint a világelső mobilgyártó, a Nokia. Egy ilyen cég nem csinálhat hülyeséget, és a mostani lépése is valami jelentős lesz - sugallta az üzenet.
Nem iPhone vagy netbook helyett
Jobs csak ezek után tért rá a tabletre, amit azzal a kérdéssel vezetett fel: vajon elfér-e még egy mobilkészülék-típus az okostelefon és a notebook között? A PC-piac válasza erre a kérdésre a netbook, az olcsó, könnyen hordozható minigép, de az Apple-vezér ezt a termékszegmenst gyorsan le is szólta, mondván: a netbook csak egy olcsó, gyenge teljesítményű notebook, ami PC-s szoftvert futtat. Ezek után árulta el, szerintük az iPad a megoldás: az olcsó, iPhone-szoftvert és iPhone-alkalmazásokat futtató, de nagyobb felbontású és kényelmesebben kezelhető táblagép. Nem okostelefon, de nem is számítógép, és, még egyszer tegyük hozzá: olcsó. A típus 500 dolláros indulóára és a full extrás változat 830 dolláros ára nem számít soknak, főleg az amerikai piacon, és főleg ahhoz képest, hogy korábban a legtöbben egy 1000 dolláros csodamasinára tippeltek volna.
Forintban valahol 100 és 160 ezer között van az iPad amerikai ára, vagyis alig kerül többe, mint egy netbook. Ez az ár csak azért lehet sok, mert az iPad nem váltja ki a notebookot, hiszen, bár várhatóan az iWorkhöz hasonlóan komolyabb szoftverek is megjelennek majd rá, iPhone OS működteti, és telefon helyett sem jó, hiszen telefonálni nem lehet - igaz, a mérete miatt nem is lenne praktikus - vele. Az iPad inkább egy harmadik eszköz, amivel a számítógéptől felállva is lehet az okostelefonnál kényelmesebb felületen internetezni, dolgozni, vagy este az ágyban, nyaralás alatt a strandon fekve olvasgatni, játszani, amikor nem szeretnénk laptopot magunkkal cipelni. Notebook vagy számítógép helyett megvenni tehát, úgy tűnik, nem érdemes, mellé viszont egy kicsit luxus.
Ennek ellenére teljesen logikus lépés volt az Apple-től, hogy az elmúlt évek legsikeresebb szoftverplatformjára, az iPhone OS-re építette az új készüléket. Mint azt Jobs a bevezetőben is felemlegette: az iPhone App Store 140 ezer szoftverből álló kínálattal rendelkezik, és már 3 milliárdnál több letöltéssel büszkélkedhet. Az iPhone OS az egyik legnépszerűbb okostelefon-platform, miközben a cég számítógép-eladásai világviszonylatban alig észrevehetőek, nem csoda hát a mobilitás irányában tett következő, erőteljes lépés.
Az átlagembernek pont ez kellhet
Táblagépet már sok gyártó dobott piacra az elmúlt években, de egyik modell sem lett elsöprő siker. Ezek a gépek rendszerint teljes Windows operációs rendszert futtattak, és nagyon drágák voltak, a kezelőfelületük pedig a multitouch-korszak beköszöntét megelőzően egyáltalán nem volt kényelmes. Az Apple viszont tud kiváló kezelőfelületet készíteni, ezt mindenki tudja, aki fogott már a kezében iPhone-t vagy iPod Touch-ot, és ezeknek a miniatűr kütyüknek nem csak az a különlegessége, hogy érintősek, hanem az is, hogy formájuk, kialakításuk, szenzoraik (a gyorsulásmérő, a fényérzékelő, a mikrofon, a digitális iránytű) univerzális segédeszközzé, vagy játékszerré teszik őket. Mert azt Steve Jobs és csapata nagyon tudja, nagyon érti, hogyan kell hasznos, praktikus eszközt tervezni. Ők már régen nem abban gondolkodnak, milyen legyen egy számítógép vagy egy telefon: ők abban gondolkodnak, milyen legyen egy hétköznapi életben használató termék.
Érintőképernyőben jobb, mint az elődök
Éppen ezért érdemes egy kicsit máshogy gondolni az iPadre, mint ahogy elsőre tennénk: ez nem egy noteszgép akar lenni, hanem egy hétköznapi életben használható tárgy. Egy építész kezében lehet tervezőasztal, egy művész kezében rajztábla, egy zenész kezében keverőpult. A hétköznapi ember kezében pedig egy kényelmes internetező- és szórakoztatóeszköz. Sokaknál pedig a számítógép is csak ezt a szerepet tölti be: lehessen rajta internetezni, e-mailezni, fotókat nézegetni, zenét hallgatni, videót nézni, és ennyi. Nekik akár egy nagyobb PC helyett is elég lehet, így, ahogy van, mobilos szoftverrel.
Valószínűleg ellenfelei is lesznek a készüléknek. A hétköznapi internetes funkciók ellátására már most készül a Google Chrome OS - igaz, szórakoztató funkciók nélkül. De ott van a másik, Google-közeli operációs rendszer, az Android is, ami elvileg ugyanígy alkalmas rá, hogy egy nagyobb multimédiás, internetező tabletet működtessen, és a Nokia Maemo nevű, Linux alapú szoftverével működő N900-as okostelefonja is valami ilyesmit valósít meg. Az Apple kütyüjének "csupán" annyi előnye van velük szemben, mint a cég minden más készülékének: igényes, szép, látványos, és könnyen, bolondbiztos módon kezelhető.
A hátránya viszont ugyanebben rejlik: zárt, szebben mondva, "menedzselt" rendszerben működik, vagyis az Apple saját szolgáltatásai nélkül kevesebbet ér. A cég a készülékre telepíthető szoftvereket is alaposan megszűri, de ennél nagyobb visszatartó erő lehet az Amerikán kívüli - például a hazai - vásárlóknak, ha nem lesz rá lokalizált (esetünkben: magyar nyelvű) könyveket kínáló iBooks, vagy hasonlóan lokalizált iTunes (hiszen az Apple letöltőközpontját még mindig nem érhetik el közvetlenül a hazai vásárlók). Igaz, az Apple-re eddig is jellemző volt, hogy csak az amerikai piacon érezte igazán otthon magát, oda koncentrált a fejlesztésekkel, a világ többi részén egy kicsit különcnek számít az, aki fenntartások nélkül elfogadja a cég üzletpolitikáját. Emiatt azonban a hozzánk hasonló piacokon inkább csak a geekek játékszere lehet a készülék. Nem véletlen, hogy hatalmas ellentábor alakult ki már az iPhone körül is, amelynek feltört változatán sok ötletet - például az autós navigációt - előbb valósítanak meg a "sötét oldalon" álló fejlesztők, mint azok, akik az App Store-ba dolgoznak. Lehet, hogy így lesz ez az iPaddel is.
Vegyes fogadtatás
Nem rossz kis készülék teház az iPad, a fogadtatása viszont mégis nagyon vegyes. Ami az Apple-rajongótábort illeti, ők ezúttal saját csapdájukba estek azzal, hogy valóságos megváltást vártak a táblagéptől. A legtöbben azt gondolták, egy teljes értékű, notebook helyett is használható, OS X-et futtató csodakészüléket kapnak az "extra nagy iPod Touch" helyett. Steve Jobs maga is kirakta a kivetítőre tegnap a Mózest a kőtáblákkal a kezében ábrázoló metszetet, ami ilyen-olyan formában sok helyen megjelent, idézve a Wall Street Journalt: "Legutóbb, amikor ilyen nagy izgalmat okoztak valamiféle táblák, akkor parancsolatok voltak rájuk írva." "Nevetnem kellett rajta magamban" - kommentálta a képet Jobs.
Jobs: "Sokkal intimebb, mint egy laptop"
Valahogy így fogadta a táblagépet a szakma is: nem elutasítóan, de visszafogott lelkesedéssel. Az első beszámolókban az eszközt kipróbáló újságírók mindegyike elismerően nyilatkozott a hardverről, derül ki a Mac Rumors összefoglalójából, egyedül az iPad 70 dekás súlyát találták a kényelmesnél többnek. A Cnet szerint a készüléknek nincs esélye a netbookokkal szemben, mert nincs billentyűzete: a szaklap újságíróját látszólag nem győzte meg a nagy méretű virtuális billentyűzet, és az, hogy mennyivel közvetlenebbül kezelhetők a szoftverek a multitouch-os érintőképernyőn. Másoknak - sokaknak - a beépített kamera hiánya fáj.
A jövő újságja: már iPhone-on is láttuk, csak itt szebb
A New York Times által megszólaltatott gartneres elemző a Flash és a multitasking hiányán fanyalog, egy másik piackutató szerint viszont így is tökéletes eszköz lehet az iPad az átlagfogyasztónak. A Gartner egy másik, a BBC-nek nyilatkozó elemzője szerint viszont egyértelműen nyerő termék, ami otthon és az iskolában egyaránt jól használható. Az Amazon egyik, szintén az NYT-nak nyilatkozó befektetője szerint pedig a Kindle e-könyv-olvasónak is méltó vetélytársa lehet az iPad. A tőzsde már nem reagált ilyen bizakodóan: az Apple részvények árfolyama a bemutató kezdetén zuhanásnak indult, majd emelkedett egy kicsit, de másnap ismét 2,7 százalékos mínuszban volt a bemutató előtti nyitóárhoz képest.
Az iPad jövőjét megjósolni a mostani helyzet alapján nehéz: nagy bukás, úgy tűnik, nem lesz belőle, de mindent elsöprő siker sem. Leginkább Michael Gartenberg, az Interpret piackutató elemzőjének véleményével kell egyetértenünk: az iPad nem forradalmi újításokat hozott, csak összegezte mindazt, amit az Apple eddig kitalált. Rövidesen kiderül, beépítették-e azt a rejtélyes pluszt is, amitől egy ilyen határterméket megkedvelnek a kritikus, de rajongásra is képes fogyasztók.