Buzz: a Google eddigi legnagyobb fiaskója

A keresőcég ellen már panaszt tettek és pert is indítottak Amerikában az új közösségi szolgáltatás miatt, mert az túl sok bizalmas információt fedett fel a felhasználóiról. A Buzzt azóta is javítgatja a cég, de még mindig nem tökéletes.

A Buzz nagyon találó név a Google új szolgáltatásának. A kifejezés egyik jelentése hír, zsongás, vagy találóbban felhajtás. A február 9-én elindított újdonsággal tele van a sajtó, de nem azért, amiért a cég szerette volna. Noha eleinte arról szóltak a hírek, mire jó a Buzz (amit magyarul Zümm néven vezetett be a cég), a szalagcímekben hamarosan az lett a téma, hogy miért kockázatos a használata.

A keresőcég újdonsága, ha egyszerűen akarunk fogalmazni, egy üzenőfal, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználók szöveges üzeneteket, képeket, videókat osszanak megy egymással a weben, amelyek továbbadhatók, ajánlhatók, és hozzájuk is lehet szólni. A dolog valahogy úgy működik, mint az iWiW és a Facebook üzenőfala: az oda beküldött tartalom meg is jelenik, a képeket diavetítés formájában lehet megnézni, a videók közvetlenül lejátszhatók.

Az ötlet nem rossz, az viszont érdekes lépés volt a cég részéről, hogy a Buzzt nem önálló szolgáltatásként indította el, hanem a Gmail levelezőbe integrálta. Ezzel a lépéssel az volt a cél, hogy a felhasználók meglévő kapcsolatrendszerére épüljön a dolog. A szoftver automatikusan összegyűjtötte, kivel leveleznek, csevegnek leggyakrabban a gmailezők, és őket automatikusan összekötötte egymással, vagyis látták egymás üzeneteit - mintha ismerősnek jelölték volna egymást egy közösségi oldalon.

A Gmailnek ártott

Hamarosan kiderült azonban, hogy ezzel komoly biztonsági rést sikerült ütni a Google egyik legfontosabb szolgáltatásán, a levelezőn. A Buzz ugyanis automatikusan közzé is tette a neten a felhasználó követőinek és követettjeinek listáját, vagyis közvetve arról lehetett tájékozódni a révén, hogy ki kivel levelezik a legtöbbet. A CNet már a Buzz elindulásának másnapján felhívta a figyelmet arra, milyen kockázatos ez, hiszen eltitkolt személyes vagy üzleti kapcsolatokat is felfed ország-világ előtt.

A követők megosztását ki lehetett kapcsolni ugyan, de a felhasználók többsége számára ez nem volt egyértelmű, mint ahogy az sem, hogy a Buzz nyilvánosságra hozza majd a kapcsolataikat. A kontaktlista megosztását a Google-os felhasználói profilban lehetett letiltani egy eléggé elrejtett opcióval, amit hamarosan egy felugró ablakba tettek, ami a Buzz első használatakor jelenik meg. A cég a múlt hét végén megváltoztatta a hálózatépítés gyakorlatát is: már nem teszi automatikusan egymás követőivé a felhasználókat, csak javaslatokat ad a lehetséges partnerekre. A szolgáltatással már nem kapcsolják össze automatikusan a többi Google-os eszközt - például a Picasa fotótárát vagy a Reader hírolvasót - sem, ami szintén okozott kellemetlenségeket a felhasználóknak.

Forrás: [origo]

A Buzz felülete: sok minden nem volt egyértelmű

Ezen a héten további változtatások léptek életbe. A Buzzal kapcsolatos beállítási lehetőségek feltűntek a Gmail beállításai között egy külön fülön, ahol végre nem csak kikapcsolni - vagyis eltűntetni - lehet a kapcsolati hálót, hanem teljes egészében letörölni is. Ez azonban nem lép azonnal életbe: a szolgáltatás felhasználási feltételei között szerepel, hogy az adatok nem azonnal, hanem maximum 60 nap elteltével törlődnek a cég rendszeréből, a Buzzon hagyott hozzászólásait és visszajelzéseit pedig saját kezűleg, egyenként kell törölnie a felhasználónak, ha el szeretné tüntetni azokat.

A Betanews tesztelői alaposan végigkattintgatták az új beállítási lehetőségeket is, és arra jutottak, hogy a rendszer még így sem tökéletes. A legnagyobb gond az, hogy a rendszer nem közli lépésről lépésre, hogy az egyes opciók átállítása milyen következményekkel jár. Így előfordulhat például az is, hogy a Buzz eltűnik a Gmail-fiókból, de nem törlődik le - a felhasználó pedig nem tudja, hogy még megvan.

FU Google!

A Buzz miatt megindult panaszáradat hatására a Google-nál egy egész válságstáb állt össze, hogy a szükséges változtatásokat végrehajtsák. Ezekkel azonban elkésett a cég. Nem sokkal azután, hogy a Buzz biztonsági kockázata tudatosult a felhasználókban, Harriet Jacobs története járta be az internetet. Az amerikai nőt volt férje és addig anonim blogjának olvasói kezdték el zaklatni, miután használatba vette a szolgáltatást.

A postafiókjába érkező levelek nyomán felállított kapcsolatrendszer ugyanis az ismeretlenek előtt is felfedte, hogy ki ő, az agresszív exférj pedig új felületet kapott a kéretlen üzengetésre. Jacobs egy "Fuck you, Google" című blogbejegyzésben fakadt ki a cég ellen, amely meggondolatlan lépésével döntötte romba online életét.

Jacobs esete csak a Buzz hírnevének ártott meg, mások azonban úgy döntöttek, a Google nem úszhatja meg büntetlenül a dolgot. Az EPIC nevű online jogvédő szervezet az FCC-nél, az amerikai szövetségi médiahatóságnál panaszolta be a keresőcéget, amiért az automatikusan, a felhasználók megkérdezése nélkül állított össze publikus ismeretségi listákat. A jogvédők azt is szeretnék elérni a panasszal, hogy a Google a későbbiekben ne használhassa fel a felhasználókról gyűjtött adatokat közösségi hálózatok összeállítására.

Hasonló követeléssel lépett fel a céget beperelő joghallgató, Eva Hibnick, aki a Google-felhasználók képviseletében nyújtott be csoportkeresetet a Buzz miatt. Hibnick szerint a Buzz azzal, hogy a felhasználók tudta és hozzájárulása nélkül tett közzé a személyes információkat, egy sor személyiségi jogi törvényt megsértett. A 24 éves joghallgató a Harvardra jár, és egyik professzora segítségével nyújtotta be a keresetet a Google ellen a San José-i bíróságon, a Szilícium-völgy központjában, több San Francisco-i és washingtoni ügyvédi iroda közreműködésével.

Forrás: [origo]

Sokáig kellett várni a megfelelő beállításokra

"Kihasználtak minket" - foglalta össze véleményét Hibnick a San Francisco Chronicle szerint. A másodéves joghallgató maga is a Google szolgáltatásainak lelkes használója, de most úgy véli, a cég komoly hibát követett el. Hibnick nem csak szeretné eltiltatni a keresőcéget a további hasonló lépésektől, de kártérítést is követel a Google minden érintett felhasználója nevében, aminek összegét egyelőre nem lehet tudni, de valószínűleg milliós nagyságrendű lesz majd. A Google cikkünk írásáig nem reagált hivatalosan a keresetre.

Az már csak hab a tortán, hogy a Buzz egy komoly sebezhetőséget is rejtett magában, ami lehetővé tette, hogy a hackerek a szolgáltatás mobilos felhasználóinak tartózkodási helyét kövessék. Ennek a hibának a kijavítására egy hetet kellett várni, igaz, arról nem érkezett hír, hogy bárkinek is sikerült volna kihasználnia. A Websense biztonsági cég szakértői szerint a felhasználóknak a spammerektől is tartaniuk kell, mivel hiába működik a rendszer valamennyire zártan, a levélszemét-küldők már jelentős tapasztalatokat birtokában vannak a közösségi hálózatos oldalak használata terén.

Nem értenek a közösségi oldalakhoz

A cég illetékesei már elismerték, hogy hibáztak. Todd Jackson, a Buzz termékmenedzsere elmondta a BBC-nek, hogy saját, 20 ezres tesztelőgárdájuk ugyan kipróbálta a szolgáltatást, de annak előkészítésébe nem vonták be teljes, ennél jóval nagyobb tesztelői körüket. Így fordulhatott elő, hogy a személyes adatokkal kapcsolatos kockázatokat a tervezők figyelmen kívül hagyták.

Tom Krazit, a CNet szakírója vonta le elsőként a következtetést az esetből: a Google fejlesztőmérnökei jók, de az adatvédelmi kérdésekhez nem értenek. A cikk szerzője arra is rámutatott, hogy a keresőcégnek nincs ezzel foglalkozó illetékese sem. A panasz jogos: a Google már tényleg túl sokat tud a felhasználókról ahhoz, hogy ilyen hanyagságokat megengedhessen magának.

A Buzz jövőjét még akkor is nehéz lenne megjósolni, ha a cég nem követte volna el a bevezetésekor ezeket a hibákat. A közösségi szolgáltatással felhasználói szempontból is több gond van. A Gmailezők közül sokan nem értik, miért kellett valami ilyesmit belerakni a levelezőprogramba, vagyis a Buzz egyszerűen rájuk lett erőltetve, de ennél nagyobb baj az, hogy a cég kész kapcsolatrendszert próbált meg felállítani a felhasználóinak. Míg az iWiW-en, a Facebookon vagy a Twitteren az ember maga jelölget ismerősöket és építgeti a hálózatát, addig a Google mérnökei automatizálni szerették volna ezt a folyamatot, noha a rendszer nem tudhatta, valójában milyen nexusban vannak egymással azok, akik sokat leveleznek.

A webes közösségi üzenőfal ötlete nem is eredeti. A legnépszerűbb változata a Facebookon működik, amivel a Google aligha vetélkedhet, hiszen a közösségi oldalt világszerte több mint 400 millióan használják, míg a Gmailt csak 176 millióan, és valószínűleg közülük sem veszi majd használatba mindenki a Buzzt. A szaksajtó egy része már a szolgáltatás elindításakor azt szajkózta: értelmetlen lépés volt, hiszen a cég egész egyszerűen nem ért a közösségi hálós oldalakhoz.

A Google-nek az elsők között volt közösségi oldala az Orkut formájában, amiből azonban nem lett világsiker, csupán Brazíliában számít a legnépszerűbb közösségi szájtnak. A Twitterrel is megpróbáltak konkurálni a Jaiku és a Dodgeball nevű üzenetküldő szolgáltatásokkal pár évvel ezelőtt, de mára ezeket alig ismeri valaki. Temetni persze még korai lenne a Buzzt, de tény, hogy a keresőcég ekkorát még sosem botlott új termék bevezetésével.