Flash-háború: a felhasználót vagy a bevételt védi az Apple?

Az interneten megjelenő multimédiás tartalmak - animációk, játékok, videók, egyes webhelyek kezelőfelületei - túlnyomó többsége ma az Adobe cég Flash nevű technológiáján alapul. Úgy tűnik azonban, az iPhone-ok és MacBookok gyártója, az Apple azt szeretné, ha a jövőben nem találkozhatnánk Flash-alapú weboldalakkal: több fronton küzdenek a szerintük alacsony színvonalú megoldás ellen. Sokak szerint azonban csak cége pénztárcáját félti Steve Jobs, az Apple vezére.

Még a héten Flash kerülhet a Google Nexus One-ra, az androidos szupertelefonok zászlóshajójára. A videók és webes játékok megjelenítéséhez szükséges plugin telepítéséhez a felhasználónak még felül kell írnia a készülék gyári operációs rendszerét, azonban ha sikeres lesz a funkció, várhatóan alapértelmezett lesz a Google operációs rendszerével készülő telefonokon.

Futnak a Flash-alkalmazások a mobilpiac 40 százalékát birtokló Nokia legokosabb készülékein is. A finn gyártó netbookokkal versenyző tudású N900-as csodamobilján például akadás nélkül működnek az egy generációval korábbi, 9.4-es Flashre készített animációk. A tesztlaborokban pedig már a legújabb verziót próbálgatják a Nokia mérnökei.

A régi, laptopos-számítógépes internetről megszokott tartalmakat csak az Apple nem akarja beengedni készülékeire. A fővezér Steve Jobs szerint a Flash napjai meg vannak számlálva: a lusta programozók által készített, folyamatosan összeomló szoftvernek nincs helye az Apple szálcsiszolt alumíniumból és gondosan a helyükre igazított pixelekből készített jövőjében.

Maradjunk barátok

Az Apple és a Flash kapcsolata nem volt mindig olyan rossz, mint mostanában. Az első iPhone-ok megjelenése után még közös nyilatkozatokban nyugtatták meg az újdonságnak számító, multitouchos kijelzővel szerelt okostelefont vásárlókat, hogy hamarosan az animációk is működni fognak a Safari böngészőben. A közös nyilatkozatok elmaradozása után az Adobe még egy ideig állította, hogy készül a plugin hordozható Apple eszközökre szánt verziója.

Csak az iPad bejelentése, illetve a Steve Jobs Flash-ellenes keresztes háborújának megkezdése bírta rá az Adobet, hogy keményebb kommunikációs eszközökhöz nyúljon. Első lépésként a Flash Player letöltőoldalát cserélték ki a cég webmesterei. A lap 2010 februárjáig csupán azt közölte az iPhone-os látogatókkal, hogy a készülékükre még nincs megfelelő szoftver, várjanak türelemmel. Az új szöveg azonban keményebb hangot üt meg, arról beszél, hogy a technológiát kitiltotta az Apple az érintőképernyős készülékeiről.

Apple: "A jövő a HTML5"

Az iPad bejelentése nem csak arról szólt, hogy egy a számítógépeket nem szeretőknek, az informatikától irtózóknak készített céleszközt mutatott be Steve Jobs. Az Apple vezére az internet, de legalábbis a Flash dominálta webes interaktív animációk jövőjének kérdésében is állást foglalt. A bemutatón még csak az tűnhetett fel, hogy a Flash-tartalmak nem jelentek meg az iPad kijelzőjén, a pár nappal később kiszivárgott információk, idézetek alapján viszont az is kiderült, hogy ez az Apple stratégiájának része.

Később a cég főhadiszállásán, alkalmazottaknak tartott tájékoztatón az Apple vezére nem csak a Flash halálát jósolta meg, de lustának is nevezte az Adobe teljes fejlesztőgárdáját. Jobs azzal indokolta az animációkra, netes reklámokra és videók megjelenítésére használt szoftver kihagyását, hogy program rémesen rossz. A lefagyó, összeomló, újraindításra szoruló Macek többségéért a Flash felelős - jelentette ki az Apple vezetője.

Öli, ahol éri

Nem csak cégen belül támadja az Adobe termékét Jobs. A The Unofficial Apple Webloghoz kiszivárgott pletykák szerint a vezető a Wall Street Journal szerkesztőségében tett látogatása során is kitért a program hibáira. A blog forrásai szerint a szokásos kifogásokon túl az is felmerült, hogy az iPad tíz órás üzemideje csekély másfél órára csökkenne, ha a készülék Flash tartalmakat is futtatna, valamint, hogy a neves újság Flashben készült honlapját nagyon egyszerű lenne átállítani modernebb technológiára. Az újabb módszereken a fejlett böngészőkben már jól teljesítő h.264-es videokodeket és a még alakítás alatt álló HTML5 szabványt érti az Apple feje. Jobs szerint a Flash hasonló az ipari szereplők által hátrahagyott, a múzeumok tárlóiba kívánkozó technológiákhoz: ugyanolyan, mint a floppy lemez vagy a neoncsöves háttérvilágítású LCD panelek.

A New York Times is megszabadul a Flashtől, ha Jobson múlik

Több elemző szerint azonban Jobs nem csak azért aggódik, mert a folyamatosan összeomló Flash plugin a felhasználói élmény kárára menne. Amellett, hogy a rossz szoftver rontaná az Apple termékekről kialakult képet, az iPadre és iPhone-ra kerülő Flash-támogatás komoly pénzt húzhatna ki az Apple zsebéből. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a tavasszal megjelenő iPadet beszerzők (és a hatvanmilliónál is több iPhone- és iPod Touch-tulajdonos) a mégoly nyomott áron, 1-5 dollárért árusított App Store-játékok helyett inkább az interneten megtalálható milliónyi Flash-játék mellett tennék le a garast. Az Adobe szoftverének kizárása tehát értelmes üzleti döntés eredménye is lehet, még ha Steve Jobs mindent meg is tesz, hogy technológiai kérdésnek állítsa be a cég döntését.

Mosakodna az Adobe, ha hagynák

A Wireden keresztül az egész világhoz kiszivárgott nyilatkozatot az Adobe vezetése sem hagyhatta szó nélkül. Először a Flash platform evangélistája, Adrian Ludwig válaszolt, kijelentve, hogy a netes játékok hetven százalékát és az internetről elérhető videók háromnegyedét így nem lehet majd lejátszani az Apple forradalmi kütyüjén. Sőt, ami még nagyobb baj, hasonlóan zártan áll hozzá a cupertinói cég az e-könyvekhez is. Az iBookban megvásárolt köteteket nem lehet majd átvinni más, az ePub formátumot kezelő készülékre az Apple saját másolásvédelmi rendszere miatt.

Flash nélkül buborékmentes az internet, állítja az Adobe

Ludwig szerint a fő gond az, hogy az Apple programnyelveket, fejlesztői eszközöket, módszereket zár ki a platformjáról. Az iPadet megvásárlók nem telepíthetnek Firefoxot, Chrome-ot a kütyüjükre, a programozók pedig kizárólag az Apple eszközeivel készíthetnek rá szoftvereket. Az Apple termékek zártsága pedig hosszú távon az innováció ellen hat. A szabad eszközválasztás hiánya mellett a fejlesztőknek abba is bele kell nyugodniuk, hogy bevételeik harminc százalékát lenyeli a gúnyosan Apple-adóként emlegetett bevételmegosztási konstrukció.

Az innováció felemlegetése mellett viszont azt egyik Adobe alkalmazott sem tagadta, hogy komoly eltérések vannak a Flash Player teljesítményében különböző operációs rendszereken. A böngészőkiegészítő windowsos Internet Explorer 8 alatt viselkedik a legjobban, kicsit gyengébb teljesítményt nyújt Firefox alatt. Mac OS X alatt kétszer annyi erőforrást igényel a szoftver, a linuxos változatok félkész voltát pedig fel sem emlegették a szakemberek. Levin Lynch, az Adobe főtechológusa szerint a Flasht nem publikálják úgy, hogy ismert hibákat tartalmazna, ám a rejtélyes fagyásokkal, a processzor kapacitását felzabáló hibákkal találkozó felhasználókat ez az állítás valószínűleg nem nyugtatta meg.

Vacak kód és kényelmetlen navigáció

Mivel a két vállalat nyilatkozatháborújából nem derül ki, kinek van igaza, egy mindkét oldalon tájékozott hazai szakembert kérdeztünk meg. Az iPhone szoftvereket és böngészőben futó Flash programokat egyaránt fejlesztő Szántó Gábor szerint nem annyira fekete-fehér a helyzet, mint amennyire azt a felek beállítják.

Mérnöki szempontból akár lehet is értelme az Adobe szoftvere letiltásának az iPadről, ha a szoftver nagyon pazarolja az erőforrásokat. Ezzel csak az a gond, hogy kívülállók nem férhettek hozzá, nem tesztelhették, így azt sem tudjuk, valóban ez-e a helyzet. Szántó szerint a Flasht főleg azért tekinti a szakmai közvélekedés instabilnak és erőforrás-igényesnek, mert a neten fellelhető, újrafelhasználható forráskódok többnyire borzasztó minőségűek. Egy jól megírt Flash program hatékony, nem terheli feleslegesen a processzort, nem eszi meg a memóriát, ám ezek ritkák, mint a fehér holló. A gyatra kivitelezésű programok viszont tönkretennék az Apple által felépített böngészési élményt, a rossz webes kódot pedig nem tudja úgy kitiltani a cég az iPadről, mint azt egy vacak szakmai színvonalú programmal megteheti. Az Apple tehát valójában az irányításhoz ragaszkodik, ahogy ezt már megszokhattuk a cégtől.

Szakértőnk szerint az Adobe sem ártatlan, nem lenne szabad, hogy a rossz kódok megfagyasszák a teljes futtatókörnyezetet. Az ideális megoldás az lenne - válaszolta kérdésünkre Szántó -, ha az Apple beengedné a böngészőjébe a Flasht, de csak erősen korlátozott erőforrásokat bocsátana rendelkezésére. Ez rákényszerítené a programozókat a gyenge kódok kijavítására, amivel még az asztali számítógépet használók is jól járnának.

Nem tűnnek el a Flash-játékok

Az Adobe nem tesz fel mindent egy lapra: a legújabb Flash fejlesztői eszközön már nem csak a cég saját futtatókörnyezetére, hanem iPhone-ra szánt játékok készítésére is fel lehet majd használni. A programcsomagot használók ugyanúgy írhatnak majd a böngészőben futtatható játékokat, mint eddig, ám az új fejlesztői csomag az Actionscript 3-ban írt kódsorokból profi, az App Store-ba feltölthető iPhone programot is képes készíteni.

A kijelző döntésével irányíthatók az iPhone-játékok

Az eszköz használatával nem csak az Apple zárt boltjába juthatnak be a netezők milliárdjai által használt programok, de új bevételi forrásra is szert tehetnek a programozók. Az eddigi modellek szerint a játékkészítők eladhatták a programjukat egy nagy portálnak - ilyen például a king.com vagy az Armor Games -, illetve reménykedhettek abban, hogy a játékba épített reklámokat megnézik a felhasználók. Ezután már abban is bízhatnak, hogy az App Store-ban megveszik termékeiket.

A modell megoldást nyújt egy másik fontos problémára is, amire Morgan Adams, egy Flash-fejlesztő hívta fel a figyelmet. A hagyományos számítógépekre készített aktív tartalmak azzal számolnak, hogy a felhasználók egérrel kezelik őket. Az egérmutatót oda lehet vinni a gomb felé - ezt hovernek hívják -, a jobb és bal gombbal pedig lehet kattintani. Ez három olyan funkció, amire az érintőképernyőt használók nem képesek. Probléma lenne a billentyűzetet igénylő Flash alkalmazásokkal, például a játékokkal is, írja Adams, aki szerint a népszerű plugin kihagyása logikus döntés volt. Az egérre és billentyűzetre kitalált felületeket, alkalmazásokat nem lehet varázsütésre átalakítani úgy, hogy tökéletesen működjenek az érintőképernyőkön is.