A CeBIT-en bemutatott megoldást egyelőre nem lehet túl kényelmesen használni, mivel a hang nélküli beszélgetéshez a nyakra és az arcra szenzorokat kell tapasztani. Ezek az izmok által generált apró elektronikus jeleket érzékelik a gyógyászatban használt elektromiográfokhoz hasonlóan. Az így kinyert információkból pedig a másik félnél szintetizált beszédhangot állítanak elő.
A Karlsruhe-i Műszaki Egyetem fejlesztésének ötlete az intézmény professzorasszonya, Tanja Shultz a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a találmány ötlete akkor fogant meg fejében, amikor egyszer a vonaton útitársa folyamatos telefonálással ütötte el az időt. A Hannoverben bemutatott prototípus esetében összesen kilenc érzékelőt helyeznek a felhasználó arcára, az izmok villamos tevékenységéből származó információk pedig Bluetoothon keresztül érkeznek egy laptopra. Ez először szöveggé alakítja azokat, ezt pedig beszédszintetizátor olvassa fel a másik félnek.
Ugyanakkor a professzorasszony szerint a technológia a későbbiekben akár mobiltelefonokba is beépíthető lesz. Jelenlegi formájában nem is a tömegpiacra szánják a megoldást, hanem olyan embereknek segítenének vele, akik valamilyen betegség vagy baleset nyomán elvesztették beszédkészségüket.