Jó tíz éve, az iPod piacra kerülése előtt az mp3-lejátszók igen fapadosak voltak, alig lehetett pár albumot másolni rájuk, eleinte komolyabb mennyiségű zenét csak a böszme méretű CD-s típusokkal lehetett hordozni. A legelső modelleken még legfeljebb egy miniatűr folyadékkristályos kijelző mutatta, hány percnél tart a lejátszás, később már komoly menürendszerrel is ellátták a ketyeréket, de évek óta kaphatók már hatalmas érintőképernyős, videózásra is alkalmas típusok. A legújabb modellek esetében az internetezés lehetősége a legnagyobb csábító erő, két ilyen full extrás modellt próbáltunk ki: az iPod Touchot és az Archos 5 Internet Tabletet.
Az iPod Touchot szinte mindenki ismeri, ez nagyjából úgy fest, mint egy vékonyabb iPhone. Telefonálni vagy navigálni ugyan nem lehet vele, menürendszere, kezelése azonban azonos az Apple kultikus mobiljáéval. Ezzel szemben a francia Archos 5 Internet Tablet nevű, Google Android szoftvert futtató ketyere egy vaskosabb jószág, nehezebb, vastagabb is annál, és nem is igazán lehet zsebre rakni, inkább táskában érdemes hurcolni, mivel majdnem akkora, mint egy tipikus konyhai minitévé.
Zsebmozis etalon
Mi a legfontosabb különbség? Az Archos képernyője sokkal nagyobb: az iPod durván 9 centis kijelzőjénél nagyobb, közel 13 centiméteres átlójú LCD-vel van felszerelve, amelynek a felbontása is nagyobb: 800x480 pixeles az Apple-kütyü 480x320 pixeléhez képest. A két eszköz közül egyértelműen az Archos nyújt nagyobb moziélményt, már ha ilyesmiről egyáltalán szó lehet egy hordozható eszköz esetében. A francia márka modellje mellett szól a képminőségen túl az is, hogy a legtöbb rámásolt filmet egy az egyben lejátssza, azaz nincs szükség konvertálásra sem, még a feliratfájlokat is kezeli, bár a teljes értékű videózáshoz meg kell vásárolni hozzá egy fizetős kodekcsomagot is mintegy négyezer forintért.
Megdöbbentő, de akár mkv kiterjesztésű, legfeljebb 720p felbontású filmekkel is elboldogul az Archos, csak a full-HD-s tartalmak fognak ki rajta. Jogosan merül fel a kérdés: minek HD-s tartalmakat nézni egy olyan ketyerén, amelynek a képernyője meg sem tudja jeleníteni azt teljes értékűen? Nos, a minőség így is nagyon jó, de a legfontosabb előny, hogy nem kell konvertálni, elég átmásolni - a valószínűleg a netről beszerzett - filmet, és rögtön le is lehet játszani azt. Pluszpont jár a francia lejátszónak azért is, mert a hátlapjába egy praktikus, kihajtható támasztót is beépítettek, így kényelmesen lehet nézni a filmeket az asztalra helyzett lejátszón - az iPod esetében ehhez különféle tartókat lehet vásárolni, nem kevés pénzért. Fülhallgatóval a két ketyere hangzása nagyjából egyforma, viszont a beépített hangszóró a francia termékben szól jobban.
Az Archos 5-nél külön kliensprogramot sem kell használni, ellentétben az iPoddal, amelyre csak az iTunes szoftverrel lehet tartalmat mozgatni. Az Apple lejátszója sokkal kevesebb formátumú videót tud lejátszani alapból, bár a Format Factory nevű ingyenes programmal erre - és más hasonló mobil eszközre - is át lehet konvertálni a filmeket, de ez egy izmosabb PC-n is időigényes, 15-30 percig tartó művelet.
Rezeg, nem rezeg
Bár a hardvert tekintve az Archos az erősebb (800 megahertzes processzora egy 400 megahertzes jelfeldolgozó lapkával egészül ki), bekapcsolását követően az iPodot már 18-20 másodperc után használni lehet, a francia ketyere esetében duplaennyi időre van szükség a starthoz - bár a készenléti mód használatával jelentősen lehet csökkenteni ezt. Az iPodot már csak flashmemóriás, vagyis mozgó alkatrészt nem tartalmazó memóriával lehet megvenni, ez nem berreg, nem rezeg, és kevesebbet is fogyaszt a winchestereknél. A 8 gigabájtos iPod Touch 57 ezer forintba, a 32 gigabájtos 85 ezer forintba, a 64 gigabájtos pedig 115 ezer forintba kerül.
Ezzel szemben az Archost egyaránt lehet merevlemezzel és SSD-meghajtóval rendelni: az előbbiből akár 500 gigabájtos is választható (125 ezer forintért), a 160 gigabájtos verzióért 91 ezer forintot kérnek. A 16 gigabájtos SSD-s modell 78 ezer forintba kerül, a 32 gigabájtosért 87 ezer forintot kérnek, ez gyakorlatilag azonos áron vihető el, mint a megfelelő iPod Touch.
Tesztelésre a 160 gigabájtos merevlemezes Archost kaptuk kölcsön, ennek az az előnye, hogy rengeteg filmet és zenét lehet raktározni rajta, akár nagy felbontásban is - kiváltva mondjuk ezzel egy külső merevlemezt. Hátránya, hogy bizony nagyon rezeg, a meghajtó belsejében lévő lemezek forgása által keltett bizergés kézbe fogva nagyon érezhető - persze a használatot nem befolyásolja, egyszerűen csak fura. Az akkumulátoros üzemidő, dacára a merevlemeznek, nem volt rossz, egész estés használat során, egymás után több film megnézése után sem merült le a készülék.
Netezni is enged
Mind az iPod Touch, mind az Archos 5 használható internetezésre is: az Apple terméke csak wifin keresztül teszi ezt lehetővé, riválisa viszont akár Bluetooth-kapcsolatot használó mobiltelefont modemként használva is felkapcsolódhat a hálóra (a támogatott mobilok listáját itt lehet megtekinteni). Az iPod esetében a multitouch funkció jelenti a fő extrát, amely lehetővé teszi például a kényelmes zoomolást egy fotón vagy webszájton.
A másik ketyerén ez egyelőre nem érhető el, viszont a nagyobb felbontású és méretű képernyőn eleve olvashatóbbak a honlapok. Érdekes módon viszont az Archos rendszerének ikonjai közt nem találtuk meg alapból a YouTube ikont, bár a böngészőből elérhető volt a videomegosztó weboldala. Mindkét ketyere meglepően szépen, folyamatosan, szaggatás nélkül játszotta le a webes videókat.
Mindkét szerkezet esetében fontos szerephez jut az online szoftverbolt, ahol az eszközre újabb - fizetős és ingyenes - applikációkat lehet letölteni. Az Apple App Store-ja kiforrottabb a riválisénál, ráadásul az Archos eszközön nem is az Android Market nevű piactere, hanem egy AppsLib nevű szolgáltatás érhető el, tovább bonyolítva a helyzetet.
Játékokat ugyan az Archos Internet Tablethez is le lehet letölteni, ám az iPodhoz és iPhone-hoz sokkal komolyabb, sok esetben még az eleve csak játékra szánt Nintendo DS-t is leköröző játékprogramok érhetők el. Egyedül az irányítás lehet sokak számára szokatlan, hiszen az iPod Touchon minden vezérlés a dőléseket érzékelő gyorsulásmérő, illetve az érintőképernyőn keresztül történik, de például a mászkálós játékokat a képernyőn megjelenő virtuális gombokkal lehet vezérelni: ezt mindenképp ki kell próbálni - van akinek bejön, van, aki viszont egyáltalán nem tudja használni.
Egyéb extrák
Az Archos beépített GPS-szel is rendelkezik, ennek használatához azonban egy fizetős program szükséges, mi csak a 7 napig használható próbaverziót tudtuk megvizsgálni. Bár a bemutató videó látványos, műholdképekkel megspékelt navigációt ígért, ezt nem tudtuk megtalálni a gépen, ráadásul csak Nyugat-Európa országait lehet megvenni hozzá, amelynek lefedettsége Ausztriánál véget is ér, hazánk nincs is benne.
Opcionális dokkolóval az Archos 5 akár tévéhez is kapcsolható, ha HDMI-porton csatlakozik, akár 720p (1280x720 pixeles) felbontású filmeket is le tud játszani. Ilyenkor miniatűr távirányítóval lehet vezérelni, de a chateléshez, böngészéshez külön vezeték nélküli billentyűzetet is vehetünk hozzá. Ugyancsak hasznos lehet, hogy a megfelelő adapter segítségével külső winchestert is lehet csatlakoztatni közvetlenül a francia kütyühöz.
Az iPod Touch nem tartalmaz GPS-t, ellenben képességeit jelentősen ki lehet bővíteni az App Store-ból beszerezhető szoftverekkel, és egy rakás különböző kiegészítőt lehet megvenni, ezek értékesítése az üzleti modell része, sőt mára már egyre inkább a lényege.
Divatozóknak, koleszos geekeknek
Viszonylag egyértelműen el tudtuk dönteni, melyik eszközt kinek ajánlanánk: az iPod Touchot leginkább egy némi pénzmaggal megáldott, dizájnos, kultikus kütyüket kedvelő leendő cégvezető kezében tudjuk elképzelni, akinek fontos a megjelenés, avagy elege van a technokütyük emberi logikától távol eső felületeiből. Az Archos 5 Internet Tablet inkább a koleszból hetente hazavonatozó műszaki egyetemista hű társa lehet, aki számára a kütyü a netről letöltött cuccok tárolóhelyeként is funkcionál, de Budapest és Békéscsaba között akár végig tud nézni rajta három epizódot az Agymenőkből.
Jól jelzi a trendet a két szerkezet hasonló funkciókészlete, tárolókapacitása és ára - a médialejátszók felső kategóriás szegmense hamarosan átalakul valami mássá: egy netbookhoz hasonló, de a fotelben terpeszkedve, vagy az ágyban fekve is kényelmesen használható, érintőképernyős eszközzé, amelyen chatelni, böngészni, videót nézni, online rádiókat hallgatni, fotókat nézegetni vagy közösségi oldalakat használni egyaránt lehetséges. Bár nem próbáltuk, valószínűleg nem lőtt mellé az Apple sem az áprilisban érkező iPaddel sem: a nagy képernyős táblagépnek még idén sok riválisa lesz, minden bizonnyla nem véletlenül.