Mégsem büntetné a letöltőket a kalózellenes törvény

Kivették a hamisítás elleni nemzetközi egyezmény tervezetéből a három dobás elvére vonatkozó passzusokat a tárgyaló országok, amelyek több éves titkolózás után nyilvánosságra hozták a tervezet teljes szövegét.

Az ACTA, vagyis az Anti-Counterfeiting Trade Agreement április 20-án publikált tervezetben már nem szerepel, hogy az aláíró országok kötelesek az illegális letöltőket a netszolgáltatás megvonásával büntetni, ha azok egymás után három alkalommal lebuknak - ez a három dobás elve. A márkahamisítás, és ezzel együtt az online kalózkodás elleni nemzetközi fellépés alapját megteremteni hivatott egyezménytervezetet évek óta teljes titokban tárgyalták az EU tagállamai, az USA, Kanada, Japán és több tucat más ország képviselői, de a közelmúltban kiszivárgott, hogy az ACTA a három dobás (vagy az eredeti three strikes kifejezésből helytelenül tükörfordított három csapás) elveként ismert módszerrel bánna el a letöltőkkel. A kiszivárogtatások és a tervezettel kapcsolatos aggodalmak hatására a tárgyaló országok úgy döntöttek, közzéteszik a teljes szöveget.

A három dobásra vonatkozó javaslatot, igaz, nem hivatalos formában, az USA képviselői támogatták a Wired szerint. A jogvédők, így az Electronic Frontier Foundation viszont elsősorban azért ellenzik a három dobás elvét, mert az kiszolgáltatott helyzetbe hozza az internetezőt a szerzői jogvédők nyomására fellépő internetszolgáltatókkal szemben. Még az ACTA-tól függetlenül Franciaországban született törvénytervezet az illegális letöltők ilyen formában való megbüntetésére, de ezzel kapcsolatban az EU kikötötte, hogy csak méltányos, pártatlan jogi eljárás után lehet bárkitől is elvenni az internet-hozzáférést. Nagy-Britanniában a munkáspárti kormány még a franciákat is megelőzve, a közelgő választások előtti utolsó törvényhozási hajrában elfogadtatta a parlamenttel az ilyen szankciók lehetőségét, de egyelőre kérdéses, hogyan fogják az erre vonatkozó jogszabályt alkalmazni.

Azok után, hogy a letöltők legszigorúbb büntetésének lehetősége kikerült az ACTA-ból, továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy az USA a saját, a szerzői jogtulajdonosoknak kedvező, a Digital Millenium Copyright Actben (DMCA) lefektetett elveket próbálja meg "exportálni" - állítja a washingtoni Public Knowledge csoport a Wired szerint. Az ACTA jelenlegi passzusai ugyanis, a DMCA-hoz hasonlóan, az online szolgáltatókat (tehát például a videomegosztókat, hosztingcégeket) teszi büntethetővé a hálózatukon található jogsértő tartalmakért, ha azt nem tudják levetetni onnan, ami a jogvédők szerint továbbra is a nagy médiavállalatoknak kedvez "a felhasználók és az innovátorok" (tehát például a jogvédett tartalmakat remixelő alkotók) kárára. Ráadásul ehhez jelenlegi szöveg szerint már a jogsértés gyanúja is elég, azt nem kell bíróság előtt bizonyítani, és a Public Knowledge úgy véli, a tervezet azért kiegyensúlyozatlan, mert bár alkalmazná a DMCA-val kidolgozott szankciókat, az amerikai szerzői jogvédelemben szereplő biztosítékok, amelyek ellensúlyoznák ezeket, nem szerepelnek benne.

Magát a három dobást is az olyan, a filmstúdiók, kiadók érdekeit védő szervezetek támogatják, mint az amerikai filmes szövetség, az MPAA, vagy a hanglemezkiadókat tömörítő RIAA, a fájlcserélők két legelszántabb ellenfele. Az ACTA azonban a jelenlegi formájában sem lesz alkalmazható egy sor országban, például a kanadai törvényeknek ugyanis ellentmond, hogy a netszolgáltatókat tegyék felelőssé bármilyen szerzői jogsértésért - hívja fel rá a figyelmet a Public Knowledge. Az egyezménytervezet tárgyalásai júniusban folytatódnak Svájcban, és várhatóan lezárulnak az év végéig.