Rossz fotókat is megmenthet digitális negatívval

Még a rosszul sikerült partifotókat is fel lehet javítani, ha nagy felbontású nyers képként mentettük el őket. Az alulexponált képeken világosítani lehet, a fénycsövek miatt zöldes-lilás tónusú fotókból színhelyes alkotás készíthető, de még az éjszaka készült képek legnagyobb rákfenéje, a grízre hasonlító képzaj is legyőzhető. 

A digitális fénykép elkészítése nem ér véget ott, hogy megnyomjuk az elsütőgombot a kamerán. A fényképezőgép ilyenkor lementi a szenzorról az összes képi információt, különböző algoritmusokat futtat rajta, színegyensúlyt állít be, fehéregyensúlyt hangol, színhőmérséklettel zsonglőrködik, kiszűri a képzajt, majd pedig elmenti az egészet egy 1.5-2 megabájtos .jpg fájlba. A fotó részben olyan lesz, amilyet a felhasználó szeretett volna, de mindig magán viseli a kamerát gyártó vállalat keze nyomát is.

Az újabb, vagy kicsit nagyobb tudású kamerákat már rá be lehet állítani, hogy a szenzortól megkapott összes képi információt is elmentsék egy külön fájlba. Az ilyen nyersnek (vagy RAW-nak) nevezett fotókon sokkal szabadabban lehet utómunkát végezni, mint a tömörítésen és különböző színhangolásokon átesett, kevesebb információt tartalmazó JPEG képekkel. Ekkor ugyanis nem a meglehetősen korlátozott számítási teljesítményű fényképezőgép végzi a feldolgozást, hanem egy PC, amelyen összetett algoritmusok végrehajtatása is lehetséges. A folyamat nem túlzottan időigényes, viszont lényegesen szebb képeket eredményez, mint amit a kamera magától készíteni képes. Sajnos azonban a RAW képek sokkal több helyet foglalnak a memóriakártyán mint .jpg kiterjesztésű társaik, ezért aki ilyeneket akar készíteni, annak nagy tárkapacitású, és lehetőleg gyors írási sebességre képes memóriakártyát is kell vásárolnia.

NEF, CR2, DNG - nincs közös szabvány

A fiatal technológiák átka, hogy a gyártók nem tudnak megegyezni a közös szabványban. A RAW-fotózásnál sincs ez másként, más nyers fájlt készít egy Canon, egy Nikon vagy egy Olympus készülék. Szerencsére az utómunkára szolgáló szoftverek megbirkóznak a húsznál is több különböző formátummal, sőt még arra is képesek, hogy az Adobe által szabványul javasolt digitális negatív formátumra (.dng) alakítsák az eltérő típusokról lementett képeket.

A kevés fénynél készült fotóknak jót tesz a zajszűrés

Még a hagyományos képként elmentett fotókat is át lehet alakítani digitális negatívvá, ha módosítani akarunk a kép valamelyik jellemzőjén. Az eredmény nem lesz olyan, mintha a kezdetektől fogva nyers képpel dolgoztunk volna, de még így is komoly javulást lehet elérni - tudtuk meg Virágvölgyi Istvántól, az [origo] fotó rovatának vezetőjétől. A végeredményt azonban érdemes valami nagyobb felbontású, jó minőségű tömörített fájlba elrakni, mert arra nincs garancia, hogy a különböző gyártók saját fájljait öt-tíz év múlva is meg tudjuk nyitni.

Mindenbe bele lehet piszkálni

Leggyakrabban az alulexponált - azaz túl sötétre sikerült - képek javítása miatt nyúlnak a RAW képekhez az [origo] fotósai. A második legnépszerűbb feladat pedig a fehéregyensúly beállítása, amit például a különböző árnyalatú neonok tudnak megzavarni. Az események helyszínein tartózkodó fényképészek nyers formátumú és hagyományos képeket is készítenek. A kisebb méretű jpg-ket az első adandó alkalommal elküldik a szerkesztőségbe, az archiválásra, későbbi felhasználásra szánt képeket viszont már a RAW-okból állítják elő.

Megmenthetőek a túl sötétre sikerült képek

A két alapvető tuningolási lehetőség mellett számtalan apróságot lehet még megcselekedni egy nyers képfájllal. Külön lehet például az árnyékos, sötét, világos és kivilágított területeket világosítani, amivel használható fotókat lehet gyártani a sötétre sikerült buliképekből. A sötétben, kevés fény mellett készített képeket segít megmenteni a zajszűrés funkció is, amivel a szemcsés, zavaros fotók minőségét lehet feljavítani. A fotók megpiszkálása előtt érdemes - legalább házilag - beállítani a monitort, hogy biztosak legyünk abban, hogy a képernyőnkön látott színek másnál is olyan tónusúak lesznek, amilyet megálmodtunk.

Ingyenes megoldás hobbifotósoknak

A digitális negatívok kezelésére, és a fotók módosítására magyar fejlesztésű program is van. A Raw Therapee nevű szoftverrel minden fontosabb feladatot meg lehet oldani. Csúszkákon lehet állítani a fehéregyensúlyt, színtelítettséget, több paraméter mentén változtathatunk a kép élességén, zajosságán, sőt még a túl- vagy alulexponált képek javításában is segít a program.

Magyarul is beszél az ingyenes Raw Therapee

A Raw Therapeet egy lényeges dolog különbözteti meg a drágább fotófeldolgozó szoftverektől. A program felülete nem annyira egyértelmű, nem annyira csiszolt, mint egy kereskedelmi forgalomban is kapható RAW-szerkesztőé. A program alkalmas akár a mindennapi használatra is, könnyen tanulható, de kezdetben nem fog annyira kézre esni, mint az Adobe Lightroomja.

A program csekély erőforrásokkal rendelkező számítógépen is hajlandó elindulni: beéri fél gigabájt memóriával és egy gyorsabbnak számító processzorral. A program Windows, Linux és Mac OS X rendszerekre egyaránt elérhető. A Raw Therapeeből jelenleg két változat tölthető le: a komolyabb tudású, ám némiképp instabilabb 3.0 alfa, és a teljesen stabil, ám régebbi 2.4-es verzió. Mivel a fejlesztő honfitársunk, így a program szinte teljesen magyarítva van.

Méregdrága program profiknak

Természetesen a Photoshopot gyártó Adobe is kínál szoftvert a nyers formátumokat választó fényképészeknek. A harmadik verziónál járó Lightroom bármilyen számítógépes asztalból kilóg. A szoftver felülete teljesen fekete, hogy a színek ne zavarják a fotóival bíbelődő felhasználót, a különböző eszköztárakat pedig az ablak oldaláról lehet becsúsztatni a képbe. Az elrendezés összes furcsasága azt szolgálja, hogy pár kattintással maximális méretűre tudjuk nagyítani a fényképeinket, és mégis kéznél legyen az összes szükséges eszköz.

Kényelmesen testreszabható a Lightroom felülete

A Raw Therapeehoz hasonlóan az Adobe programjában is egyesével lehet szabályozni a kép összes jellemzőjét. A tulajdonságok csoportokra vannak osztva, hogy egyszerűbb legyen köztük eligazodni, egy-két kép feldolgozása után már csuklóból meg lehet találni az épp szükséges beállításokat.

A Lightroom nem csak a fotók katalogizálására és az utómunkára használható, képes videós képvetítést, webes galériát vagy épp nyomtatásra szánt PDF-et is készíteni a fotóinkból. Ezek a funkciók azonban eltörpülnek a remek zajszűrés, és az egyszerűen használható retusálás mellett.

Az Adobe Photoshop Lightroom annyiba kerül, amennyiért már egy okosabb kompakt kamerát is lehet vásárolni, így a hobbifotósok valószínűleg nem fognak beruházni a programra. A fényképezéssel komolyabban foglalkozóknak viszont érdemes letölteniük legalább a szoftver 30 napos próbaverzióját, hogy megnézzék, mit lehet kihozni egy-egy közepesen sikerült képből.

Aki teheti, RAW-ba fotózzon

A nyers képfájlokba való fotózásnak mindösszesen két hátránya van. Az egyik, hogy a digitális negatívok jóval nagyobb helyet foglalnak el a merevlemezen. Egy kép akár 10-12 megabájt méretű is lehet a hasonló felbontású JPEG-ek 1-2 megabájtos méretével szemben. A másik gondot az okozhatja, hogy nincs mindenki által támogatott nyers fájlformátum, azaz nincs garancia arra, hogy tíz év múlva megnyithatóak lesznek fotóink. A terabájtos külső merevlemezek részben mindkét problémára megoldást adnak: a RAW képek mellé oda lehet csomagolni a készítésükhöz használt szoftver telepítőjét is.

A két bizonytalanság nem szabad, hogy bárkit is elriasszon a digitális negatívok használatától. A jó képekből sokkal könnyebb tökéleteset csiszolni, a közepesekből pedig lényegesen egyszerűbb vállalható, jó fotókat csinálni a változatos módosítási lehetőségek használatával.