Alternatívája már van, gyilkosa még nincs az iPadnek

A berlini IFA szakkiállításon végre megláthattuk, milyen készülékeken tudjuk majd a YouTube-ot vagy a kedvenc webes játékainkat az ágyba vinni. Az érintős táblagépek első generációjában igen sokféle modell szerepel, de a piackutatók szerint ezek még mindig kevesek az iPad ellen. A háború azonban megkezdődött a vásárlók kegyeiért.

Az érintőképernyős táblagép valami elképesztően látványos dolog. Az ember egy vékony, könnyedén kézbe vehető készüléken "simogathatja" az ikonokat kezével, olvasgathatja a weboldalakat, e-könyveket, akár a karosszékben ülve, mint a "hagyományos", papírra nyomott változatukkal tette, vagy kézről kézre adhatja a digitális fényképeit, kedvenc videóit. A vásárlók fantáziáját, érthetően, már nagyon felizgatták mindezek a lehetőségek, nem is beszélve arról, hogy ezek a készülékek elvileg sok esetben kiválthatják a nehéz, gyorsan lemerülő notebookokat. Mindeddig csupán a készülékgyártók maradtak adósak azokkal a tabletekkel, amelyekkel mindezt meg is lehet csinálni.

Leszámítva persze az Apple-t, ami az elmúlt hónapokban hatalmas sikert ért el az iPaddel úgy, hogy még nem is dobta piacra azt mindenhol, miközben a konkurencia továbbra is csak ígérgette a saját készülékeit. Most ősszel azonban sok minden megváltozik, ha hinni lehet mindannak, amit a tabletgyártók az berlini IFA szakkiállításon bejelentettek. Az "európai CES-en", a szórakoztatóelektronikai gyártók karácsonyi szezont megelőző seregszemléjén hullt le ugyanis a lepel az iPad-rivális tabletek első, megjelenésre készen álló generációjáról.

A választékot elnézve az a legérdekesebb (vagy leginkább kétségbe ejtő, ahogy nézzük), hogy úgy tűnik, a gyártók nem tudták egyértelműen eldönteni, milyen készülékre lenne szüksége a vásárlóiknak. Míg az iPad egy konzekvens elképzelések mentén megalkotott eszköz, amivel az volt a cél, hogy legyen jó médialejátszó, internetezőgép és látványos alkalmazásfelület (leginkább szórakozáshoz és tartalomfogyasztáshoz), addig az IFA-n bemutatott eszközök többféle célnak próbálnak megfelelni, rosszabb esetben (mint azt látni fogjuk) egyszerre.

A legígéretesebb próbálkozásnak sokak szerint a Samsung Galaxy Tab tűnik. A koreai gyártó leginkább azzal tudta kivívni a készülék iránti jelentős érdeklődést, hogy okostelefonból már kihozott egy igen jó fogadtatásban részesült androidos izompéldányt, a Galaxy S-t. Mivel a nagyméretű, érintős, Google-féle operációs rendszert futtató mobil jól sikerült, nem volt meglepő az a várakozás, hogy kicsit nagyobb méretű táblagépük sem lehet rossz.

Az iPad: sokan várnának hasonlót, olcsóbban

A Galaxy Tabet a bemutatását követően egy kicsit részletesebben már mi is kiveséztük, két fontos dolgot viszont nem emeltünk ki vele kapcsolatban. A koreai gyártó tabletje csupán 7 hüvelykes képátlójú, vagyis "féltenyeres" készülék, aminek megvan ugyan az az előnye, hogy könnyen hordozható, de közel sem olyan kényelmes a használata, mint a 10 hüvelykes iPadé. A másik fontos dolog, hogy nincs USB-bemenete: a Samsung saját dokkcsatlakozót tervezett hozzá. Ebből pedig az következik, hogy csak a számítógép melletti perifériaként használható, önállóan nem képes kiváltani azt.

USB-portok az androidos Toshibán

Persze a nagy rivális, az iPad is ilyen, és a Galaxy Tab legalább mobiltelefonként is használható. A Toshiba most először bemutatott készüléke, a 10 hüvelykes Folio 100 viszont már közelebb áll egy valódi, teljes egészében érintős számítógéphez. Ezt annak a tulajdonságának köszönheti, hogy a micro-USB és az SD-kártyaslot mellett van rendes méretű USB aljzata is, vagyis elvileg bármilyen kiegészítőt rá lehet majd akasztani, amit a PC-jével használ az ember, és HDMI-n keresztül tévére is lehet csatlakoztatni. A japán gyártó táblagépe szintén a manapság leginkább divatos Android operációs rendszerrel működik, abból is a legújabb, 2.2-es Froyóval demózták az IFA-n, amiben már lehet Flasholdalakat is böngészni, és kétmagos Nvidia Tegra processzor működteti.

Sajnos a berlini szakvásáron a Folióból még csak prototípust mutatott be a japán gyártó, de azt már elárulták, hogy a készülék wifis változata 400, a simkártyás, 3G-s változata pedig 500 euróba kerül majd (körülbelül 113 ezer, illetve 142 ezer forint). Ezzel eddig a Toshiba kütyüje tűnik az elsőnek, ami jelentősen rálicitál az iPad képességeire, mivel a Galaxy Tab inkább csak egy androidos alternatíva (aminek az áráról egyelőre semmit nem lehet tudni).

Toshiba Folio: túl egyedi lett

Egy apró bökkenő viszont van a tízhüvelykes minigéppel, ami komolyan alááshatja a sikerét: nem lesz rajta Android Market, vagyis nem lehet majd rá minden androidos tabletszoftvert letölteni. A gyártó magyarázata szerint ez azért van, mert a Google által nem jóváhagyott, 10,1 hüvelykes kijelzővel látták el azt. A gyártó persze létesített hozzá saját letöltőközpontot, és igyekszik minél több programozót meggyőzni, hogy dolgozzon a készülékre. Ez a próbálkozás csak akkor lehet sikeres, ha a modell befut a piacon, és ez a kis hiányosság nem riaszt el tőle túl sok vásárlót. Mindezzel együtt persze bosszantó, hogy hiába az új, egységes mobilplatform, máris van olyan készülék, ami kilóg sorból.

A dual-boot lenne a jó megoldás?

A IFA-n bemutatott harmadik nagyobb iPad-rivális a ViewSonic ViewPad 100 nevű 10 hüvelykes tabletje, ami a leginkább megkérdőjelezhető létjogosultságú darab. Ez a gyártó ugyanis egy hibrid, takarékos üzemmódban Androidot, egyébként pedig Windows 7-et futtató táblagép. Az elképzelés lényege, hogy a gyártó kompromisszumok nélküli gépet szeretne adni a felhasználóknak.

A baj csak az vele, hogy a ViewSonic egy 1,6 gigahertzes Atom processzorral felszerelt, tehát viszonylag gyenge táblagépet ad Windows 7-tel, ami így egy gyenge netbook teljesítményét nyújtja majd, ráadásul úgy, hogy a PC-s operációs rendszer nem is igazán alkalmas teljesen érintős használatra. Az Androidból ráadásul csak egy régi, 1.6-os verziót mellékelnek a készülékéhez, ami sem a több ujjas érintést, sem a Flasht nem támogatja még. Emiatt éppen a kompromisszumok nélkülinek szánt készüléken kell vállalni a legtöbb kompromisszumot.

Windows 7 is lesz a nagy WiewPaden

A gyártó egyébként még korábban bejelentett egy 7 hüvelykes WiewPad táblagépet is, csak 2.2-es Androiddal, ami ugyan kisebb, de jobb választás lehet, hasonló, csak Windowsos modellt pedig már az MSI is bejelentett WindPad 100 néven, szintén 1,6 gigahertzes processzorral.

Az IFA-n egy egész garnitúrát mutatott be új érintős készülékeiből a korábban médialejátszókat gyártó Archos is, Android operációs rendszerrel. A gyártó modelljein látszik a médialejátszós örökség: valójában leginkább Android operációs rendszerrel felturbózott mp4-lejátszók, amiken internetezni is lehet wifin keresztül. A legkisebb, Archos 28 nevű modell mindössze 2,8 hüvelykes, vagyis akkora, mint egy átlagos érintős mobiltelefon. Az Archos 32 3,2 hüvelykes, és 720p-s HD-felbontású filmfelvevője is van. Ezek a modellek mindössze 100, illetve 150 dollárba kerülnek.

Szép munkát végzett az Archos

A gyártó nagyobb, 43-as (4,3 hüvelyk), 70-es (7 hüvelyk), 101-es (10,1 hüvelyk) modelljei elsősorban netezésre, játékra vannak kihegyezve, mivel gyorsulásmérővel is felszerelték őket, és még így is csak 200, 275 illetve 300 dollár lesz az áruk. Emellett vékonyak, könnyűek, 1 gigahertzes ARM processzor működteti őket, ami a célnak látatlanban tökéletesen megfelel, és ősszel már piacra is kerülnek.

Már látszik a jó recept

Az újfajta tablet-kategóriában (az angolszász szaksajtó slate tabletnek nevezi ezeket a csak érintős gépeket, megkülönböztetendő őket a korábbi, kifordítható képernyős notebookoktól, amiket tablet-PC néven ismerhettünk), mint látható, sokféle megoldással kísérleteznek a gyártók. Az ISuppli piackutató szerint viszont továbbra is az Apple lesz ebben a szegmensben a vezető: a cég szerint még 2012-ben is iPad lesz az eladott tabletgépek 67,1 százaléka, ami annak köszönhető, hogy a konkurencia későn érkezett, és még mindig nem eléggé kiforrott. Az IFA-s választékot elnézve ebben van is valami, de az is igaz, hogy a próbálkozások végre nem teljesen elveszettek.

Az iPad valóban nagyon könnyű, kezes és szép, viszont hozzá van láncolva az Apple szolgáltatásaithoz és az App Store-hoz, viszont nem túl drága. Ezzel, úgy tűnik, még mindig feladja a gyártóknak a labdát, mert bár az Android operációs rendszer nagyon jó lehetőségeket biztosít, így látatlanban nehéz eldönteni, hogy kezelhetőségben, minőségben melyik készülék veheti majd fel vele a versenyt, és melyikre lesznek hajlandók százezer forintos (több száz eurós) tételben áldozni a vásárlók. A mostani választékot elnézve úgy tűnik, hogy a 7-10 hüvelykes képátlójú kijelzőméretre és legalább 1 gigahertzes processzorra van szükség ahhoz, hogy a készülékek valóban jól használható legyen, így valószínűleg ez a méretosztály lesz az, ami tömeges elterjedésnek indulhat.