Feljelentették az exbarátnők szexfotóit közlő magyar oldalt

Az adatvédelmi biztos feljelentést tett egy hazai honlap működtetői ellen, amelyen volt barátnők többnyire meztelen, esetenként pornográf felvételeit közlik egyéb személyes adatokkal együtt. A rendőrség még nem döntött arról, hogy megindítják-e a nyomozást, de az üzemeltetőket megtalálni nem lesz könnyű, ugyanis meglehetősen egyszerű elbújni egy-egy külföldi cégnél lévő webcím és szerver mögé.

A májusban indult, magyar nyelvű szájtnak a látogatók volt barátnőik fotóit küldhetik el saját kommentárjaikkal együtt - bosszúból. Az oldal naponta publikálja egy-egy újabb nő képeit - előnyben részesítve a meztelen, esetleg szex közben készült fotókat. A felvételek mellett a nők nevét, sok esetben pedig telefonszámát, iWiW-adatlapjukat vagy Messenger-azonosítóikat is közzéteszik. Egyeseknél az ezek levételére felszólító üzeneteket is publikálták, a már feltöltött fotókat azonban sosem távolították el az oldalról. Az oldal célja a bosszú - és persze a reklámbevétel, hiszen számos banner keretezi a privát képeket.

Sokan panaszolták be a szájtot

Jóri András adatvédelmi biztosnál többek közt egy magyar blogger tett bejelentést az oldalról, aki a hivatalos választ is publikálta Tumblr oldalán. Jóri válasza szerint számos panasz érkezett hozzá a korábbi barátnők fotóit közlő oldal miatt, illetve egy hasonló tematikájú, de volt barátok adatait publikáló szájt működése miatt is.

Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy a szájtok olyan személyes adatokat közölnek emberekről, melyeket csak hozzájárulásukkal lehetne publikálni. Ez utóbbival a működtetők azonban vélelmezhetően nem rendelkeznek - fogalmazott Jóri András -, mivel a privát fotók és személyes adatok nyilvánosságra hozatala az érintettek számára jelentős érdeksérelmet okoz.

Nem tudni, ki működteti

Mivel az oldal működtetői nem azonosíthatók be, az adatvédelmi biztos ismeretlen személyek ellen tett feljelentést személyes adattal való visszaélés vétsége miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, ahol cikkünk megírásakor még nem döntöttek arról, indítanak-e eljárást az ügyben. A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint egyébként a BRFK-nál az utóbbi hónapokban nem folyt nyomozás sem az adatvédelmi biztos által bepanaszolt, sem pedig más hasonló szájtok visszaélései miatt.

Az adatvédelmi biztos vizsgálata nyomán arra is fény derült, hogy a honlap .hu-ra végződő domainnevét egy olyan hazai társaságnál, az egri székhelyű Anonim Domainregisztráció kft-nél regisztrálták, amely lehetővé teszi a netes címek anonim módon történő bejegyzését - holott alapesetben egy magyar domainnévhez a tulajdonos nevét, címét és telefonszámát is rögzíteni kell. A társaságnál érdeklődésünkre elmondták, a rendőrség több alkalommal is kért tőlük adatokat a domain tulajdonosairól, ám mivel a társaság pusztán egy e-mail címet kér a regisztrációhoz, csak ezt tudták megosztani a hatóságokkal. A cégnél egyébként nem tartanak attól, hogy ügyfeleik esetleges illegális tevékenysége miatt a vállalatot teszik felelőssé, mert bár papíron őket tüntetik fel a webcím tulajdonosaként, ők felhasználói szerződést kötnek ügyfeleikkel, amivel - szerintük - áthárítják a felelősséget rájuk. A regisztráció során emellett azt is megvizsgálják, hogy az ügyél által kiválasztott cím nem tartalmaz-e egy más társaság védjegyeként levédett kifejezést. A honlapok tartalmához ennek a társaságnak nincs köze, az oldalak ugyanis egy amerikai hostingcég szerverein találhatók - éppen ezért ők nem is tudnak eljárni, ha az oldalak tartalmát kifogásoló megkeresést kapnak.

Akié a domain, azé a felelősség

Dr. Halász Bálint, domain-ügyekre specializálódott ügyvéd szerint a cég mégiscsak pórul járhat. Úgy véli, az Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) által kidolgozott regisztrációs szabályzat alapján nem lehet az anonim regisztrációt biztosító cég által alkalmazott módon áthárítani a felelősséget az ügyfelekre. Amennyiben valaki egy domain bejegyzési adataiban az adott netes cím használójaként van feltüntetve, a bíróság egy személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított perben nagy valószínűséggel figyelmen kívül hagyja, hogy ténylegesen ő, vagy mondjuk egy ismerőse használta-e az adott domaint, és az oldal címéhez tartozó regisztrációs adatbázisban feltüntetett személyt (is) elmarasztalhatja a jogsértések miatt.

Szívességből sem nagyon ajánlott más nevében bejegyeztetni egy domainnevet, mivel egy esetleges - például valaki képmásának engedélye nélkül történő nyilvánossága hozatala miatt indított - perben a domain tulajdonosaként feltüntetett személyt is felelősségre vonhatják, hiszen végső soron ő jogosult meghatározni, hogy milyen honlap érhető el az adott domainnév alatt - magyarázta dr. Halász Bálint.

Az ügyvédtől az [origo] azt is megtudta, hogy egy magyar domainnevet nem csak jogerős bírósági ítélet birtokában lehet felfüggesztetni az ISZT-nél, ehhez a bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedés, vagy az ügyészség arra vonatkozó közlése is elegendő lehet, hogy az adott netcím használata bűncselekményt valósít meg.

Sokszor lehetetlen levetetni egy oldalt

Nem magyar sajátosság a hamis adatokkal regisztrált, a működtetők kilétét elrejtő honlapok létezése - nyilatkozta az [origo]-nak Koleszár Péter, a Domainabc szakportál vezetője. Koleszár elmondta, az Egyesült Államokban a visszaélésekhez használt domaineket a hatóságok lefoglalják, azokat a későbbiekben már senki nem veheti használatba, míg Magyarországon csupán törlik a problémás domaineket, azok viszont később bárki számára újból regisztrálhatóvá válnak.

A szakember úgy véli, ha a barátnős oldal magyar netcímét fel is függesztik, akkor egy külföldi, például .com végződésű címre költöztetik majd át. Egy külföldi cégnél ugyanis az esetek többségében hiába kopogtatnak magyar bírósági végzéssel a panaszosok, azok nem foglalkoznak érdemben a problémával. Egy külföldön lévő szájtot jogegyezmény keretében ugyan el lehet távolíttatni az internetről, de ez gyakran olyan hosszas diplomáciai párbeszédet igényel, hogy mire az adott ország hatósága lépne az ügyben, a jogsértő szájtot már egy másik országba költöztetik üzemeltetői - ezért nem tudták például a Kurucinfó nevű radikális honlapot sem bezáratni a magyar hatóságok. Az is igaz ugyanakkor, hogy ha magánszemély jelzi a külföldi hostingcégnek, hogy szerverein személyiségi jogait sértő tartalmakat talált, számos példa alapján valószínűsíthető, hogy a kifogásolt oldalakat különösebb nyomozás nélkül eltávolítják.