Az okostelefonok legjobb tulajdonsága, hogy közel mindenhatók. Ha a már tavaly is lassúnak számító 528 megahertzes processzor dolgozik is bennük, bármikor segítségért tudnak fordulni az internetre kötött szerverfarmokhoz. Kapuként szolgálnak a Google elképzelhetetlen számítási kapacitású hálózatához, a Wolfram matematikára kihegyezett szervereihez vagy a specializáltabb szolgáltatások gépeihez.
A telefon az egyszerű érzékelőivel - kamera, mikrofon, GPS - begyűjtött információt továbbküldheti a szerverekhez, azok pedig jóval gyorsabban dolgozzák fel, mint a telefon processzora azt lehetővé tenné - illetve hatalmas adatbázisokhoz is fordulhatnak helyben, amelyeket a telefon nem tudna tárolni. A visszakapott információ már csupán adatcsomag, néhány linket pedig már csak meg kell tudni jelenítenie a telefonnak.
Mindent tud az internetes agy
A technológiából a Google hozta ki a legtöbbet. Goggles nevű, Androidra és iPhone-ra egyaránt elérhető szoftverük a telefon kamerája segítségével leolvassa a vonalkódokat, felismeri a könyveket borítójuk, a híres épületeket formájuk alapján. A legújabb fejlesztés, a Sudoku ráadásul nem csak mintafelismerésre képes, a számok beolvasása után ki is tölti a fotón szereplő rejtvényt.
Minden zenét ismer a Shazam
Nincs annál idegesítőbb, mint amikor az ember fülében megragad egy dallam, napokig nem megy ki onnan, ám nem jut eszébe a címe. Esetenként azzal is súlyosbodik az ügy, hogy elkapjuk a slágert a rádióban, de lecsúszunk a felkonferálásról, s a szövegből sem sikerül megjegyezni annyit, hogy számítógépünkhöz érve kikeressük a dalt.
A probléma egyszerűen megoldható, ha tudunk keresni a világ összes zenéjéből készült mintában. Az egyetlen probléma az lehet, hogy az adatbázishoz óriási tárhely szükséges, nem lehet bezsúfolni egy mobil memóriájába. Ha viszont a mintákat képesek vagyunk egy szerveren tárolni, ahogyan a Shazam teszi, úgy egy kicsi, kevés erőforrást igénylő, csupán hangfelvételre képes klienst kínálhatunk a mobiltulajdonosoknak.
Olcsóbban vásárolhatunk a vonalkódoknak köszönhetően
A Shazam sikerén felbuzdulva videós felismerő alkalmazást is készítettek. Nehéz ugyan elképzelni, hogy miért próbálná bárki egy rövid filmrészlet rögzítésével megtudni, hogy mi megy a tévében, de alkalmazás van rá. A VideoSurf nevű progam nem csak a film címét dobja ki - amit egy digitális műsorújság is megtenne -, hanem a képernyőn látott színészt is megpróbálja azonosítani, sőt további néznivalót is ajánl. A szoftvert össze lehet párosítani a Twitter és Facebook profilunkkal, így a barátainkkal is meg tudjuk osztani egy kattintással, hogy mit nézünk éppen.
Prózaibb, ám sokkal hasznosabb funkciókat kínál az androidos telefonok legfontosabb kiegészítőjének számító Barcode Reader, azaz vonalkódolvasó. A program képes a telefon kamerájával készített képeken azonosítani a vonalkódokat, illetve ezekre hasonlító, fekete-fehér mintájú bonyolultabb nyomtatott kódokat is, sőt a beléjük kódolt szöveget ki is olvassa. A kód rejthet egy könyv azonosítására szolgáló ISBN számsort, de egy webcímet vagy rövidebb szöveget is. Egy vonalkód elég információt nyújt ahhoz, hogy gyorsan utánanézhessünk, melyik boltban a legolcsóbb az épp kinézett műszaki cikk. A szolgáltatás hazánkban is elérhető, az Árukereső alkalmazását kell a telefonunkra tölteni ahhoz, hogy elkezdjük a spórolást.
A mobilkód nem csak a telefonjukra adatot küldeni vágyó felhasználóknak lehet hasznos. Netes információs oldalakat lehet általa a köztéren elhelyezett plakátokhoz kötni, nyomtatott újságokba vagy kirakatokba illesztett kuponokat kaphatnak általa a kamerás mobilok birtokosai. Végül pedig a világ összes nyelvén beszélő tájékoztatótáblákat is ki lehet rakni egy jól látható QR kóddal, ami a turistákat a saját nyelvükön összeállított leíráshoz vezeti.
A kihasználatlan érzék: GPS
Ironikus, de a legtöbb lehetőséget a régóta létező GPS rejti magában. A műholdak és a mobiltornyok segítségével öt-tíz méteres pontossággal meg tudják mondani az okostelefonok használójuk helyzetét. Az internetről elérhető térképek is elég pontosak ahhoz, hogy akár a legfélreesőbb utcákba is eltaláljunk. A város egyéb lényegi információit azonban még nem tudják a netes szolgáltatások: egy bankautomatához, mozihoz vagy étteremhez még csak-csak el tud vezetni a telefon, ám a hazánkban legjobb programok sem képesek jó susztert, újságost, zöldségest mutatni. Már talán a kisboltot keresők is jobban járnak, ha a telefon képrenyőjének bámulása helyett egy járókelőt kérdeznek meg - azonban nincs már messze az az idő, amikor a közösségi ajánlórendszerek a GPS-szel összekötve megmutatják, melyik susztert szeretik legjobban ismerőseink a környéken. Amerikai nagyvárosokban a Yelp már képes erre és itthon is készülnek a hasonló szolgáltatások.
A jövő záloga, hogy helyinformációval ellátott üzletekkel teljenek meg az internetes térképek. Ezek segítségével nem csak azt tudjuk megkérdezni a felhőben lakó számítógépektől, hogy mit rejt egy vonalkód, mennyibe kerülnek a termékek a szomszéd boltban, hanem az idegen városokban való eligazodás is könnyebb lesz.