Ne légy gonosz, Larry! - vezércsere a Google élén

Távozik a Google éléről a Gmail, a Google Föld és a YouTube bábája, Eric Schmidt. Az elnök-vezérigazgató 2001 óta állt a cég élén, utódja a Google egyik alapító-társtulajdonosa, Larry Page lesz. Az új vezetőnek többek között a felaprózódó Android platform egységesítése és a Chrome OS operációs rendszer elterjesztése lesz a feladata.

Távozik a Google éléről Eric Schmidt, aki 2001 óta töltötte be a cég elnök-vezérigazgatói posztját. Helyét Larry Page, a Google egyik alapítója veszi át, aki eddig a cég termék- és technológiai igazgatójaként dolgozott. Schmidt továbbra is a cégnél marad az igazgatóság elnökeként (Executive Chairman), napi ügyekben is részt vállal, ám az üzleti és technológiai döntésekért április negyedikétől Page lesz felelős.

A Google cégként 1998 óta létezik, de a keresőben használt technológia ennél régebbi. Larry Page és Sergey Brin 1996-ban kezdett el dolgozni a BackRub nevű, az oldalra mutató hivatkozások alapján fontossági sorrendet építő keresőmotoron. Az egyetemi éveik alatt kifejlesztett keresőtechnológiát több cégnek megpróbálták eladni, ám mivel senkinek nem kellett, kénytelenek voltak saját vállalatot alapítani. A kereső kezdetben a Stanford Egyetemről működött a google.stanford.edu címen, a Google.com domaint csak 1998. szeptember hetedikén vették meg.

Schmidt volt a felnőtt a Google-nál

Az első három évben a cég vezérigazgatója az akkor húszas éveit taposó Larry Page volt. Vezetése alatt kialakult a Google mostani üzleti modellje: a találati oldalon reklámokat jelenítettek meg, ezekre licitálhattak a hirdetni vágyók. A kereső legendásan egyszerű felületeinek megóvása miatt a hirdetések csak szöveget tartalmazhattak. Page vezetése alatt védték le a PageRank néven ismert, folyamatosan csiszolgatott algoritmust is, amely az oldalak rangsorának kialakításáért felel, és ami a Google legnagyobb titka.

Schmidt keze alatt megkerülhetetlen tényező lett a Google-ból

Eric Schmidtet, a Google-t az elmúlt tíz évben irányító elnök-vezérigazgatót 2001-ben csábították át a tekintélyes Novell szoftvercég éléről. Schmidt feladata az volt, hogy kidolgozza a vállalat rendkívül dinamikus növekedését kezelni képes struktúráját. Egy 2001 júliusi interjúban Page úgy fogalmazott, hogy a veterán (jelenleg 55 éves) elnök-vezérigazgató feladata a tulajdonosok feletti "szülői felügyelet" biztosítása lesz. Ekkorra a Google már naponta több százmillió keresést szolgált ki, és garázscégből 200 főt foglalkoztató középvállalattá nőtte ki magát.

A Gmail, a Google Föld és a YouTube bábája

Schmidt vezetésével a Google új szolgáltatások fejlesztésébe, valamint startup cégek felvásárlásába kezdett. 2004-ben elindult a cég levelezőrendszere Gmail néven, 2005-ben megjelent a Keyhole nevű, korábban megvett cég technológiáját felhasználó Google Föld, egy évvel később pedig 1,65 milliárd dollárért a felszálló ágban levő YouTube videómegosztót vették meg. A nagy beruházások mellett netes irodai csomaggal, hírkeresővel, térképszolgáltatással, fényképmegosztóval, internetes telefonnal és chatprogrammal is előálltak a Google stratégái.

A Google bevételeinek 99 százaléka továbbra is a hirdetésekből származik, amelyek számára a Schmidt alatt bevezetett új termékek új felületeket biztosítottak ezek értékesítéséhez, illetve lehetővé tették a célközönség jobb eltalálását.

Nem lett minden arany, amihez nyúltak

Míg a Google első éveiben még sokan gondolták úgy, hogy amihez Brin és Page cége nyúl, biztosan arannyá változik, szép számmal akadtak melléfogásaik is. A közösségi hálózatok terén például többszöri próbálkozásra sem tudott befutni a keresőcég, Orkut nevű közösségi oldala csupán néhány dél-amerikai országban népszerű. A társaság következő próbálkozását, az e-mail utódjául szánt Wave-et egyéves próbaüzemet követően bezárták. Az idehaza Zümm néven ismert Buzz nevű tartalommegosztó szolgáltatás már kedvezőbb fogadtatásban részesült, de korántsem lett a kategória meghatározó szereplője.

A brit Guardian cikke szerint az idén tízéves Google-nak azt a problémát kell megoldania, hogy óriáscéggé nőve miként tudja megtartani a kezdeti éveket jellemző dinamizmust. A brit napilap elemzése szerint a társaság a legtöbb országban legalább kilencven százalékos részesedéssel bír ugyan a keresők piacán, működését számos probléma is nehezíti.

Talán legfontosabb ezek közül, hogy minden próbálkozása ellenére a Google továbbra is csupán egy lábon áll - eredménye a keresőhirdetésekből származó bevételeken alapul. A számos felvásárlás és termékfejlesztés legfőbb célja újabb piacok, bevételi források megszerzése lenne, de eddig ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel. Ugyanakkor a keresőhirdetések piacának növekedése lelassult az elmúlt években, miközben olyan új szereplők veszélyeztetik a Google egyeduralmát, mint a hatalmas növekedési pályán mozgó Facebook.

Egyelőre nem sikerült több lábra állniuk

A fő üzletüket érintő probléma, hogy a keresések találatainak sorrendjét kialakító algoritmust folyamatosan próbálják manipulálni azok, akik saját - egyébként irreleváns - reklámoldalaikat tolnák a felhasználók elé. Az új területek közül a legsikeresebb próbálkozás, az Android mobiltelefonos szoftver legfőbb nehézsége, hogy az azt használó gyártók eltérő gyakorlata miatt az új verziók jelentős időbeli különbségekkel jutnak el a felhasználókhoz, így egyszerre több, egymással nem kompatibilis változat van a piacon, s a fejlesztőknek ezeket a különbségeket figyelembe kell venniük.

A legnagyobb jogi kihívás pedig, amivel a társaság napjainkban szembenéz, az Európai Bizottságnak a Google hirdetési szolgáltatása kapcsán indított vizsgálata. A vállalat riválisai azzal vádolták meg a keresőcéget, hogy keresőjének listáin a konkurens szolgáltatásokat mindig kedvezőtlenebb helyen jeleníti meg, mint a sajátjait. A Guardian szerint Larry Page-nek arra a visszásságra is megoldást kell találnia, hogy a cégen belül működő, túl nagy függetlenséget élvező fejlesztőcsapatok munkájukat nemegyszer egymásnak ellentmondó stratégia alapján végzik.

Népszerűtlen kijelentései rontották a Google megítélését

Schmidt vezetése alatt, 2010-ben pattant ki a Google történetének egyik legnagyobb botránya, amikor kiderült, hogy a Google Térképen elérhető Street View panorámaképeit rögzítő autói a wifihálózatok jeleit is rögzítik. A keresőcég hivatalosan is beismerte, hogy az autók a vezeték nélküli hálózatok forgalmát monitorozták, a nem titkosított wifikről így akár jelszavakat, üzenetrészleteket is megszerzett a cég. Az eset miatt számos országban vizsgálat indult a Google ellen, amelyek többnyire azzal végződtek, hogy a keresőcég megsemmisítette az érvelése szerint véletlenül, egy kísérleti projekt keretében birtokába került adatokat.

Népszerűtlen véleményeit is vállalta elnökként

Schmidt elnöksége alatt többször fogalmazott meg erős véleményt az internet fejlődési irányával, a Google rendelkezésére álló információkkal és a netezők privát szférájával kapcsolatban. Legutolsó nagy vihart kiváltott javaslata az volt, hogy a Facebookon és Twitteren felnövő, önmagáról kínos, félreérthető fotókat megosztó korosztálynak fel kellene kínálni tizennyolc éves korában a névváltoztatás lehetőségét. Az új név arra szolgálna, hogy a fiataloknak ne kelljen kínos, az egyetemi bulikat firtató kérdésekre válaszolniuk az állásinterjún. Az elnök később azzal védekezett, hogy a javaslat egy rosszul sikerült vicc volt csupán.

Schmidt hibájaként róják fel a cég kínai jelenlétével kapcsolatos botrányt is, ami kezdetben a találati listák a hatalom által elvárt cenzúrázásáról, majd végül a kínai kormányzattal való szembeszegülésről szólt. A cég híres jelmondatát ("Don't be evil" - ne légy gonosz) ekkortól kezdték egyre többször úgy emlegetni, mint egy egykor felvállalt, mára azonban feledésbe merült elvet. Ugyanezt erősítette, amikor Schmidt egy interjúban így nyilatkozott: "Tudjuk, hol vagy, tudjuk, hol voltál, és többé-kevésbé azt is tudjuk, hogy mit gondolsz" - mondta 2010 októberében a The Atlanticnak. A szerencsétlen kijelentés - habár szándéka szerint csak a hirdetések pontosabb célzásához használt technológia leírására szolgált volna - sokak rosszallását váltotta ki.

Részben Schmidt ehhez hasonló kijelentései vezethettek ahhoz, hogy az elmúlt években megerősödött a vélekedés: a Google a Nagy Testvér, aki mindent tud, és valamilyen rejtélyes módon fel is használja ezt a tudást. Könnyen lehet, hogy ezek a nehézségek is a szerepelnek a mai bejelentés okai között.