Műkörömmel a kütyük ellen

A legtöbbünk számára nem okoz nagy kihívást különféle pirinyó nyomógombbal vagy érintőképernyővel ellátott készülékek kezelése. De vajon hogyan boldogulnak ezekkel a hosszú műkörmöket viselő nők? Egy műköröm-viselésben jártas hölgy segítségével próbára tettük a különböző készülékeket.

Míg korábban státusszimbólumnak számított volt érintőképernyős telefonnal megjelenni valahol, addig manapság alig találunk olyan készüléket, ami ne ilyen lenne - legalábbis a divatos, és főleg, a kimondottan nőknek tervezett modellek között. A műkörmöt viselő nők szempontjából az egyik legfontosabb kérdés: hogyan reagál egy érintőképernyős készülék, ha műkörömmel próbálunk hozzáérni?

Ne feledjük, ez nem csak a legújabb érintős okostelefonok kezelhetősége szempontjából számít. A technológia éppen arrafelé tart, hogy mindent érintőképernyővel szereljen fel. A tisztán elektronikus megoldás olcsóbb, sokoldalúbb és strapabíróbb, mint a mechanikus megfelelője, így ma már olyan felületeken is felbukkannak az érintőképernyők, mint a nyomtatók vezérlőpaneljei, a zenelejátszók vagy akár a távirányítók.

A korszerű érintőképernyők kényelmetlenek

Az, hogy a készülék érzékeny-e a műanyag érintésére, vagy csak az ujjainkra reagál-e, a kijelző típusától függ. A kapacitív kijelzők esetében, mint amilyen például az iPhone-é, hiába próbálkozunk műkörömmel, csak az emberi bőrrel vagy egyéb vezető anyaggal (például speciális tollal) történő érintkezés hatására lép működésbe. Az ilyen készülékek használatakor azzal szembesülhetnek a nők, hogy használat közben ujjukat meglehetősen kényelmetlen szögben kell tartaniuk.

Vagyis míg a legtöbben örülünk annak, hogy végre nem kell apró tollakkal bíbelődni, és egyszerűen ujjainkkal vezérelhetjük telefonunkat, addig a műkörmös lányoknak kínszenvedés a kezelésük és ezen még a hosszas gyakorlás sem segít - tudtuk meg segítőnktől. Olyan kütyübarát műköröm-anyagról pedig, amit kapacitív kijelzőkön is használni lehetne, még nem hallottunk.

A legnépszerűbb érintőképernyős okostelefon, az iPhone mellett egy másik népszerű Apple termék, az iPad és a nyomában terjedőben lévő táblagépek is ilyennel rendelkezik. Ennek a készüléknek az esetében is nehézséget okozott, hogy ahhoz, hogy érzékelje az érintést, az ujjakat kényelmetlen szögben kell tartani. Ez nem csak gépeléskor, de akár a menüben való lépkedés vagy képnézegetés közben is kellemetlen lehet.

A kapacitív képernyő csak az ujjbegyre reagál

Az iPaddel emellett sok nő számára az is probléma, hogy a mérete alapján nem női kézbe tervezték. Amíg egy férfi kényelmesen tud a függőlegesbe állított készüléken két hüvelykujjal gépelni - ahogy ez a legtöbbször történik, ha álló helyzetbe fordítva kell használni a tabletet -, addig egy hölgy erre képtelen, hiszen a kisebb kezekkel lehetetlen átérni az egész képernyőt.

A kijelzők másik típusa, a régebb óta ismert rezisztív technológia szempontjából kevésbé fontos, mivel próbáljuk meg böködni. Műkörömmel, tollal és ujjal is használható, hiszen a kijelző az őt érő nyomásra érzékeny. Azt gondolhatnánk, hogy ez megkönnyíti a műkörmös nők dolgát - ez többnyire így is van -, ám ez sem igaz minden esetben.

Van, hogy a tervezők nem gondolnak a nőkre

Például a Samsung Diva nevű divatmobilt elég sok kritika érte, többek közt a kijelzője miatt is, noha minden kétséget kizáróan a nőies-nőcis nők a célközönség, akik között nem ritka a műköröm viselése. Akik kipróbálták, azt mondták, a készülék kijelzője csak erőteljes nyomkodásra hajlandó működésbe lépni, ami a háromoldalas menürendszerben való keresgélést igencsak kényelmetlenné és fárasztóvá teszi (mentségére szóljon, hogy a kezelése ujjal sem egyszerűbb).

"A műköröm jó, egészen addig, amíg rá nem jössz, hogy nem tudsz gépelni"

A telefonok esetében nem csak a kijelző, de akár a billentyűzet kezelése is okozhat nehézséget a hosszabb körömmel rendelkezőknek, olyannyira, hogy a még Facebook csoport is született a témában. Egy másik, hasonló jellegű csoporthoz csatlakozó nők szerint műkörmökkel képtelenség akár gépelni, akár sms-t írni.

Kisebb képernyőkkel sem jobb a helyzet

Noha véleményük teljesen érthető, ha belegondolunk, hogy a billentyűzettel rendelkező okostelefonok nagy része már nem a hagyományos 3x4-es billentyűkiosztással (keypad) rendelkezik, hanem a számítógépekére emlékeztető QWERTY kiosztás kicsinyített másával, az általunk megkérdezett lány szerint sokkal kényelmesebb a hagyományos készülékeken gépelni, mint az érintőképernyőn.

A telefonokénál kicsit nagyobb és egymástól távolabb elhelyezkedő billentyűkkel rendelkező Kindle e-könyv olvasó kezelése sem okozott nehézséget, leszámítva a menübe való belépésre szolgáló - süllyesztett - gomb megnyomását.

A szigetbillentyűzet segít a műkörmös nőkön

Mi a helyzet a számítógépek billentyűzeteivel? Műkörömmel egyáltalán nem evidens kezelni még a legfinomabb kialakítású billentyűzetet sem. Igényel némi tanulást, milyen szögben is ideális tartani az ujjakat, hogy a körmök ne akadjanak folyton a billenytűk közé és ne üssön le az ember újra meg újra plusz karaktereket. Minél magasabbak a billentyűk és minél közelebb vannak egymáshoz, annál nehezebb pontosan célozni. Ennek alapján kimondhatjuk, hogy az asztali gépek hagyományos billentyűzete szinte lehetetlenné teszi a hosszúkörmű nők hatékony gépelését.

Gépelés műkörömmel

A hagyományos méretű billentyűzetekkel még csak-csak elboldogul egy műkörmös lány, ám a netbookokkal gyakran meggyűlik a bajuk, ugyanis az egyre kisebb kijelző mérethez egyre kisebb billentyűk is társulnak, amelyeket nehezebb eltalálni.

A tervezésnél is figyelembe veszik a problémát

A tervezők is felismerték ezt a kihívást - amely egyébiránt nem csak a műkörmöt viselőket, de a vaskosabb ujjúakat is sújtja -, és a megoldására az úgynevezett szigetbillentyűzetet ajánlják. Az ilyen típusú billentyűzet gombjai nem közvetlenül egymás mellett vannak, hanem néhány milliméternyire helyezkednek el egymástól, így kényelmesebbek és kisebb az esélye a félregépelésnek.

Találékonyságot igényel a helyzet

Koós Pál, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) formatervező tanszékének tanszékvezető helyettese szerint is fontos, hogy a tárgytervezés során figyelembe vegyék a női kéz eltérő felépítését. Hangsúlyozta, hogy a mindennapi háztartási eszközök, mint például a kávéfőző vagy a mosógép esetében különösen ügyelni kell arra, hogy azt kisebb kézzel vagy hosszú körömmel is kényelmesen lehessen kezelni, nem is beszélve a kifejezetten nőknek szánt eszközökről, mint a hajformázók, hajszárítók vagy epilátor készülékek.

A MOME két hallgatója, Cosovan Tamás és Nagy Richárd például korábban a Braun számára tervezett gyantázó készüléket, amely annak idején nívódíjat is kapott a cég versenyén. Ennek a tervezésekor is fontos szempont volt, hogy a készülék minél pontosabban illeszkedjen a női kezekbe.

Az iPad túl széles az átlagos nőnek

Mindezek után jogosan merül fel a kérdés: körmök vagy kütyük? Vajon választania kell-e a nőknek a kettő között, vagy jól megfér egymással a műköröm és az érintőképernyő? Tesztünk azt mutatja, nem véletlen, hogy az evolúció folyamán ilyen messzire jutott az ember - alkalmazkodóképessége legendás, s ezúttal is segíti. Habár a kütyüket nem a hosszú körmökhöz tervezik, némi leleménnyel boldogul velük a nőcis körmű nő. Mint segítőnktől megtudtuk, két olyan nagyon is hagyományos technológia van, amelyeket lehetetlen műkörömmel legyőzni: a villamosok leszállásjelzője és az energiaitalokat feltépő fogantyú. Ha ezeken múlna az élet, a műkörmös csajok már kihaltak volna.

Varga Judit