Ha a magyar innovációról van szó, többnyire csak a Rubik-kockát, a porlasztót, vagy a Charles Simonyi által megírt, és azóta alapvető irodai munkaeszközzé vált Office-csomagot szoktuk emlegetni. Pedig a fejlesztés nem állt meg, idén is megmérkőztek a legújabb ötletek és a világhódító útjukra kész magyar termékek.
A Mobilitás és Multimédia Klaszter által szervezett Innovációs Techshow-n a legjobb magyar találmányok, a gyártósorra kerülésre váró működő prototípusok, és az alig egy-két hónapos ötletek egymás mellett mutatkoztak be. A vegyes mezőnyben akadt a belvárosi kocsmák zenei kínálatát javító webes szolgáltatás, intelligens focikapu, a netes élet reformálásáról álmodó enciklopédia és robotrepülőgép is.
A természettudományos oktatást PC-vel reformálják
Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár adta át az esemény legjobbjának választott termékének, az iskolai fizikaórákat újra izgalmassá tevő Webcam Laboratorynak a Techshow első díját. Az államtitkár a rendezvényen elmondta, hogy az állam is kitörési pontként azonosította az innovációt az Új Széchenyi-tervben.
A győztes fejlesztésnek nem ez az első díja, az egyszerű webkamerából is sokoldalú oktatóeszközt varázsoló program tavaly a StartUP konferencia fődíját is megszerezte. A cég internetes boltjából valamivel kevesebb, mint hatezer forintért megvehető program fizikai kísérletekre bontja szét a PC-re kötött kamera képét. Felismeri a rugómozgást, képes követni a pörgő tárcsára rajzolt pöttyök mozgását - ezzel máris bemutatható a gyerekeknek a rezgő mozgás - tud gyorsított felvételt készíteni az utcán haladó autókról, sőt még a sávokat is felismeri, ha elég ideig figyelt. Jó felbontású, kézi fókusszal rendelkező kamerával pedig akár mikroszkópként is használható.
Krétafizika helyett igazi kísérletek végezhetőek a Webcam Laboratoryval (további képek galériánkban)
A szoftvernek nincsenek nagy igényei, beéri a legolcsóbb webkamerával, megelégszik egy netbook teljesítményével. A szoftvert használó Deák Diák Általános Iskola suli PC-kkel felszerelt diákjainak a gépén is működik. A program legújabb verziója ráadásul az analóg műszerek kijelzőit is le tudja olvasni, így az iskolákban meglevő régi kísérleti felszerelésekbe is új életet lehet lehelni általa.
Irodáknak spórolna a távvezérelhető konnektor
Elektromos eszközeink nem állnak le teljesen az áramfogyasztással, amikor kikapcsoljuk őket. A legtöbbjük ki sem kapcsol teljesen, hanem csak készenléti vagy alvó módba helyezi magát, hogy amikor megnyomjuk a bekapcsológombot, gyorsabban éledhessen fel. A kényelmi funkcióért cserébe az eszközeink akkor is pörgetik a villanyórát, amikor semmi szükségünk rájuk.
A magyar Remagine Technologies a forrásnál próbált meg valamit kezdeni az elszivárgó energiával. A cég által kifejlesztett, rádiós modullal felszerelt konnektort meg lehet tanítani a különböző eszközök felismerésére - tudja, hogy laptopot vagy olvasólámpát dugtunk-e rá - sőt azt is megmondja, milyen üzemmódban van a készülék. Ezzel a tudással felfegyverkezve az épp inaktív eszközöktől el lehet venni az áramot, például este egyszerre "húzhatja ki" a rendszer üzemeltetője az összes monitort.
A kidudorodó rész rejti a konnektor agyát és a rádiót (további képek galériánkban)
A SmartSocket névre keresztelt konnektor pont ugyanakkora, mint egy hagyományos dugalj, így gond nélkül építhető be a régi, buta aljzatok helyére. Vezérléséhez csak egy olcsó rádiós alkatrésszel felszerelt PC-re van szükség. Elterjedéséhez csupán az kell, hogy tömegesen gyártsák, mert a jelenlegi kis szériában még nem kifizetődő az előállítása. Molnár Károly, a cég főtechnológusa szerint a tömeggyártással le lehet szorítani ötezer forintra az aljazatok árát, ami már két-három év alatt megtérül.
Edzeni segít az okos focikapu
Sebességet, beérkezési szöget és találati helyet is ki tud jelezni az Ental Kft. által kifejlesztett intelligens kapu. A kézilabda- és fociverzióban is létező eszközt edzésekre szánja a kifejlesztője. Az okos kapu egyszázalékos hibahatárral képes megállapítani a lövések erejét, a találat helyének meghatározása pedig 1-2 centiméter pontossággal történik. Használatával két-három kapura lövés után kiderül, hogy az edző egy-egy tanácsa valóban hasznos volt-e, pontosabbá, erősebbé válik-e a játékos az edzés hatására.
Játéknak sem utolsó a lövéseinket kiértékelő kapu (további képek galériánkban)
Bár az intelligens kapu prototípus állapotban van, bírja a gyűrődést. A jeladók és a szenzorok úgy vannak felfüggesztve, hogy egy erősebb találat se rongálja meg az eszközt. A Techshow-n alapos kiképzésnek volt kitéve az eszköz, minden látogató megállt rúgni egyet-kettőt. A játszani kevéssé szégyellő gyerekek még "ki lő erősebben?" versenyt is rendeztek.
Az intelligens kapu egy dologra nem alkalmazható, gólbírónak. A felhasznált, infravörös fényforrásokra és érzékelőkre épülő technológia miatt a rendszert zavarja a gólvonalra visszahátráló kapus. Labdának ugyan nem nézi a játékost, ám gólt jelezni sem tud, amíg az takarja a szenzorokat. Sütő István fejlesztőmérnök szerint a más megoldásokban használt kamerás rendszerrel együtt lehetne csak gólbírónak használni az intelligens kaput, ám ez nem céljuk egyelőre, inkább a terméket akarják gyártáskésszé tenni.
Gazdaságos sztratoszférakutatás
Bár valószínűtlen, hogy a közeli jövőben űrnagyhatalommá válna Magyarország, időnként feltűnnek izgalmas projektek. Tavaly a Puli Space csapatának szurkolhattunk, hogy összegyűljön a pénzük a Google űrversenyébe való nevezéshez, az idén pedig egy ötletes magaslégköri kutatóballon tűnt fel az Innovációs Techshow-n.
Egy hétig is képes méréseket végezni a Stratobox (további képek galériánkban)
A háromfős Endrődi Aircraft által fejlesztett Stratobox nevű rendszer sokkal okosabb, mint a ma használt meteorológiai ballonok. A gáz kieresztésével és a ballaszt lassú kieresztésével képes korrigálni a magasságát, napelemeinek köszönhetően pedig akár egy hétig is gyűjtheti az adatokat 35 kilométeres magasságban lebegve. A parancsokat műholdas telefonon érkező SMS-ként kapja a készülék, és az adatokat is így juttatja vissza a földre.
A Stratobox fejlesztői nem beszélnek a levegőbe, a kísérletezéshez használt dobozuk már kétszer járt az égben. Egyszer ugyan nem küldték fel egészen a sztratoszféráig, másodjára azonban még fotókat is készített a magaslégkörről.
3D mozi több tízmillióért
A moziban látott 3D-s látványt is lehet tuningolni, csak nagyon sok pénz kell hozzá. A képből kinyúló szereplők, kilógó tárgyak ugyan lenyűgözőek, ám az agy átverésén alapulnak. A két szemnek két külön képet mutatnak - ezek szétválasztásáért felel a speciális szemüveg -, ezeket rakjuk össze térbeli képpé.
Két rackszekrénnyi PC számolja a képet a körbejárható 3D moziban (további képek galériánkban)
Az illúzióért természetesen fizetnünk kell, a 3D-snek tűnő kép minden nézőpontból ugyanolyan, a moziterem egyik széléből a másikba sétálva ugyanazt látnánk, azaz nem lehet megnézni mindkét oldalukról az Avatar szereplőit. A budapesti Holografika által összerakott bemutatórendszer azonban ezt is lehetővé teszi, ráadásul szemüveget sem kell használni hozzá. A rendszer nem olcsó: három és fél méter átlójú speciális vászonra van hozzá szükség, amelyre nyolcvan projektor vetít egyszerre képet, összesen 63 megapixel felbontásban, a kép kiszámolásához pedig tíz darab, több videokártyával rendelkező számítógépre van szükség. A rendszer ára 150-180 ezer euró, ám további összegek belepumpálásával még tovább lehet javítani a képminőséget.
Ezt az összeget 3D-s házimozira valószínűleg senki sem költi el, ipari felhasználásra azonban érdekes lehet a technológia. A három dimenzióban dolgozó orvosi képalkotó eljárások által gyűjtött adatok elemzéséhez vagy a bonyolult alkatrészekkel és tervekkel dolgozó autógyártáshoz jó segítség lehet a magyar tértévé. A kisebb szobát elfoglaló termék azt is remekül mutatja, mennyire sokféle innovációt gyűjtött össze a Techshow. A hatezer forintból és egy webkamera árából beüzemelhető oktatási eszköztől a high-tech ipar csúcstermékeiig voltak jelen a hazai projektek, amelyek közül bármelyikből válhat új Rubik-kocka vagy akár új Microsoft Office is.