Június közepén került az amerikai tesztelőkhöz és a vásárlókhoz a Google laptopokra tervezett operációs rendszerét, a Chrome OS-t futtató első számítógép. A Samsung Chromebook Series 5 nevű laptop wifis és mobilnetmodemet tartalmazó változatban is elérhető. Az egyszerűbb verzióért 430, a 3G-s variánsért pedig 500 dollárt kell kifizetni Amerikában. A számítástechnika gyökeres megváltoztatását ígérő gép hideget és meleget is kapott a kritikusoktól. Bár hazánkban még nem árulják a Chromebookot, sőt azt sem tudni, mikor kerül a boltokba, összegyűjtöttük, mit mondtak róla, akik kipróbálhatták.
A Samsung alaposan kitett magáért: a Series 5 csupán másfél kilogrammot nyom, és a legvaskosabb pontján sem vastagabb két és fél centiméternél. A trendekkel szembe menve 12,1 hüvelykes csillogásmentes, matt kijelző került a gépházba. A laptop tapipadja óriási, a billentyűzete pedig annyira jó, hogy a ZDNet újságírója meghatottan a ThinkPadek közmondásosan jó klaviatúrájához hasonlította. A billentyűzet alatt takarékos, kétmagos Atom processzor dolgozik; memóriából két gigabájt, SSD-meghajtóból pedig 16 gigabájt jutott a gépbe. A hagyományos perifériák közül a drótos (Ethernet) hálózati csatoló, és a telefonok, vezeték nélkül fülhallgatók csatlakoztatására használható Bluetooth hiányzik a gépből.
Fehér és fekete színben van még csak Chromebook
Vannak, akik meg se várták, hogy a boltokba kerüljön a Chromebook, máris temetni kezdték a Google laptopot. Legsarkosabban George Colony, a Forrester elemzőcég elnöke fogalmazta meg a véleményét, szerinte a Chrome OS "a legnagyobb szabású nagyvállalati őrültség". Colony szerint az internetről az emberek lassan az okostelefonok appjaihoz hasonló programokba vándorolnak, ebbe a világképbe pedig nem illik bele a böngésző köré épült Chromebook.
Kedve lenne inkább Windowst használni
"Ritkán találkozom olyan számítógéppel, amely honvágyat kelt a Windows iránt. A Chromebook Series 5 ilyen" - kezdi kritikáját Rich Jaroslovsky, a Bloomberg hírügynökség technológiai szerzője. Azt ő is elismeri, hogy a Samsung remek munkát végzett a laptoppal, a Google szoftverével azonban nem elégedett. Jaroslovsky nem hallgatja el, hogy a wifiközelben tartózkodó átlagfelhasználók jól járnak az alig nyolc másodperc alatt elinduló, szuperkönnyű géppel, amely terhelés alatt is megy hat órát akkumulátorról. Az internetkapcsolat nélkül is működő alkalmazások hiányát azonban súlyos hibának tartja.
A Google eredeti ígéretei között szerepelt offline is használható Gmail, Calendar és Google Docs verzió, ám egyelőre egyik sem létezik. A keresőóriás nyárra ígéri a szoftverek frissítését, amely után akkor is lehet majd régi leveleket olvasni, új dokumentumokat kezdeni, hogy a készülék csatlakozna a világhálóhoz.
Google-fiók kell a Chromebook belakásához
Jaroslovsky másik panasza a nyomtatásra vonatkozik. A Chromebook USB-portjához csatlakoztatott nyomtatók - vélhetően driverek hiányában - nem működtek, csak akkor tudott nyomtatni, ha a gépeket a CloudPrint szolgáltatásba felvették. A probléma várhatóan nemcsak a nyomtatókkal, hanem bármely egzotikusabb USB-eszközzel megismételhető. A Windowson megszokott driverkeresgélés nem működik, könnyű pórul járni.
"Valamikor, amikor az internet a mostaninál is jobban elterjed, a csatlakozási lehetőség olyan lesz, mint az oxigén, akkor lesz jó a Chromebook" - írja Jaroslovsky. Amíg ez nem következik be, addig a PC-nél kisebb tudású, a tableteknél pedig kényelmetlenebb eszköznek számítanak a Google-laptopok.
A Szilícium-völgyön kívül működésképtelen
Futurisztikus, a jelenben nem működő berendezésnek tartja a Chromebookot David Pogue, a New York Times amerikai napilap nagy hatású technológusa is. "Furcsa olyan számítógépet használni, amelyen minden a böngészőben történik. Ha bedugsz egy pendrive-ot vagy külső merevlemezt, annak a tartalma is a böngészőben jelenik meg" - írja Pogue. Bármit mondanak is a beidegződések, nincs asztal, sőt a böngészőt sem lehet bezárni. Az új világrenddel az a baj - írja Pogue -, hogy nem működik túl jól. Néhány kivételtől eltekintve az internethez nem csatlakozó Chromebook csupán egy másfél kilogrammos papírnehezék.
Pogue szerint a Szilícium-völgyben, ahol a Google, az Apple és a többi technológiai cég főhadiszállása található, van értelme a Chromebooknak. A való világban viszont csak a wifi csatlakozási pontjai közelében használható a gép. A mobilnetes modemmel is rendelkező Samsunghoz ugyan jár ingyen mobilnet, ám csupán havi száz megabájtnyi. Aki ennél többet szeretne, az 3700 forintnak megfelelő dollárért egy gigabájtot, 9300 forintért pedig 5 gigabájtot vehet.
A hardverre egy kritikusnak sem volt panasza
Saját bevallása szerint Pogue megpróbálta elsődleges gépként használni a Samsungot, ám egy hét után frizbiként akarta eldobni. Wifi-kapcsolatért fizetett reptereken, hotelekben pusztán azért, hogy a dokumentumain dolgozhasson. Az újságíró szerint a böngészőben futó szoftverek nem elegendőek minden feladatra. A Photoshop, a World of Warcraft nem megy a Chrome-ban.
A Google-laptop sikeréhez Pogue szerint az kellene, hogy olcsóbban adják, és Amerika két partja között folyamatos 4G lefedettség legyen. Az ötszáz dolláros árat soknak tartja egy olyan gépért, amelyet csak netkapcsolattal lehet használni.
Tudni kell, mit veszünk
Nem teljes értékű linuxos gép, ezzel tisztában kell lenni vásárlás előtt - írja Steven Vaughan-Nichols a ZDNet főleg szabad szoftveres témákkal foglalkozó újságírója. (http://www.zdnet.com/blog/open-source/the-first-chromebook-review-samsung-series-5/9088) Bár a Chromebook a szabad operációs rendszerre épül, ennek nyoma sincs a felhasználói felületen. A Google sem tolakodik előtérbe Vaughan-Nichols szerint. A gép használatához ugyan Google-fiók szükséges, ám a Chrome Web Store-ban számtalan cégtől vannak webalkalmazások. A keresőóriás nem akarja bezárni a felhasználókat a saját világába.
Nincs szökési útvonat a böngészőből, minden abban történik
A többi kritikushoz hasonlóan a ZDNet újságírója is lenyűgözőnek találta a Samsung munkáját. Egyedül a gesztusvezérlést hiányolta az óriási tapipadból. A Series 5 csak a kétujjas scrollozást ismeri, a többi gesztusparancsot nem. Vaughan-Nicholst még az internethez kötöttség sem zavarta, mert megtalálta a módját, hogy a gép beépített adathordozójára vagy memóriakártyára mentse az igazán fontos dolgokat. Az újságíró kiemelte az Amerikában béta verzióban elérhető Google Music szolgáltatást, amely remek zenegéppé varázsolta a Chromebookot.
Elsődleges számítógépnek Nichols sem javasolja a Chromebookot, ám jövőjét jóval fényesebbnek látja, mint a többi tesztelő. A gépen már most is látszik, hogy meg tudja óvni a vírusirtó-frissítéstől, a szoftverek cserélgetésétől és a mindennapi karbantartástól a felhasználót.
Ó, csak olcsóbb lenne!
Az első reakciókból ítélve a Google és a Samsung igazán az árazást hibázta el: a kínált funkciókhoz képest az 500 dolláros árat túlzónak érezték a technológiai újságírók. A Chromebooknak tulajdonított csekélyebb értékről főleg a szoftver gyermekbetegségei tehetnek, amelyeket nyilván hamarosan javít a Google. Az internetkapcsolat nélkül használhatatlan webalkalmazások miatt a Chromebook-tulajdonosnak csak akkor van számítógépe, ha elérhető az internet is. A probléma kevéssé érintené a mobilnettel lényegesen jobban lefedett Európa lakóit, mint az amerikaiakat, ám az óceánnak ezen a partján még hónapokat kell várni a gépekre.
A kritikus technológiai újságírók egy dologban mindenképpen részrehajlóan ítélkeznek: a Chromebook célcsoportját a saját fajtájukon belül képzelik el, állandóan úton levő, hotelekben és reptereken, kávézókban és sajtótájékoztatókon egyaránt számítógépező felhasználóként festik le. Úgy tűnik, elfeledkeztek arról, hogy igen sokan kizárólag otthon, esetleg még a munkahelyükön használnak számítógépet, s ha ezen két helyszínen stabil a wifi, máris más megítélésre van szükség. Várhatóan azonban a Chromebook piaci sikere nem szemellenzős kritikusainak véleményén, hanem a vásárlók igényein múlik.