Lada-alkatrész a magyar háziszimulátor lelke

Roncstelepre került Suzuki és Lada, igazi Porsche-alkatrészek, bivalyerős számítógép és némi vas - nagyjából ebből áll az a profi szimulátor, amit Ujicz Péter rakott össze magának. A monstrum a nagytétényi nappalijában áll, szerinte nem ördöngösség, és belátható összegből kijön. Hogyan építsünk magunknak autószimulátort?

A képernyőkön egy Forma-1-es autó látható, de mivel nem nyeri el tetszésünket, egyetlen kattintással átváltunk egy Ford Mustangra. Kuplung kinyomva, sebesség egyesben - az első jókora gázfröccstől nyomban az ülésbe présel a 325 lóerő. Hiába keresek automata váltót, minden sebességnél kuplungolni kell, és már az első kanyarban kiderül, hogy egy versenyautóban nem szabad fékezés nélkül két sebességgel visszaváltani, mert nyomban megpördülök. Néhány percnyi vezetés után már viszonylagos biztonsággal mozgok a pályán, amit nagyban segít, hogy a kanyarokban az ülés velem együtt dől, így érzékelem, ha túl gyorsan hajtok. Mindez nem egy autógyár tesztlaborjában, hanem egy nagytétényi ház nappalijában történik, amelynek tulajdonosa saját maga épített professzionális autószimulátort.

Suzuki-ülésből és Lada-alkatrészből épült a csúcsszimulátor: nézze meg működés közben!

Az internetes körökben Pointer néven ismert fiatalember autószerelőnek tanult, de egy elektronikai üzletben dolgozik, és a számítástechnika a hobbija: mindhárom szakma ismerete jól jött a szimulátor megépítéséhez, amelyet a család támogatásával a nappaliként is funkcionáló emeleti szoba egyik sarkában helyezett el. A jelentős projekthez az adta az első lökést, hogy az íróasztalhoz rögzített kormánnyal illúzióromboló volt a versenyzés, ezért néhány ezer forintot érő zárt szelvényből egy saját állványt hegesztett össze, amelybe egy autóülés került, ahogy az a honlapján lévő fotókon is látható.

Bedől az ülés a kanyarban

Ezt követően jött az ihlet: mi lenne, ha az ülés mozogna is? A szimulátor jelenlegi, 3.0-s verziója egy átlagember szemével már professzionális: a képet három lapostévé szolgáltatja, így nem csak előre, hanem oldalra is kitekinthet a sofőr, az ülést pedig motorok döntik be a kanyarokban, vagy buktatják előre-hátra a gázadáskor, fékezéskor.

Három képernyő, valamint szuper élethű kormány, váltó és pedálok tökéletesítik az élményt

A néhány heti munkával megépített gép összköltsége nagyjából nyolcszázezer forint, ebben azonban már benne van a három tévé és a nagyteljesítményű, négymagos számítógép ára is, amely képes meghajtani a képernyőket full-HD felbontásban - ami azt jelenti, hogy a program 5760x1080 pixeles óriásfelbontásban fut. Komoly, hatvanezer forintos tétel volt még a sportkormány, ugyanennyit kóstáltak a kimondottan szimulátorokhoz készített, a valós működést nagymértékben utánzó Porsche-pedálok, illetve a valódi vezetési élményt nyújtó, nyolcsebességes váltó is. Mindössze tizenötezer forintba került viszont a váz alapját képező vasanyag, amelyet a kertben hegesztettek össze.

Suzuki-ülés és ablaktörlőmotor emeli az élményt

A szimulátor lelkét képező ülésmozgató rendszer fillérekből készült - mondta Pointer. Az ülés egy bontott Suzuki Swiftből származik, nagyjából ötezer forintot ér, ráadásul a készítő ajándékba kapta egy barátjától. A mozgatást vezérlő elektronika saját készítésű, de egy görög hobbiszimulátoros találmánya, aki közzétette a leírását a neten, és húsz-huszonötezer forintba került. Az ülést Ladából bontott ablaktörlőmotorok mozgatják, melyekért összesen négyezer forintot kellett fizetni - igaz, működtetésük egy-egy négyszáz wattos PC-tápegységet is igényel.

A pedálok Porschéból, az ülés Suzukiból valók

Az ablaktörlőmotorok nagyon erősek, ráadásul nem kell megtartaniuk, csak a megfelelő irányba dönteniük az ülést, ezért nincs is szükség komolyabb, például hidraulikus vagy szervomotorhoz a mozgatáshoz. A motorok csigafogaskerekes felépítésük miatt csak egy irányba mozognak, ezért a felhasználó tömegének megtartása nem igényel extra energiát.

A kormány, a pedálok és a váltó, valamint a kilométeróra és a visszajelző lámpák, kapcsolók mindegyike USB-n csatlakozik a PC-hez, ezért portelosztókat kellett még beszerezni - az egész szimulátor építése során ezekkel kellett a legtöbbet kínlódni, hogy az eszközök kellő áramot is kapjanak, és a Windows is felismerje őket. Dacára annak, hogy csaknem egy éve azonos kiépítésben működik a rendszer, rejtélyes okokból időnként újra kell konfigurálni az irányítókat egy-egy menet előtt, mert elkalibrálódnak.

Repülőnek indult, de autószimulátor lett

Egy másik, eltérő technológiát alkalmazó, a sofőrt még intenzívebben megmozgató szimulátort is építettek Pointer segítségével hazai filmes trükkmesterek. Az ugyancsak hobbiból készített autószimulátor nagyjából egymillió forintot érő - jelentős részben elfekvő alkatrészekből - állt össze. Pointer szimulátorával ellentétben ez a berendezés hamar kinőtte a lakást, főleg azért, mert a rendszer pneumatikus, és az ülések mozgatását működtető jókora kompresszor elég hangosan működik, ezért végül a HighFly nevű repülőgép-szimulátoros központba költöztették át, és itt is fejezték be rajta a munkát - tudtuk meg a készítőktől, Béres Istvántól és Balázs Barnától.

Eredetileg repülőgép-szimulátornak indult a projekt, azonban még korai fázisban kiderült, hogy a sűrített levegős vezérlés lágysága miatt nem képes visszaadni a légi jármű vezetésekor fellépő intenzív erőhatásokat. A TÜV minőség-ellenőrző cég tanúsítványával is rendelkező eszközt két számítógép működteti: az egyik magát a szimulátort futtatja, a másik pedig az ülés mozgatását vezérli.

Nézze meg, hogyan mozog a HighFly-nál lévő szimulátor teljes fülkéje!

Lassításkor és gyorsításkor az ülés előre és hátra dől, a kanyarokban pedig jobbra és balra billen, így tapasztalataink szerint az első körök során a sofőr hullámvasúton érzi magát benne - bár ottjártunkkor még az utolsó beállításokat végezték a rendszeren. Az élethű szimulációt biztosító szoftverek beállítása ugyanis nem gyerekjáték, többtucatnyi paraméter befolyásolja a valódinak tűnő hatást, például azt is külön lehet állítani, hogy a padkára hajtva mennyire kezdjen rázkódni a szimulátor. Jelenlegi kiépítésében egyetlen LCD-tévét használ a trükkmesterek virtuális versenyautója, a későbbiekben azonban a térérzetet jelentősen növelni képes három képernyősre fogják átdolgozni: akkor már a virtuális oldalablakok képét is látja majd a sofőr.

A legjobb autószimulátorok

Bár rengeteg autós játék létezik, nem lehet mindegyiket profi szimulációra használni, mivel csak a kifejezetten erre a célra készített programok adnak ki magukból olyan paramétereket, amelyek segítségével vezérelni lehet az ülést mozgató rendszereket, például egy Need for Speed-játék nem használható ilyesmire. A vezérlésre is alkalmas darabok közé tartozik például a havidíjas iRacing (ez látható videónkon is), ebben egyelőre főként az amerikai autók és versenypályák dominálnak, amelyeket ráadásul egyenként kell megvenni. Cserébe viszont az eredeti helyszínek lézeres technológiával, hajszálpontosan rögzített másán lehet száguldozni.

Pointer a saját építésű szimulátorában

Hasonlóan népszerű játékok még az R-Factor és az azonos alapokon nyugvó Race07 is: ezek esetében elég megvenni az alapjátékot, új pályákat és járműveket ingyen lehet letölteni, de grafikájuk kevésbé látványos. Pointer még a NetKar-t ajánlja a számítógépes szimulátorok iránt érdeklődőknek realisztikus kivitele miatt, bár elég kevés autó és pálya érhető el hozzá.

Így lehet saját szimulátora

Pointertől megtudtuk, hogy egyelőre nem akar főállásban foglalkozni szimulátorok építésével, mivel ahhoz, hogy azt ne csak otthon használja, hanem árusíthassa, üzembiztosabbá kellene tenni a megoldásait. Szerinte azonban már olcsón is komoly élményt nyújtó szimulátort lehet építeni, akár a saját berendezésére költött összeg töredékéből is.

Ha valaki nem tud hegeszteni, annak a szimulátorváz megépítéséhez az extrém módokon is összecsavarozható Item nevű alumíniumprofilt ajánlja, bár ez legalább 70-80 ezer forintba kerül. A tévék helyett a sofőr szeméhez közelebb helyezett, 23-24 colos monitorokkal is lehet próbálkozni, ezekből három darab is megvehető egy tévé árából, azaz 120-130 ezer forintból. Az egyszerre három monitort kezelni képes, nagyteljesítményű videokártyát tartalmazó konfigurációt 170 ezer forint körüli összegből ki lehet hozni, egy kevésbé élethű, de komoly élményt nyújtó kormány-váltó szett már harminc- és hatvanezer forint körüli összegből beszerezhető. A hazai szimulátorépítők krémje egyébként az SG.hu fórumán segít hobbista társainak, de Pointer saját honlapján is sok segítséget, többek közt letölthető CAD-tervrajzokat és leírásokat is találhat a látogató a már elkészült szimulátorokról.