Magyarországon még egy darabig nem jelenik meg tömegesen a karácsonyfák alatt, a szülinapi ajándékok között a távirányíthatós robothelikopter, a közel százezer forintos AR.drone. Pedig a játék a maga nemében tökéletes.
Pazarlásnak tűnhet négy propellert szerelni egy repülő eszközre. Lebegni már akár egy forgószárnnyal is lehet, erre példa a helikopter, mért kellene több? Azért jobb mégis négy légcsavar, mert így nagyon könnyű egyensúlyban tartani és irányítani a szerkezetet. Ha előre kell menni, akkor a hátsó két propeller pörög gyorsabban, ha hátra, akkor az első kettő, és a kanyarodás is hasonlóan egyszerű manőverekkel oldható meg.
Amatőrök tették sikeressé
A kvadrokopterből egy kísérletező kedvű autóipari cég, a Parrot csinálta meg a világ legjobb és egyben legbutább felnőttjátékát. Az AR.Drone nevű négyrotoros, orrában webkamerát is hordozó eszköz irányításához nem kell külön távvezérlő, mint a makettekhez. Az irányítóprogramot iPad-re vagy iPhone-ra lehet letölteni, a telefon vagy tablet bedöntésével vezérelhető a kopter, miközben a kijelzőn látjuk az orrkamera által közvetített képet. A két egység között a kapcsolatot a helikopter által szolgáltatott wifikapcsolat biztosítja.
A korábban főleg autóipari kiegészítőket, kihangosítókat, drót nélküli hangfalakat gyártó Parrot mindent kispórolt a drónból, ami nem feltétlenül szükséges. A gép kamerája 640*480 pixelt képes rögzíteni gyalázatos minőségben. A gép teste hungarocellből van, alkatrészei műanyagok, akkumulátora olcsó lítium-polimer. Viszont nyaktörő sebességgel reptethetjük a szobában vagy a szabadban.
Repül, mint a nyíl, és zuhan, mint a kő
A drónt vezérlő szoftver elsősorban arra figyel, hogy a gép stabilan álljon a levegőben. Ha meglökjük az egy helyben függeszkedő repülőt, akkor villámgyorsan egyenesbe hozza magát. A gép arra is vigyáz, nehogy rárepüljön valami tereptárgyra. Két, a gép hasán elhelyezett ultrahangos egységgel - pont olyannal, mint amik az autók tolatóradarjában vannak - és egy kis felbontású haskamera képének elemzése alapján próbálja kitalálni a gép, milyen magasan van.
A gyártó nem sokat vacakolt a szoftver megírásával. A gyári programmal az eszköz nem tud látványos trükköket, csak az előre, hátra, jobbra, balra, fordulj, emelkedj és ereszkedj parancsokkal van tisztában. A külső fejlesztők számára elérhetővé tett programozási segédlet azonban lehetővé teszi azt is, hogy látványos manőverekre vagy furcsa játékokra programozzák be a drónt.
A kezdőknek készített irányítószoftver csak háromméteres magasságig engedi felszállni a koptert. Ha ezt a korlátozást kikapcsoljuk, akkor addig emelkedik a gép, míg el nem veszti a wifikapcsolatot. A kapcsolat megszakadására két választ is ismer: tartja a magasságát, és várja, hogy leszedjék vagy lemerüljön, vagy kikapcsolja a motorokat, és kőként lezuhan. Az utóbbit használja akkor is, ha bármi a rotorokhoz ér.
Mi ebben a játék?
Az AR.drone fejlesztőinek legnagyobb ötlete az volt, hogy a játékokban a drón csak repülő kameraként működik. A pályákat, repülő ellenségeket, célkereszteket az iPhone-on futó program rajzolja rá a kamera által küldött képre. Az eszközzel emiatt ugyanolyan alternatív valóság (AR) játékokat lehet játszani, mint a világot céltáblákkal kiegészítő Nintendo 3DS-en. A szoftver képes versenypályát rajzolni a park füvére, ufókat vagy légvédelmi tornyokat növeszteni a nappali szőnyegén. Ha a drón kameráján és az iPhone képernyőjén nézzük a világot, akkor sokkal veszélyesebbnek és játékosabbnak tűnik. Ráadásul mindenki tud új játékot kitalálni, aki képes módosítani a Parrot által kiadott irányítószoftvert. A drón vezérléséhez hozzá sem kell nyúlnia a tervezőnek, minden fontos számítás az iPhone-on történik.
A Parrot csapata még egy igazán fontos képességgel ruházta fel a gépet: az orrkamerával képes felismerni színeik és mintájuk alapján a hasonló gépeket, illetve néhány kinyomtatható matricát - vagyis az ezekkel megjelölt tárgyakat - is. Az azonosítás lehetővé teszi, hogy automata célzással megtámogatott légi csatát vívjon két drón egymás ellen, bár a légi ütközet módot nem volt alkalmunk kipróbálni. A gyártó oldaláról még egy körverseny-programot és a szabad repkedést lehetővé tevő irányítószoftvert lehet letölteni.
A mintafelismerő képesség miatt az eszközt arra is meg lehet tanítani, hogy tárgyakat találjon meg. Az egyik fejlesztő a macskája nyakörvére ragasztotta a címkét, a drónt pedig arra utasította, hogy biztonságos magasságból kövesse az állatot.
Az igazi élményt azonban nem az alternatív valóság játékok jelentik, hanem a szabad repkedés. A drón nagyon gyors, remekül reagál a virtuális joystick minden mozdulatára, percek alatt képes óvodássá változtatni a pilótáját. Ki akar légiharcolni, ha lehet kukkolni is az amúgy borzasztó felbontású kamerával?! Minek versenypálya, ha a parkban pihenőket, jegyzeteik felett görnyedő egyetemistákat és szerelmespárokat is körbe lehet repkedni?! Egyik sem szép dolog, de a drón felébreszti az emberekben a gyereket, többnyire a körberepült áldozatok is mosollyal és integetéssel köszöntik a gépet.
Rakétát is szereltek rá a hackerek
Az AR.drone alig egy éve jelent meg, ezért még nem írtak hozzá nagyon sok játékot. Egy közepes méretű aktív közösség azért már munkálkodik a játék továbbfejlesztésén. A műrepülést vagy legalábbis zenére táncolást lehetővé tevő programtól kezdve az apró rakétavetők felszereléséig számos őrültségen vannak már túl a rajongók.
A független fejlesztő által készített DroneEscape módban a szoba különböző pontjaira kirajzolt embereket kell megmenteni az ufóktól. Az ugyaninnen beszerezhető Target Hunterben pedig az ellenségnek kinevezett tárgyakat lőhetjük szét a virtuális fegyverekkel felszerelt repülőnkkel. A rendszer előnye, hogy a játékmódok az iPhone-on futnak, a pályát a drón kamerája által rögzített képre rajzolják rá, így nincs szükség semmi extrára egy-egy játékmódhoz.
Olcsó utánpótlás
Ahol AR.drone-t forgalmaznak, ott előbb utóbb megjelennek az alkatrész-kereskedők is. A Parrot nem úgy tervezte meg távirányítós helikopterét, hogy az mindent túléljen. Egy nagyobb ütközéstől darabokra törik a rotorokat védő hungarocell keret, egy szerencsétlen, féloldalas landolás pedig propellereket vagy akár motorokat is tönkretehet. Németországban, ahonnan az általunk tesztelt példány származott, az Amazonról lehet 10-20 euró értékben hozzávalókat rendelni, hazánkban pedig több kisebb forgalmazó tart alkatrészeket.
Az egyszerű anyagok és a moduláris felépítés miatt az AR.drone-t viszonylag olcsón meg lehet javítani. Még a magyar árak mellett is kijön tízezer forintból a legtöbb alkatrész. Igazán pórul csak az jár, akinek az alaplapja, ultrahangos távmérői vagy kamerája sérül meg, mert ezek az alkatrészek a legdrágábbak. Az alapgépet is több helyen forgalmazzák, 86 ezer forint körüli áron lehet beszerezni a pótakku nélküli változatot.
A stabil utánpótlással minden adott ahhoz, hogy Magyarországon is elterjedjenek a drónok. Az alig 15 perces akkuidő miatt nem kell attól félni, hogy a repkedő robotok folyamatosan zaklatják majd mások nyugalmát.