A trónkövetelő tablet ma még nem lesz jó király

Egyre többen kérdezgetik hozzáértőnek gondolt ismerőseiket, vegyenek-e tabletet. Sokan gondolják úgy, hogy csak böngészni és levelezni szoktak a gépükön, márpedig erre állítólag a tabletek is alkalmasak. Nem árt azonban alaposabban átgondolni, mire szokás használni a számítógépet valójában, nehogy később a sarokban kössön ki az új táblagép, amely már megint nem jó valamire, amit el kellene intézni vele.

Böngészés - még itt is vannak korlátok?

A tabletek tesztelői általában egyetlen sommás megállapítással elintézik a táblagépek webes képességeit: kiváló. Ez így is van, de tökéletesnek még egyik platform képességeit sem nevezhetjük, habár nemcsak az oldalak webhű megjelenítése megy, hanem a letölthető dokumentumok kezelése, a többablakos böngészés, az új ablakba nyitás is az asztali böngészőknél megszokott módon működik.

Az iPadhez kapott Safari egy leheletnyivel meggyőzőbb böngészési élményt ad, ugyanakkor nagy hátránya - akármit mondjon is erről Steve Jobs -, hogy a Flash tartalmak helyén csak egy üres téglalap jelenik meg kérdőjellel a közepén. Ez nemcsak a bannerek hiányát jelenti (ezzel még csak-csak meg lehet barátkozni), hanem az oldalakba beágyazott videók, infografikák (például egyes időjárás-oldalak piktogramos-térképes előrejelzései) is hiányoznak, és a Flashre erősen építő oldalakról (amilyen például az Egyszervolt.hu gyerekszórakoztató oldal) is lemaradunk.

Magyar időjárásradar csak Androidon nézhető

Az Androiddal más a helyzet, itt van Flash, és egészen használhatóan működik is, ám a gyári böngésző, illetve a Marketről letölthető alternatív browserek (mert az iPaddel szemben itt erre is van lehetőség) egy kicsivel kevésbé szabványosak, mint az iOS-es vagy asztali konkurrenseik, amitől egy-két weboldal (és ezek közé olyan óriások is tartoznak, mint a Facebook vagy az iWiW) hajlamos furcsa viselkedésre, kezelhetetlen helyzetek előállítására. Az is az androidos böngészők ellen szól, hogy az ujjbeggyel csak nagyjából eltalálható linkek esetében az iPad mintha jobban kitalálná az ujjak szándékait.

Összességében azért meg kell állapítanunk, hogy a hagyományos számítógépek böngészési élményét magasan a tabletek közelítik meg a legjobban, sőt rengeteg weboldal esetében még jobb is így, ujjal lapozgatva netezni.

Hogy viszonyul az asztali géphez? 80%
iPad vagy Android? Nehéz döntés, de a Flash ma még fontos, ezért inkább Android.

Levelezni jó, chatelni mértékkel

A táblás emailezésre nem lehet panasz, aki nem akar sok oldalas levélregényeket küldeni, csak előnyét érezheti az új platformnak, egy fizikai billentyűzettel felfegyverkezve pedig még a terjedelem sem akadály. Nincs hiba a csatolmányok kezelése vagy a védett céges hálózatok használatához szükséges VPN működése körül sem, persze előbbi csak a legelterjedtebb dokumentumformátumokra vonatkozik.

Az online csevegésnek sincs akadálya, számos remek program közül lehet válogatni, viszont aki azt szokta meg, hogy egyéb PC-s tevékenysége mellett, állandóan látható ablakban chatel, itt kényelmetlenül érzi majd magát. Az elterjedt tabletes rendszerek nem nyújtják a párhuzamos programfuttatás valódi lehetőségét, így a csevegőablakról például egy böngészőre váltás után legfeljebb felbukkanó ablakban jelenik meg egy értesítés, hogy új azonnali üzenet érkezett, irány vissza a chatprogramra.

A Skype-hoz hasonló hang- vagy videotelefonálás minden gépen lehetséges, talán még kényelmesebb is, mint egy hagyományos számítógépen, ráadásul a tabletet könnyű körbevinni a lakásban vagy odatartani az alvó csecsemő fölé, ami például egy asztali géphez kötött webkamerával nem lehetséges.

Hogy viszonyul az asztali géphez? A chat miatt 70%
iPad vagy Android? Mindegy, egyforma.

Sosem volt szórakoztatóbb informálódni

Az összes kutatás, amely az internetezők szokásait hivatott kitalálni, az információkeresést hozza ki legnépszerűbbnek, ami végül is nem olyan meglepő, ismerve az internet mibenlétét. A fogalom persze meglehetősen tág, beleérthető a guglizás egy koktélrecept vagy egy matekpélda után, a Wikipedia vagy az IMDb használata vagy a vásárlás előtti tájékozódás a fórumokon és árösszehasonlító oldalakon. Így vagy úgy, ezekre a feladatokra a tablet ideális eszköz. A webhasználat kényelméről már esett szó, a nagyobb tudásbázisok, adattárak és gyűjtemények pedig nem is bízzák magukat a webre, inkább kihasználva a tabletvilág adottságait, elkészítették már tabletekre (de legalábbis okostelefonokra) szabott, az érintéses vezérlés és a kézben tartott kijelző előnyeit kihasználó programjaikat.

Mindig kéznél van az IMDb

A táblagépnek, szemben a PC-vel, nem tart másfél percig elindulni, a bekapcsológomb megnyomása után két másodperccel már használható is. Ezt a képességét nagyra értékelik azok az információtulajdonosok, akiknek a szolgáltatásait sokszor használjuk impulzusszerűen: ki is ez a színész? mi lesz a tévében? hogyan kell bablevest főzni? A válaszok birtokosai sorra készítik szebbnél szebb alkalmazásaikat, így az IMDb, Wikipedia, szakácskönyvek, Port.hu és százszámra mások is ingyenes, ám annál értékesebb appokon keresztül érhetőek el a táblagépeken.

Egyetlen hiányosság azért felemlíthető, ami - mint annyi más tabletes probléma - a valódi multitasking hiányára vezethető vissza. Webezés, keresgélés közben sokszor merülhet fel, hogy az éppen nézett oldalból egy-egy idézetet, képet, részletet jó lenne elmenteni, vagy idő híján későbbi elolvasásra félretenni, s erre az igényre az asztali gépeken egész iparág épült ki, böngésző bővítményekkel, webszolgáltatásokkal (Instapaper, Read-It-Later, Catch.com, Springpad és mások) egyetemben. Ezek persze a táblákon is elérhetők, de a böngészőbe nem tudnak rendesen beépülni, így éppen lényegük vész el: az, hogy kéznél vannak.

Hogy viszonyul az asztali géphez? 110%
iPad vagy Android? Majdnem mindegy, de az iPad appjai egy picit mindig szebbek, így rá esik a választás.

Letölteni amúgy sem szabad

Állítólag elég sokan használják számítógépüket olyan zenék és filmek beszerzésére, amelyeket az internetről töltenek le a BitTorrent nevű technológia segítségével. Nos, aki iPaddel váltaná le otthoni számítógépét, erről le kell mondania, erre ugyanis nincs lehetőség az Apple táblagépén. Androidon - ha kissé körülményesen is - össze lehet ugyan hozni a letöltést, elvégre létezik torrentkliens, fájlkezelő és tömörített állományokat kicsomagolni képes program is a platformra, de annyira bonyolult és kényelmetlen ezek használata, hogy csak a legelszántabbaknak ajánlható.

Hogy viszonyul az asztali géphez? 20%
iPad vagy Android? Csakis Android, iPaden esély sincs a letöltésre.

A pendrive-ot legfeljebb a felhőbe dughatjuk

Egészen mostanáig kényes pontja volt a tablethasználatnak az adathordozók kezelése, elvégre az iPad gyakorlatilag semmi effélét nem támogat, s eleddig az androidos készülékek sem voltak képesek pendrive-ot fogadni. A Honeycomb Android-verzió azonban már tud USB-t kezelni, s megjelentek az első, hagyományos USB csatlakozóval is felszerelt tabletek, amelyekbe így végre betolható egy pendrive - de ez csak néhány friss modellre igaz. Aki szokott így kapni fényképeket, dokumentumokat, tartsa észben, hogy a legtöbb tableten kerülő utakhoz (például egy számítógéphez) kell folyamodnia.

A régebbi adathordozók támogatásával egyik tabletplatform sem vesződött, ami a tulajdonost arra késztetheti, hogy CD- és DVD-gyűjteményét felszámolja - az Apple odáig ment, hogy nemrég bejelentette, többé laptopjaiba sem épít DVD-meghajtót. Lassan érdemes körülnézni otthon, tartunk-e bármi fontos adatot lézerlemezeken, mert nincs már sok ideje ennek a technológiának.

Ezekre már nem lesz szükség

Az egyetlen, viszonylag támogatott fizikai adathordozó a memóriakártya. Azért itt sincs szó teljeskörű elérésről, mert az Apple rendszerén csak külön kiegészítővel férhetünk a kártya tartalmához, s így is csak fotók és videók tabletre töltésére használható. Az androidos tabletek közül azonban sok eleve tartalmaz memóriakártya-foglalatot teljeskörű kiszolgálással.

Hogy viszonyul az asztali géphez? 50%
iPad vagy Android? Csakis Android, iPaden esély sincs a pendrive kezelésére.

Egyszer volt, hol nem lesz

Több olyan feladat is létezik, amelynek ellátása nem számít különleges kívánságnak egy informatikai csúcsgép esetében, ám a tableteken egyelőre mégis lehetetlen. Ha nem is ütközik naponta efféle akadályba a felhasználó, időnként nagyon mérges lesz.

A problémát az okozza, hogy bizonyos technológiákat a tabletek nem ismernek, vagy csak korlátozottan képesek alkalmazni. A Flasht például az iPad egyáltalán nem támogatja, az androidos gépek pedig hiába képesek a 2.2-es (Froyo) változattól kezdve megjeleníteni a Flashben készített oldalelemeket, még a legerősebb konfigurációk is térdre zuhannak egy teljesen Flashben készített oldal előtt. Ugyancsak a Flash látszik bűnösnek, ám valójában a böngésző hibás abban, hogy az IKEA webes konyhatervezője (és több más bútorösszeállító programja) nem indul el - a weblap ugyanis csak az általa ismert böngészőkben hajlandó tenni a dolgát, és a táblák szoftverei nem tartoznak ezek közé.

Adóbevalláshoz vissza a régi laptopra!

Egy másik technológia, a Java is hiányzik a táblagépek eszköztárából, így az ezen a nyelven íródott, a PC-s böngészőben futtatható funkciók - például az adóbevalló program vagy egyik-másik netbank - a tableten nem áll rendelkezésre. Természetesen a Windows futtatható fájlformátuma, az EXE sem működik ebben a környezetben: egy CT-lelet, amelyet manapság már CD-n kapunk, és egy miniprogram segítségével nézhetünk meg, vagy a lakásunk hőhídjainak felderítését szolgáló infrafényképek értelmezését megkönnyítő szoftver csak a régi laptop előkotrása után válik használhatóvá.

Gépelni muszáj!

Az egész tabletforradalom legfájdalmasabb pontja az újfajta felhasználói felület viszonya a szövegek gyártásának mindennapos gondjához. A szaksajtó jórészt azzal intézi el a kérdést, hogy a tabletet elsősorban tartalomfogyasztásra, nem pedig -előállításra találták ki, azaz nem is lehet elvárni a hatékony gépelés lehetőségét ezen a felületen. Az emberek azonban nyilván nem olvasnak szaksajtót, és így idegenkednek a gondolattól, hogy két drága eszközt kelljen tartaniuk, ha teljeskörű kiszolgálásra vágynak.

A helyzet azonban nem is ennyire fekete-fehér. Először is nem szabad összekeverni az angol nyelvű és a speciális karaktereket használó nyelveken való gépelést - előbbi rövid tanulás után, az automatikus nyelvi segédek használatával szinte kompromisszumok nélkül lehetséges. Az ékezetes betűs nyelvek használóinak azonban szinte csak a külső billentyűzet jelent megoldást - ma még. Az iPad-tulajdonosok ismét kissé kényelmetlenebb helyzetben vannak, mert az Apple nem engedi külső fejlesztőknek a beépített billentyűzet babrálását, így kizárólag a cégen múlik, lesz-e valaha is teljes magyar (vagy francia, svéd, német) billentyűzet ezen a platformon. Az Androidon le szabad ugyan cserélni a gombokat, de néhány gyenge próbálkozáson túl egyelőre nem született kényelmes megoldás a független fejlesztőknél, legalábbis magyarul.

Ez azonban csak idő kérdése, egyszer minden bizonnyal eljutunk a magyar gombokig és a használható magyar korrektorszótárhoz. Akkor már csak az lesz a kérdés, át lehet-e szokni a fizikai kiterjedés nélküli billentyűzet hatékony használatára. Megosztó kérdés, de magyar anyanyelvűként ennek megválaszolására még egy darabig esélyünk sem lesz.

Az Asus Transformerhez jár a billentyűzet, az iPadhez drágán megvehető

Jelen sorok írója a tablet lelkes híve és sikerének korai jósa, ám az első idők tapasztalata alapján fájó szívvel ki kell jelentenie, hosszabb magyar szövegek írására a táblagépek segédeszköz nélkül ma még teljesen alkalmatlanok. Valaminek történnie kell, de ezt a gyártók is érzik, így egyre-másra jönnek elő a legkülönfélébb megoldások. Újfajta szövegbeviteli módszerek, felcsatolható billentyűzetek, drót nélküli külső klaviatúrák teljes körű támogatása - az Apple-en kívül mindenki lázasan keresi a megoldást.

Hogy viszonyul az asztali géphez? 40%
iPad vagy Android? A gyári megoldásban az iPad jobb, ám nyitottsága miatt mégis reménykeltőbb az Android.

Vannak jó híreink is

Az már kiderült, mit nem fog csinálni egy tablettulaj, miután a friss technikára cserélte megunt laptopját, de azért illik sorra venni azokat a dolgokat is, amelyeket új, szívderítő szokásként könyvelhet majd el.

Egészen biztosan nem fog szentségelni a percek alatt elinduló rendszer miatt, hiszen a táblagépek gyakorlatilag az ébresztőgomb megnyomása után azonnal használhatóak. Kikapcsolás után visszatérve itt is várni kell a rendszer teljes felépülésére egy-két tucat másodpercet, de a tabletet nem kell kikapcsolni, nem igényli.

Aggódni a vírusok, szoftveres kártevők miatt sem kell, egyelőre ilyenek nem léteznek egyik platformon sem. Az Android van nagyobb veszélyben, mert szoftverboltjába ellenőrzés nélkül kerülnek be a programok, míg az Apple szigorú szűrés után publikálja a külső fejlesztők munkáit. Nincs kétség, ez az állapot nem tart örökké, de addig is érdemes kiélvezni a védettséget.

Háton fekve vagy a paplan alá bújva netezni, filmet nézni vagy blogot olvasni eddig csak artistaképzős múlttal lehetett, ám a tabletet éppen erre találták ki. Nem nehezebb kézben tartani, mint egy Harry Potter-kötetet, viszont a könyvvel szemben ez világít, így álmatlanság esetén a sötétben forgolódva vagy tévézés közben is jól használható.

A Flipboard papírújsággá szelídíti a facebookos és twitteres tartalommegosztásokat

Olvasni a hagyományos és elektronikus sajtót is jól lehet tableten, mindkét vonalon kínál újdonságokat ez a forma. Mind a nyomtatott magazinok elektronikus verziói, mind a társas médiában megosztott online források - portálok, blogok, videomegosztók - közelítik a hagyományos olvasás élményét az új média kínálta formákhoz. A Facebookon az ismerősök által megosztott anyagokat sokkal kényelmesebb egy ölbe kapott tablettel áttekinteni, ráadásul erre kihegyezett programokkal (Flipboard, Pulse) lehet olvasni, melyek kiszűrik az egyéb üzenőfali aktivitást, s csak a megosztott tartalmakat szervezik papírmagazinra emlékeztető, lapozgatható formába.

Tabletet csak második gépnek érdemes venni

A fenti terjedelmes felsorolásból is látszik, egy tablet csak jelentős kompromisszumok árán szolgálja ki az átlagember átlagos informatikai igényeit. Aki félrehajítja laptopját, sokszor ütközik majd bosszantó akadályokba, s ezek között nem egy olyan is van, amelyet egy év múlva sem old meg a platform fejlődése. Az is biztos ugyanakkor, hogy ennél kezesebb, az emberi logikához, gondolkodáshoz jobban hangolt informatikai eszköz nem született még a számítógép történetében, így aki szert tesz egy tabletre, hamarosan érzelmi viszonyba fog vele kerülni, ami mindenképpen az új formátum hatalmas erejét mutatja. Egyszóval tablet kell, de csak második gépnek.