A C3 alapítvány Szabadfogású Számítógép című versenyének egyik kiemelt díjazottja volt az idén a HUSAR-5 nevű robotjármű, amelyet két tizennyolc éves diák, Cserich Dávid és Kiss Dániel készített iskolájuk informatikai szakkörének keretében. Ennek elkészítéséhez egy távirányítós terepjáró modellt alakítottak át, amelyre a Technics LEGO robotkarjait szerelték fel. A járműre különféle karokat lehet felszerelni, ezek egyike például egy lencsével összegyűjti, és a jármű elé sugározza a napfényt, az autó elejére szerelt szenzorok pedig koncentrált hő által felszabadított gázokat tudja elemezni.
Iszapelemzés közben a robotautó (a nyertesek pályaműveit megnézheti a C3 honlapján)
Egy másik fejlesztést a tavaly októberi kolontári vörösiszap-katasztrófát követően végeztek el az integrált vezeték nélküli kamerájának köszönhetően laptopról is vezérelhető robotjárművön: a készítői diákok a talaj pH-értékének mérésére tették alkalmassá azt. E feladat során a robot a tetején lévő tartályból vizet spriccel a talajra, hogy feloldhassa annak összetevőit, majd egy másik karja indikátor szalagot márt a tócsába. Ennek eredményét egy digitális kamera rögzíti és továbbítja vezeték nélküli kapcsolaton a vezérléshez használt számítógépnek, amelynek kezelője a digitális fotón keresztül tud információt nyerni arról, ha például a talaj lúgos kémhatású. A gép továbbfejlesztett változata már automatikusan képes összehasonlítani a kinyert színmintát az értékeinek értelmezéséhez szükséges színskálával is.
Kő, papír, robot
Emberre csak dísznek van szükség a tizenegy éves Barna Zsombor és a tízéves Kiss Ádám alkotta csapat játékához. A fiúk olyan robotkezeket építettek, amelyek kő-papír-ollót játszanak egymással, öt győzelemig tartó meccsekre hívják ki egymást, és még azt is eldöntik, hogy melyikük győzött. Az embernek csupán annyi a dolga, hogy megnyomja az indításgombot, és hogy fogadjon a meccsek kimenetelére. A robotegyüttes játék közben folyamatosan közli az eredményt: hangokat játszik le, és a központi egység kijelzőjén is megjelenik az állás.
A kő, papír, ollót játszó kézpárhoz rengeteg hardverre volt szüksége a két építőnek. A fogadást és a szervómotorok mozgatását összesen öt Lego Mindstorms NXT mikroszámítógép végzi, amelyek vezetéken és Bluetooth-kapcsolaton át kommunikálnak egymással. A szerkezet többi része viszont megepően olcsó alkatrészekből épül fel, az ujjakat mozgató fogasléc például filléres drótkötegelő szalag.
Fordított Tetris unatkozó dolgozóknak
A világ egyik legismertebb videojátékának számító Tetrist újította meg egy tizennyolc éves diák, Buzási Tibor. A Blocchi című játékában nem fentről lefele esnek az alakzatok, hanem a játékosnak magának kell elhelyezni azokat bárhol egy négyzetrácsos mezőn. Az indítást követő percekben ez nagyon könnyű, de gyakorlatilag már ekkor eldől, hogy mennyire magas pontszámot lehet majd elérni.
Aki pazarlóan bánik a rendelkezésre álló hellyel, hamar elbukik a Windows 7 alatt is gond nélkül futtatható programban, amely az irodai PC-k egyik kedvenc ingyenjátékává válhat.
Lapozz a száznyolcadik oldalra
Tévedésben él, aki azt hiszi, hogy Power Pointban csak unalmas, pontokba szedett, jegyzettel teli prezentációkat lehet szerkeszteni. A Szabadfogású Számítógépverseny két fiatal pályázója olyan 108 képből álló diasort adott be, amely egy játékot rejt. A Kriszt Benedek, Bartha Ádám és Illés Kornél által készített kvízben három föld alatti labirintus végéig kell eljutni. A termeket azonban szörnyek őrzik, amelyek csak akkor engednek tovább, ha tudjuk a választ egy műveltségi kérdésre. Ha jól válaszoltunk - vagy ügyes volt a tippünk -, akkor a szobából való távozás előtt még további érdekességeket is megtudhatunk a falakon függő festményekről vagy a hívogató piros ládákba rejtett tekercsekből.
A kvízjáték legnagyobb érdeme, hogy játék közben rögtön elfeledteti, valójában egy diasorról van szó, amiben akár előre is lehetne lapozni. A harmadik labirintus leküzdése után pedig még marad kedve a játékosnak, hogy játsszon pár kör Honfoglalót.
Okos karóra Arduinóval
Retró stílusú, kilenc voltos akkumulátorról működő karórát épített egy USB-n keresztül programozható Arduino-lapkára a tizenhat éves Hegyesi Donát. A kissé vaskos óra nem csupán a pontos időt és a dátumot jelzi ki, hanem a kilencvenes évek menedzser-kalkulátoraihoz hasonlóan eseménynaptárat, buszmenetrendet, órarendet és akár bevásárlólistát is el lehet tárolni benne. A folyamatos fejlesztés alatt álló eszközt két-három naponta kell tölteni, de közvetlenül csatlakoztatható áramforráshoz az akkumulátor eltávolítása nélkül is.
Így működik az arduinós óra
A jelenleg gombokkal vezérelhető órát kifejlesztője a későbbiekben érintőképernyőssé akarja alakítani, alkatrészeinek miniatürizálásával pedig kényelmesebbé akarja tenni viselését is.
A PC több egy Facebook-automatánál
Nem csak programozós és forrasztós projektekkel lehetett indulni a szabadfogású versenyen, hanem számítógépes animációval és zenével is. A díjazottak között szerepel olyan versenyző, aki a PC tipikus hangjaiból - lemezzörgés, CD-ajtó nyitódás, ventilátorzaj - készített zeneszámot, a tizenhat éves Cseh Vanessa Tünde pedig két játszadozó macskáról készített olyan animációt, amely láttán a profik is kalapot emelnek.
A Tükörmese című animáció anime-stílusjegyeket hordoz
Szabó Ariel és alkotótársa a régebben népszerű, ezernyi fotóból összeállított stop motion videóval pályázott, a Goethe Intézet különdíját elnyerő tizenöt fős animátorcsapat pedig számítógépes grafikával, képkivágásokkal és változatos trükkökkel jelenítette meg a keresztény teremtéstörténetet.
A zsűrit vezető Pohly Ferenc újmédiaszakértő - az [origo] Techbázis korábbi rovatvezetője - szerint a pályaművek bizonyították, hogy nem minden fiatal gondol Facebook-automataként a PC-re. A döntnökök azokat a pályázatokat keresték, ahol az alkotó újszerűen közelített a feladathoz, ahol kreatív módon használta az eszközöket, vagy kitartóan tartott a kitűzött cél felé. A nyertesekben végül egy közös pont van: elkészítésük makacs figyelmet és a számítógép ötletes használatát igényelte.