A Facebook a lánclevelek új melegágya

Síró indiánnal, bántalmazott nőkkel, elhagyott vagy éppen megtalált kutyákkal és új, minden eddiginél veszélyesebb partidrogokkal van tele a Facebook üzenőfala. Az e-mail korszak bosszantó körüzenetei a közösségi oldalakon is megjelentek, és népszerűbbek, mint valaha.

Több ezren osztották meg, a dr. Zacher Gábor toxikológus orvos aláírásával hitelesített, a GHB nevű drog veszélyeit ecsetelő levelet. A megosztások egy részéhez egy felkavaró kórházi jelenetet ábrázoló fotó is járt, más verziókhoz csak az orvos fotóját mellékelték. Az üzenet emberrablással és nemi erőszakkal ijesztgeti a bulizni járókat, és arra figyelmezteti őket, hogy mindig tartsák szemmel az italukat, nehogy belecsempésszék a drogot.

Az üzenetet megosztók között szórakozóhelyek, aggódó szülők, aktívan bulizó egyetemisták és maga Dopeman is megtalálhatók. Az egyetlen probléma, hogy a levelet nem a toxikológus orvos írta, hanem egy ismeretlen, aki úgy gondolta, hogy Zacher nevével lehet hitelesíteni az üzenetet.

http://www.videoklinika.hu/embed/23279_dr._zacher_a_ghb_fogyasztasa_orosz_rulett.html
Többnyire van valami igazságmagja a lánclevélnek

"Szeretném tisztázni, hogy ehhez a kör e-mailhez, ami most felkerült a Facebookra, az ég egy adta világon semmi közöm nincs. Én Zacher Gáborként sem magánemberként, se toxikológusként soha nem írtam és nem is fogok körleveleket írni" - mondja Zacher Gábor a Videoklinika nevű oldalon megjelent videós nyilatkozatában, majd ismerteti a szer hatásait. Az orvos nem először szembesült azzal, hogy a nevét felhasználva riogatnak a GHB-vel. A figyelmeztetés, akkor még e-mailben terjesztve, 2008-ban és 2009-ben is tett egy kört a magyar interneten.

A lánclevelek műfajának óriási klasszikusai vannak, amelyek akár tíz-tizenöt éve is teszik lassú köreiket az interneten. A Bill Gates szétosztja a vagyonát kezdetű levelet valószínűleg már minden internetező megkapta egyszer, sőt a Sony-Ericsson T18-as laptopot ígérő, Anna Swelund által aláírt lánclevélből is van egy-két példány minden postaládában. Az ilyen módon keringő láncleveleknek gyakran van igazságmagja, ám többnyire pontatlan vagy ezer éve lejárt információt közölnek. Egy új példa erre az esőerdő kivágása és a gátépítés ellen tiltakozó kajapó indiánfőnök története, akiről a fél világ azt hiszi, hogy a Belo Monte gát miatt fakadt könnyekre.

Amióta posta van, lánclevél is

A lánclevelek jelensége egyáltalán nem új, egyidős a postával. A coloradóbeli Denverben már 1935-ben is komoly problémát okoztak a postának az elharapózó "küldj egy tízcentest" levelek. A lánclevél azt ígérte, hogy mindenki, aki küld egy ismeretlennek egy tízcentes érmét és felírja magát a listára, a pénz 15 625-szeresét fogja visszakapni. A denveriek több százezer levelet küldtek egymásnak, teljesen túlterhelve a postát.

Már a harmincas években is sokszorosítással készült a lánclevél (Forrás: The Paper Chain Letter Archive)

A lánclevél aztán megtalálta az útját az internetre is. A magyar internet egyik klasszikus ősszövege erről a jelenségről szól: a Gervai Péter által 1998-ban írt Lánclevelek küldőinek tanfolyama nem bánik kesztyűs kézzel a kis levelezőfiókokat kéretlen tanácsokkal és figyelmeztetésekkel teletömő felhasználókkal. A lánclevélküldőket több alkalommal lehülyéző szöveg nemcsak a kora miatt érdekes, hanem azért is, mert a kézről kézre továbbmásolt anyagok hitelességének ellenőrzésére szolgáló remek módszereket ismertet. Olyanokat, amelyeket a mai napig nem követnek a lájk vagy a megosztás gombra kattintó naiv felhasználók. A kisokost hamar utolérte a végzete, az emberek lánclevélként kezdték továbbküldeni a tanácsokat lánclevelező ismerőseiknek.

A passzív internetezők szokása a lánclevelezés

A látszólagos internetezés kifejezés alá sorolja be a lánclevelek továbbküldését Rab Árpád, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatója. Ezeknek a szövegeknek a terjedése arra is rámutat Rab szerint, hogy sokan csak passzívan interneteznek: van ugyan számítógépük internetkapcsolattal, ám nem állítanak elő tartalmat, hanem csak passzívan böngésznek, mások tartalmait olvassák. A megosztás és lájkolás egyszerű egymozdulatos, egykattintásos cselekvés, erre hajlandóak csupán.

Az állítólag Ericsson laptopokat osztogató Anna Swelund is regisztrált a Facebookra

A lánclevelekkel és a Facebookon körbeküldött üzenetekkel kapcsolatban érvényesül ráadásul a tévéműsor-effektus is - magyarázza Rab. Ha a legtöbb tévénézőt megkérdezik, általában a legminőségibb tartalmakat kínáló természetfilmes csatornákat említi kedvenceként, noha a nézettségi adatok szerint az emberek a valóságshow-kat és a brazil sorozatokat nézik nagy tömegével. A láncleveleken és ezerszer megosztott tartalmakon is nagyon sok internetező háborodik fel, mégis terjednek tovább megállíthatatlanul. Ez azt jelzi, hogy sokan felháborodnak a más által továbbküldött üzeneteken, de saját maguk is gyakran küldenek szét hasonló leveleket a közösségi oldalakon.

A jelenség nemcsak az internet magyar szegletében jelentkezik, az egész világon mindenhol ugyanúgy működnek a lánclevelek. A mai emberre általánosan jellemző, hogy nem néz utána a tényeknek, hanem automatikusan elfogadja azokat - mondta Rab.

Csak néhány keresésre van szükség

A lánclevélben terjedő információk ellenőrzéséhez - pont azért, mert óriási embertömeghez jutnak el - többnyire elég egy-két jól irányzott webes keresés. A sztori két-három fő elemét (például Zacher Gábor GHB) kiemelve az első tíz találat között is lehet számos olyat lelni, amely leleplezi a levelet. A partidrogról szóló, a Facebookon jelenleg rendkívül népszerű üzenetről még az Urbanlegends városi legendákat leleplező blog is írt a napokban. Hasonlóan jó forrás lehet a városi legendákra vadászó angol nyelvű Snopes.com is. A félinformációk leleplezése legalább akkora örömet tud okozni, mint a körüzenetben terjedő jó ügyek támogatása. Ha pedig sikerült leleplezni egy városi legendát vagy átverést, csak egy kérésünk van: ne küldjék el a bizonyítékot minden ismerősüknek, mert az is csak egy körlevél lesz.